Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-29 / 248. szám

X. 29 Szegedre hozták Körpel Richárdot és megkezdték kihallgatáséi (A Détmwjijaronzág munkatársától.) Kör oel Richárdot, a Seifmarm cég Alsógödön el­fogott társtulajdonosát tegnap éjszaka Ste­jvdre. hozták. A referens rendőrkapitány pén­teken azonnal hozzákezdett Körpel kihallga­tásához A kihallgatás előreláthatólag — te­kintettel a bonyolult ügyekre — legalább két napot vesz idénybe. A szegedi mozivállalaiok kartellje (A Délmagyarország munkatársától.) Kap­tuk a kővetkező levelet: »Tekintetes Szerkesztőség! A közérdekre való hivatkozással kérem, hogy a szegedi mozik ügyét b lapjában szóvátenni méltóztassék. Mióta a szegedi mozik kartelbe léptek egymással, a kö­zönség körében állandóan szaporodnak a pana­szok a szegedi mozik ellen Hogy a helyárakat felemelték, abba talán még a közönség beletörő­dőit volna, ha ennek ellenében igazán jó és mo­aern a filmek bemutatása révén megfelelő ellen­'olgáItatást kapna. Erről azonban szó sincs. Mig a budapesti mozikban és más vidéki városok mo­zijaiban a legújabb slágerek kerülnek bemutatás­ra, Szegeden néha olyan avult darabokat kell a közönségnek „végigélvezni", amelyekről már el­lő tekintetre megállapítható, hogy valamelyik harmadrangú atelierben esztendők előtt készül­tek. A napokban az egyik mozi programjának fe­lét egy cim nélküli, reklámfelvé'elnek látszó felvétel töltötte ki, amely oly rosszul volt beállítva is, hogy a kép állandóan el volt mosódva és a beszédet is alig lehetett érteni. Ta­lán mégis megérdemelne annyit Szeged mozilá­togató közönsége, ho^ a vállalatok reá is némi figyelemmel legyenek. Tisztelettel Dr. B. K." A mozik ügyében kérdést intéztünk dr. Tonelli Sándor kamarai főtitkárhoz, aki as egyik kisgyü­lésen igen erősen képviselte a mozivállalatoknak a vígalmi adó leszállítása ügyében benyújtott kérvényét. A kamarai főtitkár kérdésünkre a következőket válaszolta: — Nem hivatalos minőségemben, hanem mint m; ^ánomber, aki nagyon szorgalmas mozi­látogató voltam, nagyon sr'jnóloin, hogy a szege­di mozik ellen panaszok merülnek fel. Ezeknek a pan» -»oknak jogosságát letagadni nem is lehet. Tegnap az egyik szegedi középiskola tanára és egy igen előkelő állású tisztviselő te'te szóvá előttem a mozik ügyét és panaszolták, hogy se az előadott darabok, ae a vetités módja nem felelnek nf» azoknak «' követe'ménveknek, melyeket egy olyan város, mint Szeged, jogosan támaszthat — Egyénileg éti a mozit a kultúra terjesztése rgyik legfontosabb eszközének tartom. Sokszor megírtam már, hogy a mozi fejlődésének szinte határtalanok a lehetőségei. Kf;l">n<Vsen a ke­vésbé tehetős osztályoknál a mozi mindent, szín­házat, könyvet, kulturális előadást pótol. Párat­lan népszerűségének ez a titka, de viszont ez tá­masztja vele szemben azt a jogos követelést is, hogy feladatainak meg is feleljen. — Az a rendszer, amely esetleg egy kartell­mecrállapodásra támaszkodva, csak az olcsóságot tartja s?em előli, véleményem szerint nemcsak a közönség részéről kifogásolható de ma«mknnk a moziknak is többet ért, mint használ. Igazán jó Hímeknek mindig megvan a közönsége és a slá­ger-filmek mindig telt házat vonzanak. Ezzel szemben a gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy a rossz filmnek röglön hire megy és második elő­ndáson már üres az egész helyiség, fin, aki a mozik ügye iránt mindig a legmesszebbmenő jó­indulattal viseltettem, a saját érdekükben látnám kívánatosnak, hogy mostani fizleti politikáitikon változtassanak és igyekezzenek jó filmekkel a k«zönséjret magttknik n>»-;Viditani.. A mull évben bevált, napokra beosztott cikkek olcsóbb árusítását a szezon beálltával ezldén Is meqkezdiUk, melynek '«ereiében mindenki besze­rezheti a napi árnál Is olcsóbban a feHélIenUl szllk­séges téli cikkeit. — Felhívjuk szíves figyelmét hol­napi beszerzési naptárunkra. Fehércég táblás BOROS MIKSA <*«, Széchenyi tér 15. A közgyűlés megszavazta a 20 százalékos jövedelmi és társulati adópótlékot A kereseti adópótlék ügyét függőben tartotta Pénteken beíejeződötl a közgyűlés (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­gyűlési tárgysoroza» póttárgyainak előkészítésére pénteken délután 4 órakor összeült a klsgydlés. Nagy vita támadt dr. Kertész Béla indítványa fö­lött Kertész azt indítványozta, hogy az inségjá­rulékról kiadott kormányrendelet megváltoztatá­sáért írjon föl a város. A jövedelmi és a társulati adó után tíz százalék inségjárulék kivetését ja­vasolta, a kereseti adó megpótlékoiásának mel­lőzését kérte. Dr. Pap Róbert a jövedelmi és vagyonadó 20 százalékkal való pótlékolását méltányosnak mon­dotta, de a kereseti adó mentesítését kérte, mert ez az adó a legnehezebb helyzetben levő szabad­foglalkozásúak terheit fokozná. Hasonló értelemben szólalt föl dr. Bíedl Samu, aki azt indítványozta, hogy a város szállítsa le a költségvetés 320.000 pengős sz^ényalapi költ­ségvetését. Petiik Antal azt javasolta, hogy az adómentes házakra vessen ki a város egyszeri in­ségjárulékot. A három indítvány körül támadt hosszadalmas vita fél hat után ért véget és igy dr. Somogyi Szil­veszter polgármester háromnegyed hatkor nyi­totta meg a közgyűlési. Az első póttárgy dr Tonelli Sándor és társai­nak indítványa volt. Az indítványozók azt kér'ék, i'Ogy a tervezett közigazgatási reformmal kapcso­latban a város hatósága tegye meg a szükséges lépéseket a szegedi érdekek érvényesítene céljá­ból. Egy szükkörü bizottság kiküldést is kérték. A közgvülés egyhangúlag elfogadta az indítványt. Dr. Török Béla és társai inditványukb'.n azt kérték, hogy a közgyűlés írjon ^ö| a tanítói inter­nátus felépítésének ínegftürgetése érdekében. Az indítványozók hivatkoztak az elhingzott kor­mánynyilatkozatokra, amelyek szerint a kormány r.indent elkövet munkaalkalmak teremtése érde­kében. Az internátus építési költsége együtt van, 9z építkezésnek tehát akadálya nein lehet A közgyűlés ugy határozott, hogy fölterjesztést intéz a kormányhoz és azt küldöttséggel juttatja el a kormányelnökhöz. Ezután következett dr. Kertész Béla indítványa. Pr vitéz Szabó Géza ismertette a szOkségmunkák költségvetését, asr.tly szerint a városnak 3500 munkanélküli család számára kell munkaalkalomról gondoskodnia. Eh­> z. 429.000 pengő kell. A kormányrendelet szerint kivetendő ínségjáruléfcokból befolyik reális szá­mítás mellett 221.000 pengő. A hiányzó 208.000 pen­gőt kérje a város államsegélyként a kormánytól. A klssryiilés a jövedelmi és a társulati adó 20 szá­zalékos megpótlékolását javasolja, de a kereseti adó pótiékolásának mellőzését kéri. Igv 180.000 pengővel több államsegélyt kell kérni, mert az in­ségjárulék címén csak 53.000 pengő folyik be. A polgármester elmondta, hogy az ínségell^ias kötelezettségét a kormány a törvényhatóságokra hárította és ezért engedélyezte a három adónem pótlékolását. A kisgyülésen nem hangzott cl olyan javaslat, amely pótolná a kereseti adó pótlékát, d.> talán a pénzügyi bizottság talál valamilyen uj jövedelemforrást. Addig a kétszázalékos kereseti rdópótlék kivetését a közgyűlés függőben tartaná. Dr. Dettre János megállapította, hogy a köz­gyűlés nem eléggé tájékozott és igy megnyugtató határozatot nem hozhat. Nincs senki, aki keve­sclné a szükségmunka költségvetését A pénzügyi bizottság összehívása nem alkalmas mód, hiszen a pénzügyi bizottság tagjai esetleges javaslatai­kat a közgyűlésen is előterjesztetik A jövedelmi és a társulati adó 20 százalékot megpótlékolásá­r.oz föltétlenül ho/.zá kell járulnia a közgyűlésnek. El 100 ezer pengőt jelent. A kereseti adópólléktól várt 120 ezer pengőt az 1,400000 pengő* gázgyári pénzből kell kihasítani. (Na*y zaj.) Ha a város kö­zínsége meghozta azt a példátlan áldozatot, hogy vállalta a magas egységárakat, akkor megérdemli :.'t, hogy egysze»- éhből a pénzből 120 ezer pengő terheinek csökkentésére szolgáljon. A polgármester veszedelmesnek tartja a gáz­gyári pénz elaprózását Az 1.400000 pengőt h«s«­nos beruházásokra kell fordítani, mert ez törzs­vagyon, ezt nem lehet folyó kiadásokra fordítani. A polgárság nyög a terhek alatt, de saját érdeké­ben cselekszik, ha vállalja a kereseti adópótlékot is (Nagy zaj) Dr. fWtre János kijelenti, hogy a szükségmun­ka ha prodnktiv, nem jelent folyó kiadást és igy a törzsvagyon felhasz- ilható ilyen célokra is. Dr. Bodnár Géza- A polgárság kész az áldoza­tokra. de esik a lehetőség határáig. A kisgyűlés javaslatát nem fogatja cl. A közgyűlés most ha­tározzon fs mondja ki, hogy a kereseti adA meaaAtlékoI&sá­hoz nem lérul hozzá és már most írjon fól a kormányhoz ebben az ügy­ben. Dr. Bledl Samu a beterjesztett javaslatnak az államsegélyre vonatkozó részét veszedelmesnek ta'lja. Segélyt csak akkor kérhet a város, ha a munkanélküliek szükséglétéről a rendeletben meg­határozott mértékig gondoskodott már A munka­nélküliekről való gondoskodás á'latni föladat — Az államot fönntartani pedig polcári feladat — mondja a polgármester — De nemcsak a városi polgár fe*adata — te­szi hozzá dr. Slnger I tván. Biedl elmondja ezután, hogy a munkanélküliség a yrgi terhe alól 6 millió embert mentesített a rendelet és csak 2 milliót terhelt meg. Végül bejelenti, hogy a gázgyári pénz felhasz­nálását helyesli, de azzal a módosítással, hogy a város a jövő évben a 120 ezer pengői visszatéríti a gázgyári alapnak Pásztor József szólalt fel ezután. Az előadó «zeiint a szükséglet 400 ezer pengő. A társulati adó és a jövedelmi adó pótléka 100 ezer pengőt je­lent és így 3-X) ezer pen^ő a fedezetlen. Ha Dettre FIGYELJE KIRAKATAINKAT 16 50 18 .50 R—T HA'ROM UJ AR CSOPORT KARASZ U.6. VALTOZATLAN KÜL0NLEGE5 MINŐSÉG ImnicMeit • szétkuldű l

Next

/
Thumbnails
Contents