Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-29 / 248. szám

f»J£t.<»t.I». Szerke*zlO*«g: Somogyi accn XX. I.em. Telnlon: 23-33.^Kiadóhivatal, kdlr«nnkllnrWar é* tegylrodn - Aradi Dccn IS. Telefon s 13-Oft. - Nyomda : Ltlw HpAI ucrn Itt. Telefon < ZO-34. TAvIrnII í» l-v^lrlm • IMImnnyamnrAg *irqe<l Szombaí, 1932 ok!. 29 Ar A 16 f mér VIII. évfolyam, 248. ELO FIZBT£9I Bnvonla helyben 3.20 vidékm «• BudapMlen 3-«0, kUllKIdHa ••40 pengO * Boye« »«Am Ara h«k»rnap ttt, votAr. «* Unnepnrp 24 (111. Hirdetések felvitel« tarifa u ortnt. Megleleniu heitfl kivételivel nnnonln reggel Magyar példabeszéd 1914 hen történt Hatvanban, ahol akkor világszerte párját ritkító tűzvész ütött ki cs dühöngött hetekig. Hatvan is olyan, mint a többi közepes nagyságú alföldi város. Toros, nagy területen elterpcszkedő, néhány nyugateurópai módon kiépült uceával, rendszertelenül létesített állami és városi intézményekkel, intelligens kercs>kedökkel, képzett lateinerekkel, dolgos iparosokkal és feltörekvő munkásokkal. Volt azonhen ennek a várinak, amely olyan volt, mintha kicsinyített raása lenne az országnak, a Vbbitöl eltérő, sajátságos tulajdonsága. A fóuccák valamennyi háza négy ember kezében volt Ez a négy ember uralkodott egész Hatvan fölött. Negyvenezer lakost számlált abban az időben a nagyjövőjü város cs a negyvenezer ember kénytelen volt minden tekintetben alkalmazkoc.ni a — négyhez. Akadt azonban valaki — még 1914 előtt — aki megsokalta, hogy négy embernek olyan korlátlan hatalma legyen 39.09B ember lölölt. Ez a valaki kiállt a porondra és elkezdett dolgozni és beszélni. Elmondta., hogy menynyire igazságtalan, hogy a város ingatlanainak legnagyobb része csak kevesek kezélen van. Beszélt a plutokrácia veszedelmeiről s alapos munkát végezve Karthágóiéi kezdve ismertette a történetét. Rajongó szavak, i/zó mondatok sürgették az egyenlő vagyonelosz. lást, a halálos ítéletet a munka nélküli jövedelmek lölötl.. általában a minél több ember minél nagyobb ltoldogságát. Négy ember boldogulás;! helyett nagyven ezer eml er l>oldogulását. Rózsás remények fakadtak, egyre több ember emelte fejet a magasba s rohanvást emelkedett azoknak a száma, akik bizakodva várták a jövőt. A boldogság és bekésség kiteljesedése előtt álllak. amikor lezuhant a katasztrófa. Ma sem tudni, kilől, ma sem tudni, mitől és ma sem hidn, hogyan. A város monográfiáinak irói — azóta sok monogralia készült Hatvanról — ma is kutatják és ma is vitatják. Neves emberek vesztek már össze emiatt a kérdés miatt Hatvan nem bűnös. Ez el van van döntve. A tűzvészt nem hatvaniak okozták. Ettől azonban a tüz üszke erősen befészkelte magát s elindulva annak a főuccának egyik házából, amelyben minden a négy gazdagé volt, terjedt továbh,. de mindig azokban az uccáklian, amelye kl>en a négy gazdag ingatlanai emelkedtek. Az eml>erck — 3!)'.»9(i an — a tuz több helyen való fellángolásával szemben dermedten álltak. l>e a négy gazdag hamar eszi« kapott s egyre több eml>ert hívott el munkahelyéi*/!, hogy szembeszálljanak a vészszel. Rettenetes harc vette kezdetét. Eleinte ugy volt, hogy egy-két óra alatt sikerülni fog legyűrni az elemeket. Aztán beláttak, hogy ez híu ábránd. A narc hosszú lesz és rettenetes áldozatokat fog követelni. Csonka üszkök meredeztek szerte a városban, amikor végre négy hét multán — már hűvös öszi s'ól száguldott a/, aljöldi rónákon — sikerült gyözrdelmeskedni az elemek fölött. Hatalmas értékek puszlult.ik el. Tömérdek emIcr esett áldozatul. C.yászruhás özvegyek és olyan özvegyek, kiknek nem jutott gvás/ruhára, kclségUvsetlen jajveszékeltek. Pöttöm árvácskák i*su<l.ilko/v;i né/ték a színeknek és hangoknak e/t a b.idar is megn/.ó lo>zódásál. Nokun emlékeztek. Az elmúlt rettenetes idok minden eseményére. Nem volt a városban senki, — a négy gazdagot sem véve ki —« aki ne mondta volna, hogy nem szabad átengedni a nyomornak sem azokat, >akik megrokkantak az elemekkel való harcban, sem azokat, akik ennek a harcnak következményeképen özvegyek vagy árvák lettek. Majd két évi ized viharzott el azóta, hogy a tűzvész pusztított A borzalmas események emiél e azonban — kí hitte volna? — ma is él. Az elesettek liszteletére november elsején évről-évre mécsest gyújtanak. A rokkantakat, özvegveket és árvákat a tűzvész kitörésének napján minden évben megvendégelik. Évenkint kétszer is eszébe jut az embereknek, hogv azok, akikről emlékeznek, olvan elemi csapás kivédése közben estek áldozatul, aminő nagyon kevés érte a városukat. Mégis vannak, akik elégedetlen^ kednek. A hatvani főpolgármesternek ép a napokban jelent meg egv hirdetménye arról, hogy ne hintsék el egyesek a visszavonás üszho£^v Herriot kénytelen volt félbeszakítani és sajnálkozását kifejezni Franklin Bouillon meggondolatlan szavai felett. Evr.itán Tfrrriot ismertette Franciaország konstruktív leszerelési és biztonsági tervezetet, amelynek az a lényege, hogy Franciaország nemzetközi ellenőrzési rendszert követel, továbbá, rtudapest, október 28 (MTI.) Rovwl Tvlor népszövetségi megbízott elkészítette jelentését Magyarország pénzügyi helyzetéről. A jelentés, ímelv az ÍO.'G év harmadik negyedéről szól, megállapitja, ho^v az elmúlt három hónapban Magyarország gazdasági helyzete tovább romlott, különösen, mintán Ausztriával junius .10 óta nem volt kereskedelmi szerződés és a búzatermés erősen szenvedett a rozsda következtében. A fővárosi és két azzal, hogy azt hinietik, hogy legalább a husz éves évfordulóra kellene kioperálni a nyomort a rokkantak, az özvegyek és árvák életéből. »Legyenek nyugodtak az izgatók, mondja a hirdetmény, a társadalom, mint eddig, a jövőben is 'mindig kegyelete» meg emlékezéssel fog adózni hőseinek.« • Az a közgyűlési indítvány, amely kegyeletes megemlékezéssel kiván adózni a szegedi hősöknek, a Dugonics teret akarta átkereszteltetni Hősök Terének. Ez a terv juttatta eszünkbe — Dugonics: Példabeszédek — a fenti példázatot. Egészen bizonyos, hogy Szeged nem ugy fogja leróni a harctér hőseivel szemben kötelező kegyeletet, hogy súlyos sebet ejt a knltura hőseivel szemben kötelező kegyeleten. De mi azt is emlékezetbe idézzük, hogy a rokkantak, özvegyek és árvák sem tudnak megélni levegőből és hogy őket sem az ruházza, aki a mezők liliomát. bíróság és s biztonság három formuláját Franciaország nem adja fel. Bejelentette még Herriot, hogy Franciaország továbbra ir résztvesz a leszerelési konferencián, mert m-m vállalhatja a felelősséget a konferencia esetlege« sikertelenségéért a vidéki népesség vásárlóképessége erősen csökkent. Az 1031—32 évi összes állami deficit tfiO millió pengő volt ennek körülbelül fele esik közigazgatási deficitre, amely hiány majdnem teljesen az 1931 októberi program elfogadása előtt gyülemlett össze. A jnlius 1-ével kezdődő költségvetési év eddigi eredményei a rra mutatnak, hogy & költségvetést revideálni kell és drasztikus intézkedéseket kell tenni az egjensuly helyreállítása és as intté„A versaillesi békét nem lehet szerződésnek nevezni! Viharos külpolitikai vita a francia kamar&ban — „A szociáldemokraták Jogosnak ismerik el az egyenjogúságra Ir&nytüö német követelést" A jobboldalon nagy vihart váltott M ffca*saigne kijelentése, amit Herriot nyomban visszautasított. León BItim, n francia szociáldemokraták szónoka aat hangoztatta, hogy a szociáldemokraták elvben jogosnak ismerik el a katonai egyeajogwságra irányuló német követelést A versaillesi békeszerződést nem lehet szerződésnek nevezni, mert a legyőzött Németország nem volt abban a helyzetben, hogy szabadon nyilváníthatta volna akaratát (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Páriából jelentik: A kamara pénteken délután megkezdte a nagy érdeklődéssel várt külpolitikai vitát, amelynek középpontjában a kormány „konstruktív" biztonsági és leszerelési tervezete áll. Chassaigne kommunista képviselő szemrehányást tett a kormánynak, hogv milliárdokkal támogatja keleti szövetségeseit, csakhogy mindenre kész vazallusokat neveljen. — A nagy francia kultumemzet — mondotta —nem támaszkodhat olyan „rabló nemzetekre, mint Lengyelország és Románia". A francia konstruktiv leszerelési terv »Az első feltétel: a német Relchswehrnek el kell fonni« Leon Blum után Frankén Bouillon beszélt, aki élesen támadta Németországot, amely szerinte eltépte a versaillesi békeszerződést éb revansra kdpzül. Majd MacDonaldnak Franciaországgal szemben tanúsított magatartását oly élesein kritizálta. hogy az igazi béke megszervezésére irányítja minden tevékenységét. Ennek érdekében hajlandó a katonai szolgálati időt bizonyos feltételek mellett leszállítani. Az első feltétel az, ho^y » német Reiehswehrnek el kell tűnni. A leszerelés, a döntőMagyarország gazdasági helyzete az utolsó három hónapban rosszabbodott — állapította meg jelentésében Tyler népszövetségi megbizoll A költségvetés revideálásál sOrgell Tyler az InllAció elkerülése érdekében