Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-21 / 241. szám

X. 21 Egy M6v intéző revolveres támadása elvált felesége ellen TlzenOféves Ka akadályozta meg a me­rényletei (A Délma^yarors-ág munkatársától.) Izgal­mas jelenet játszódott le Újszegeden a Po­zsonyi-uccában. Fráter László 50 éves nyu­galmazott Máv. intéző, aki két év óta külón­váltan éi, teleségét megleste az uccán és ami­kor szembe jött vele, revolverrel le akarta lőni. Szándékában az asszony 15 éves fia akadályozta meg. aki a támadó íérj karját ellökte, majd a járókelők a másából teljesen kikelt férfit lefogták. Fráter elvált felesége Újszegeden lakik, a Pozsonyi.uccában. Az intéiő megvárta, amig volt felesége 15 éves fia társaságában kijött az uccára. Ekkor elébük állt, előkapta forgó­pisztolyát és az asszonyra fogta. A fiu nem vesztette el lélekjelenelét, od ugrott apjához éa a karját ellökte. Ebben a pillana'.ban ért a támadás szinhelyére egy orvos, aki a se­gély kiáltásokra elkapta Fráter karját, hátra­csavarta ugy, hogy kezéből kiesett a revolver. A pillanatok alatt lejátszódó hangos jelenetre nagy tömeg gyűlt össze, rendőrt hívlak, aki a minden izében remegő intézőt tevitle a kapitányságra • A rendőri nyomozás során Fráter Lászlót részletesen még nem hallgatták ki. Egyelőre azt állapították mex hogy Fráter ezelőtt két évvel boldogtalan házasélet után váll el a feleségétől. A két év alatt Frátert efféle csapás érte és mindezeket az asszonynak tu­lajdonította. legutóbb elhatározta, hogy bosszút áll elvált feleségén. Magáhozvet e forgópisztolyát és óraszámra óhllkodotl fele­tigének újszegedi lakása előtt. Az volt a szán­déka, hogy előbb az asszonnyal véac . azu'án magát lövi agyon. Frá'er a rendőrségen annyira exaltállan vi­selkedett, hogy kihallgatását félbeszakították. Rendőrorvos vizsgálja meg. Frátert pénteken délelőtt hallgatják ki részletesen. £ndresz~ emlék Rómában Rómából Jelentik: A római Littorio repülőtéren ma délelőtt ünnepélyes külsőségek közölt leplez­tek le azt az emlékoszlopot, amelyen Endresz György és Bittay Gyula emlékét örökítik meg. Az oszlopot Mussolini elhatározásából Róma kor­mányzósága emeltette Az oszlop a repülőtér mel­lett vez?tő országút szélén, a repülőtér főbejá­rata előtt áll. Az ünnepélyre kivonuh az olasz­légügyi minisztérium díszszázada és közvetlenül a* oszlop mögött állottak azok a repülőlisztek, akik Balbo légügyi miniszter vezetése alatt át­repülték az óceánt A fasiszta milicia díszszáza­da sorakozott fel velük szemben. Az ünnepségen megjelent Róma alkormányzója, Valle tábornok, magyar részről a vatikáni és quirináli magyar követség teljes tisztikara, a TESz küldöttsége, va­lamint a római magyar egyesület sok tagja. Az ünnepség Róma alkormányzójának beszédével kezdődött, majd lelepleztek az olasz nemzeti szi­nü zászlókkal diszitett oszlopot. Az ünnepség szín­helye felett repülőgépek repültek. Ezután Valle iábornok lépett a szónoki emelvényre és fasiszta szokás szerint háromszor kiáltotta felemelt kar­fal, Endresz és Bittay nevét, mire az olasz repü­lök: „Presente!" kiáltással válaszoltak. Hóry András quirináli magyar kövft mondott köszönetet a magvar kormány nevében Mnssoüni­rck és Röma városának az emlékmű felállításá­ért. Majd vitéz Szabö László őrnagy a magyar honvédség nevében koszorúzta meg az emlékmii­v t. Ezután Pékár Gyula a TESz küldöttségének vrzetöje mondott beszédet. A magyar Himnusz n'án az olasz Himnuszt és végül a Giovinezzát i.uszotta a zenekar. Az elvonulás előtt olasz re­pülőtisztek külön tisztelegtek az emlékoszlop "'őtt. Délben az ola«z miniszterelnökség Tivoliban, s Villa D Estében látta vendégül a TESz delegá­cióját. 4 mai olcsó árak ellenére Is minden vevőm Ingyen nagy hajas babát kap JÓ~JÓ~t ki legalább 5 — P kész* oénzért vásárol, vagy egy Fehércégtáblás BOROS MIKSA cégnél kt ugyanugy , 2 50 P-ért vésérol a Sxéchenvl tér 15. Éles kritikák . _ _ e város népjóléti politikájáról a költségvetés csütörtöki vitájában Pénteken Is as általános vitát folytatják Költözködéseket 5 «r^nss* iAíc Írod» \oa F.rnrt bsnkháiíbin. :-2i TolPlon 16—1«. (A Délmagyarország munkatársától.) A köz­gyűlés Somogyi Szilveszter polgármester el­nökletével csütörtökön folytatta a költségvetés általános vitáját. Dr. Tóth Imre volt a csü­törtöki vita első szónoka. A legszígoi u'»b ta­karékosságnak is van határa, amelyen tul már a méltánytalanság és az igazságtalanság követ­kezik. Az inségmunkák keretében olyan mun­kát kell végeztetni, amelynél a munkadíj a legnagyobb tétel. Fel kell "tölteni Sz egészségte­len, vizállásos területeket. Rendbe kell hoz»: a tanyai utakat is. Tóth Imre ezután a tanítók városi segélyéről beszélt — Erről ne beszéljünk — szólt közbe a pol­gármester —, a hivatalos kamatláb félszázalék­kal történt csökkentése következtében a város valamennyi megtakarítást ér el. Abból meg­kaphatják a tanítók a pótlékot (Helyeslés.) Lá|er Dezső szólalt fel ezután. Hivatkozik a polgármester ­i.ck arra a tegnapi kijelentésére, amely szerint programot nem ad. Ez azt jelenti, hogy a jövő évben is azt kívánja elvégezni és megvalósí­tani, amit egyénileg jónak tart. . Ez növeli ugyan a felelősségét, de veszedelmes rendszeri honosít meg. A polgármester jóhiszeműségét nem vonja kétségbe, de egy ember sokkal könnyebben tévedhet, mint egy testület. A polgármester azzal vádolta őt meg. hogy nincs olyan intézkedése, amellyel megelégedne. En­nek az a magyarázata, hogy a munkásosz­tályt képviseli a közgyűlési teremben, azt az osztályt, amelynek a legtöbb kívánni való ­van. A polgármester bejelentette, hogy a jövő é\ben a város 350.000 pengőt kap a kormány­tól inségmunkára. — Ez nem biztos még! — mondja a polgár­mester. Lájer ezután azt bizonyítja, hogy a költség­vetést reálisan csakis a teher viselőképessé szempontjából lehet összeállítani. A szűk-' ségletek szerint állapítják meg a bevételeket cs^ sokszor túllépik a telierbiróképesség kere­teit. Ennek a következménye a pénzügyi ösz­szeomlás, a költségvetési hiány, ez kényszeríti a várost arra, hogy harminc, évre eladja a gáz­gyárat. — A mezőgazdasági termények ára 63 szá­zalékkal esett, a kartelek index-száma ezzel szemben 110 — folytatta Lá jer. A legtöbb kar­tel a belső fogyasztó ellen csinált órnkrt. A fogv.nsztó ma nemcsak nz államnak és a város­nnk fizet adót. de adózik 170 knrtelnek. A polgármester figyelmezteti Lájert, hog> a városi költségvetésről beszéljen. Lájer elmondja, hogy a népkonyhai kenyér kiló iát is 19 M­lér adó terheli bolelta formájában. Az ndójövedc'mek csök­kentése mutat ja a leghűbben a kereseti viszo­nyok fokozatos leromlásai. 1928-ban 700.000 pengő fnlvt be husfogvasztásí adőcimén, most c ok 150.000 pengő folyik be. Egyharmadára csökkent a város forgalmiadó részesedése is, a földbérek csökkenése is meghaladja a'30 százalékot. A javulásra nincs egyetlen biztató jel sem. mert biztnló jelpek nem tekinthelök a kiili >ldi bórzemnnőverek. — A város háztartásában érvényesítették a kormány állal előirt takarékossági elvei, amely a legsúlyosabban a legkisebb kategó­tiáknl érintette. A takarékosság a szociális és a kultu­rális iiité/inciiyek rovására történik. A pénzügyi bizottság a kapitalizmus legride­gebb módszerét kivánja alkalmazni a napidi­Jasok ellen. El akarja bocsájtani ékel. hogy aztán kisebb fizetéssel vegye vissza valameny­nvit a város. — Ezt nem javasolta a pénzügyi bizottság — szólt közbe a polgármester. Lájer ezután tiltakozott a városházái- meg­honosított ingyen munkarendszer ellen. Tudo­mása szerint a városnál 33 ingyenes gyakor­nok dolgozik. Lájer ezután "' a népkonyháknál uralkodó rend­szert \ bírálta. Helyteleníti, hogy ka kévés pénz van a kasszában, akkor utasítást kapnak as ellen­őrök a népkonyhások megrostálására. (Nagy zaj. A polgármester tiltakozik Láier állítása ellen.) - * • - ' Kifogásolta Lájer. hogy a dolgozó népkony­hások a Berlini-kőrúton kapnak ebédet, a munkaképtelenek a Vásárhelyi-sugáruton. Tr. valy választhatott a munkanélküli a népkony­hái ebéd és az élelmiszercsomag között, most csak akkor katv népkonyhái ebedet, ha mea­dolgozik érte. Ez rabszol garendsser. Más vár rosókban nincs ilyen rendszer. — Ha én annyi pénzt kapnék' — mondja vi­téz Szabó Géza kulturtnnácsnok —, amennyit más városok népjóléti ügyosztálya kap, akkor én is többet tehetnék. — Beugrottál Géza —> szól a kulturtanácS­nokra a polgármester —, beugratott Lájert • Lájer kifogásolja, hogv a népjóléti bizottsá­got még soha sem hivták össze, diktatórikus rendelkezésekkel ölik meg a munkás önérzetét. — Ami. itt történik, az tűzzel való játék, ami nem vezethet jóra — mondja Lájer. Ha a munkanélküliek elkeseredése összeütközésekre vezet, azért a népjóléti tanácsnok a felelős. •— Vitéz vagyok: állom! — szól közbe dr. Szabó Géza. Lájer ezután arról beszélt, hogv • szociál­demokraták ellen valásáoos kihágás! lavinát indított a rendőrség. — Ha elitélnek ilyen kihágásért, — mondia — én büszkén ülöm le a büntetésemet. — Ez bűncselekmény földicsérése! — ráz­za meg a csengőt a polgármester. Ez maga is bűncselekmény! — fin nem követtem el bűncselekményt. Ha összejövök vacsorázni egy elvbarátom laká­sán, nz nem bűncselekmény! — válaszolta Lá­jer, aki a költségvetést nem fogadta el. A polöármesler kiielenti. hogy sehol annyi munkanélkülit nem foglalkoztat a város, mint Szegeden. A napokban a Fehértónál 500 mun­kanélkülit állítottak munkába. Dr. Tóth László szólalt fel ezután. A város bérleti rendszerét bírál ja, kijelenti, hogy a v; ros bűnt követett el ezen a téren. — Azért haragszik — mondja nagy derült­ség közben a polgármester —, mert a várossal ••zeniben elveszítette a pőrét. Tóth László ezután tovább beszél a földbér­leti rendszerről. — Az ügyvéd ur is egyike volt a lázitóknak? — szól dr. Turóczy Mihály. — Ezt kikérem magamnak! — kiáltja Tóth. A bírósággal nem lehet lázítani. A bérleti rend­szer reformját követelte. A következő felszólaló dr. Lsndesberg Jenő, oki kifog' alja, hogy a polgármester nem adott programot, pedig igen sok tennivalója

Next

/
Thumbnails
Contents