Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-06 / 228. szám

X. ö Kitűnő a tatai tojásbrikett! r<o Minden mennyiségben házhoz »zAllltJa Vértes Szénkereskedelml Részvénytársaság Boldogasszony sogáral 17. Telefon 19-58. csost, hogy a programot és a program költség­vetését a lehető legsürgősebben állítsa össze. A kész programot és a költségvetést a műszaki és a pénzügyi bizottságok tárgyalják le előbb, az­után a közgyűlés foglalkozik vele. A cél az, hogy mire megérkezik a gázgyári pótszerződés kormányhatósági jóváhagyása, kész program ' legyen a város kezében és annak alapjan azon- [ nal kiírhassák a versenytárgyalást. Az egymilliópengős kövezési költség levonása után marad meg a gázgyári pénzből négyszázezer pengd. Erre a négyszázezer pengőre a polgármester­nek egyelőre nincsen kialakult terve, de felme­rült az a kívánság, hogy a város ebből a pénz­ből végre valósítsa meg a városi strandfürdő régi tervét. Ezeket a terveket öt-hat évvel ezelőtt a polgár­mester készíttette el a mérnöki hivatallal, amely annakidején költségvetést is készített a tervek­hez. A költségvetés szerint a teljesen modern strandfürdő teljes berendezésével egyült akkor négymilliárd koronába, mai értékben három­százhúszezer pengőbe került volna. A strand­fürdő tervéhez jövedelmezőségi kalkuláció is készült és ebből kiderült, hogy a város jó üz­letet csinált volna, mert a strandfürdő nemcsak a befektetett tökét fizette volna vissza néhány év alatt, hanem tekintélyes jövedelmet is biz­tositolt volna minden évben a város számára. A terveket azonban annakidején elgáncsol­lak. mert egyesek ugy vélték, hogy a város, mint erkölcsi testület, nem építhet intézményt a férfiak és nők együttes fürdőztetésére... Most azonban végre megváltozott ez a felfogás, hiszen a magyar városok egymásután építik föl drága pénzen strand jaikat, mert tudják, hogy modern fürdő nélkül idegenforgalomra gondolni sem lehet. Így épült fel az idén Deb­recen nagverdei strandfürdője, a mult évben a nyíregyházai Sóstó-fürdő, a hódmezővásár­helyi strand is. Szegeden pedig megmaradt a régi rendszer, amely kasztok, egyesületek és csoportok között osztja fel a Tisza ujszegedi part ját anélkül, hogv a városnak a jelentékte­len parthasználati di jakon kivül hasznot bizto­sítana. Pedig soha jobban nem volt uj jövede­lemforrásokra szüksége a városnak, mint most. II. Idnáv-üából etaoih snrdlu etaoihbzbz Dr. Pálfy József polgármosterhclyettes. akihez kérdést intéztünk ebben az. íiévben, a kővetkezőket mondotta: — A városi strandfürdőt előbb-utóbb okvetle­nül fel kelt építenünk, mert Szeged nem nélkOlQzhetl ezt az idegenforgalmat biztosító Intéz­ményt, nem hagyhatja kihasználatlanul azokat a nagysze­rű lehetőségeket, amelyeket a Tisza nyújt. A ter­vek készen vannak, legfeljebb némi módosításra s/oriilnak és most, ha a gázgyár kifizeti az 1 mil­I;Ö 4FIOnno pengőt, a pénz is meg lesz hozzá. Ez a befektetés uj és számitásom szerint jelentős jö­vedelemforrást nyitna meg, tehát ebből a szem­untból is helyesnek tartom, ha felépítjük a strand­fürdőt. Annakidején a tervek megvalósítása 320 f/rr pengőbe került volna, ma azonban, az építési '.öltségek csökkenése következtében talán 200—250 r/er penitő is elreendö lenn« hozzá. A gázgvári 1,400.000 pengő felhasználásának kérdése különben a külső fantáziákat is megmoz­dította. Petrik Antal inditvánvt nyújtott be péld.lnl i polgármesterhez. Indítványozza, hogy a város éhből a pénzből kezdje el a külvárosi csatornahá­lór-1» és a gyűjtőcsatorna építését. A csatornázási tervek elkészítésével sürgősen hízzon meg egy szakértőt és azután a lehető leggyorsabban indul­jon meg n munka. Valószínű, hogy talán már a «zerdai közgyűlés napirendjén is több indítvány jelöli meg azokat a célokat, amelvekre el lehetne költeni ezt a pénrt Csónaktárolásokat száraz emeleli raktárunkban mé­lyen leszálliloll érőn vállalunk ion Kovács Testvérek Maros ucca 24., Festü ucca 17. sz. A tábla is egyhónapi államfogházra itélle Nippold János mérnököt (A DélmagifnrorszAi munkatársától.) A szegedi Ítélőtábla /Towírs-tanácsa szerdán fog'alkozott Kip­pold János mérnöknek, a szeged i fóldbériő moz­galom vezetőjének bünügyével. A mérnök elHi az ügyészség bűncselekmény elkövetésire való fel. bnjlás cimén emelt vádat. Még a mult év őszén történt, hogy a város kilenc csengelei bérlőt akik már régebbi idő óta nem fiasették a bérleti össze, get, kitelt a bérletből. Ereket később visszahelyez­ték ugyan a bérletbe, de a nehéz viszonyok között vergődő Csengele tovább mozgolódott. Október 19-én Vámosi Mihály gazdasági felügyelő hivatalos órát tartott Csengelén. Megjelent a mérnők te, aki beszélgetésbe elegyedett a gazdasági felügyelő­vel. A beszélgetésből szóváltás lett. majd a mér­nők — a vádirat szerint — a bérlők felé fordulva 8 kővetkezőket mondotta. *ffa kültelki bérlőknek adndk H a hértet*kef, akkor ezeket a bérlöket ki kelt botoznt a határ, bót...« Emiatt a gazdasági felügyelő feljelentette Nip. poldot. A tőrvényszék előtt megtartott főtárgyalá­son Nippold tagadta a uádat és kijelentette, hogy az egész ügy e.gy ellene inditoti hajsza eredménye. A bíróság több tanut hallgatott ki, majd bűnösnek mondotta ki a mérnököt bűncselekmény elköveté­sére való egyenes felhívás vétségében és eaohó­napi államfogházra itélte. Fellebbezés folytán került az figv szerdán az itó. lőtábla elé. A tábla is megállapította Nippold Já. nos bűnösségét és az elsőfokú bíróság Ítéletét helybenhagyta. Í I*IAI4»IIAIUA*ACI Méhe» ét PrivtnMky párlddlvatssOctfk uönnaára. UZietatneiyezes Z házukat Széchenyi tér 6. szám alól « Kállay Albert ucca l/a (üld a.) és Dedk Ferenc ucca »oroR alá gelyez/élc öt. Mindennemű szőrmék raktáron. W Átalakítások és lavfláaok tafányaa áron. H Izgalmas nemzetgyalázás! per a háztulajdonos és a lakók kSzütt (A Délmagyarország munkatársától.) Weisz Milán, Gém-ucca 19. szám alatt hkó volt bank­tisztviselő nemzetgyalázási perét tárgyalta szer­dán a szegedi tőrvényszék Vild-tanársa. Weisz Milán nemrégen a büntetőjárásbiróság elé állította becsületsértés miatt Pozsgai Imrét, Pozsgai Imrénét és Seregi Istvánnét, akik őt lezsidózták. Ez az ügy megszüntetéssel végző­dött. A szerdai ügy, amely Pozsgai Imre fel­jelentése folytán indult meg a volt banktiszt­viselő ellen, jobbára azokkal a szereplőkkel folyt, akik a járásbirósági tárgyaláson részt­vettek. A főtárgvalást izgatott hangulatban tartották meg. Az ügyészség a vádiratban Weiszot a ma­gvai nemzet megbecsülése ellen elkövetett vóiség és a hadsereg sérelmére elkövetett, fel­hatalmazásra üldözendő becsületsértés vétsé­ge miatt vádolta. A vádirat szerint a bank­tisztviselő a mult év juníusában büdös ma­gyarnak nevezte Pozsgai Imrét és a hadsore­gst gyalázta. E kijelentéseinek előzményei az volt állítólag, hogy Pozsgai Imre, Weisz Mi­lán házában beszélgetett az egyik lakóval. Se­regi Istvánnal. A beszélgetés során Pozsgai azt a kijelentést tette, hogy „a mult heti jégeső a belvárosi zsidók termését nem verte el." Weisz Milán, aki a ház tulajdonosa volt, meg­hallotta ezt n beszélgetést, felelősr' vonta Pozsgait, sót legazemberezte. Pozsgai állítólag később bocsánatot kért Weisztól, de Weisz ek­kor újból szidni kezdte ót és ekkor használ­tf az inl.-'mínált kifejezéseket. A -"rdaí tárgvaláson Weisz Milán tagadta, hogy az inkriminált kifejezéseket használta volna. Elmondotta, hogy valósággal maffia­ként üldözik őt, amit bizonyít az is, hogy a járásbíróságon is elkeseredett hangulat nyil­vánult meg vele szemben. A jelenlegi fel jelen­tés bosszú müve. A bíróság több tanut hallgatót ki ngy a vád, mint a védelem részéről. Akadt olyan ta­nú, aki határozottan kijelentette, hogy Weisz Milán soha gvalázkodó kifejezést nem hasz­nált. Pozsgaiék viszont rávallottak. A hiró­s,.g dr. Darvas Károlv védőbeszéde után Weisz Milánt hallgatta meg az utolsó szó jogán. A banktisztviselő kijelentette, hogy egész életet a magyar közügy szolgálatában töltötte el. ió hazafi és soha eszébe sem jutott becsmérlő kifejezéseket használni. Ber.'dét a „Hiszek­eggyel" fejezte be A biróság a tanult vallomásából megállapí­totta Weisz Milán bűnösségét és 300 pengő pénzbüntetésre itélte. Weisz Milán az itéjet el­l<>n fellebbezést jelentett be. — llargitaváralja jelképes székely község csü­törtökön este 9 órai kezdettel rendezi meg műso­ros estjét a RafTay-étteremben. Az elöljáróság meg­hivóka' nem küld. fldófelszólamlási tárgyalások Az I. számú adófelszólamlási birottság október 6-án a pénzügyigazgatóság épületében(II. emelet 58.) a következő tételeket tárgyalja: Heimann Sán­dor őrök tt. Madách-n. 6. Goldgruber Mihály hát­tulajdonos Dugonics-tér 11. Szűcs Béla háztulaj­donos Somogyi-n. 9. őzv. Tóth Petemé háztulaj­donos Rudolf-tér 6 Wolf Miksa háztulajdonos ft Horthy Miklós-u. 16. Szűcs Imre háztulajdonos ft. Csongrádi-sugárut 1. Szemmári József földbirto­kos, tisztviselő Szent István-tér 9. őzv. Kertész Sandorné háztulajdonos Teleki-u. f. Rácz Antal igazgató Jókai-u. 4. Grüner Géza háztulajdonos, földbirtokos Madách-". 6. Benedek Ilona háztu­lajdonos dohányárus Kosruth-o. 16. Tóth Jenő háztulajdonos orvos Kőlosey-n. 11. dr. Szalay Jó­zsef háztulajdonos földbirtokos Révay-u. 3. őzv. Regdon Sándorné háztulajdonos Jókai-n. 12. Knöpfler Béla tisztviselő Dugonics-n. 21. dr. Holtzer Gyula háztulajdonos Széchenyi-tér 21. őzv. Schwartz Márton divatárus Klauzál-tér 2. Winter­nitz Márton divatárus Klauzál-tér 2. Winternita Katalin háztulajdonos Feketesas-u. 17. Winternitz Sári háztulajdonos Féketesas-u. 17. Peru Pál ház­tulajdonos Kálvária-u. 21. özv. Lichtenegger La­josné háztulajdonos Rudolf-tér 13. Weil Zsigmond igazgató Tisza Lajos-körat 22. Kecskés István háztulajdonos Dugonics-n. 83. Erdélyi István ház­tulajdonos Osztrovszky-u. 25. dr. Tóth Béla tiszt­viselő Pusztaszeri-u. 26. Szauer Antal háztulaj­donos Bocskay-u 4. Beck Nándor tisztviselő cég­tag Horthy M.-u. 6. dr. Kertész István cégtag Cse­konics-u. 1. Glücksthal Lajos igazgató Kölesey-u. 11. Ö,TV. Perl Mórné háztulajdonos Horthy M.-u 2. Vass Károly ügynök Tisza Lajos-körűt 34. Ko­vács T.nios háztulajdonos Párisl-körnt nin. BaBBBBBiMaHnBHBaHaaMi Halálos bfcshapárbal a szüreti mulatság után (A Délmogyarorszát munkatársától.) Tegnap este nagyszabású szüreti mulatságot rendeztek De­rekegyházán. a KŐM-féle vendéglőben. A mulatsá­gon résztvett az egész környék ifjúsága, Éjjel 11 órakor, amikor javában állt a bál, hirtelen parázs verekedés zavarta meg a hangulatot. Egy leányon hojbakaptak a legények, emiatt birokra keltek, majd előrántották a bicskáikat éa valósáoos vér. fürdőt rendeztek. A verekedés tulajdonképen ugy keletkezett, hogy a bálon résztvevő egyik leány egyformán tüntette ki barátságával Ggör&y Antal derekegyházi és Vida Mihály nagvmágocsi legényt. TánckŐ2bm a két legény szembekerült egymással és valóságos bicskapárbajt vivott. A verekedésbe a többi íegén" is beleavatkozott. Késke villantak meg és rővi, sen négy legény terült el eszméletlenül a vendéj padlóján. A bál közönsége pánikszerűen menek az ivóból. A sérültek közüfll Vida Mihály, akinek kés a szivburkolatát, mellkasát, tüdejét járta át, rö desen kiszenvedett, György Antalt haldokol, szállították be a vármegyei körkórházba. A m sik két sebesült állapot is súlyos, de nem éle veszélyes. A nyomozás megindult i

Next

/
Thumbnails
Contents