Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-20 / 240. szám

AuZO NEMZETI HITELINTÉZET RT. <T«L »-•&) fa- ét azéntelepe, Kálvária ol TaL 26—91). sakk, gyertyán, cser, kSrta, Mtay, aslf lUllli naoybátonyl. ézdt *»é i>. tatasbrtta«. kSMSMI kok««. komlói «eresebb a »wreélyi kiadás. Kérte Wlnmer indít­ványának elutasítását Ezután dr. Delire János szólalt fel. Kifogásolta, hogy Szeged vezető tiszt­viselője. a költségvetés tárgyalása előtt nem Is­merteti a jövő évi programot expozé formájában. El kellett volna mondania, hogy a beterjesztett költségvetés keretében mit szándékozik megvaló­sítani. Az önkormányzat dísze mellől as önkor­mányzat lényege elveszett, mert az önkormány­zat fennmaradásáról nem lehet beszélni akkor, amikor a polgárság nem jelölheti meg, hogy az általa fizetett adókat milyen célokra kívánja for­dítani. Amióta a város as állandósult pénztelen­séggel küzd, a bevételek hovaforditása legna­gyobbrészt a polgármester akaratán múlik. Ha már a törvényhatóság költségvetési joga helyébe a polgármester utalványozást joga lépett, akkor legalább n célokat, az eszközöket, a terveket, a programot szeretné ismerni a közgyű­lés. Az, hogy a költségvetést realizálni kellett, azt jelenti, hogy az eredeti tervezet nem volt reális, (li nem jelenti azt, hogy a második tarvezet az. Vagyontárgyakat nem lehet a költségvetés bevé­telei között szerepeltetni A csatornázási hozzájá­rulás dmén előirt bevétel Is irreális, mert ezt a szabályrendeletet a kormány nem fogja jóváhagy­ni. A költségvetés blöfl.tételeit reális té­telekkel kell helyettesíteni A tözgyülés előtt fel kell tárni a város anyagi helyzetét Ha már belepumpálták a gázgyári jára­dékot a költségvetésbe, foglalkozni kelleae azzal a kérdéssel Is, hogy ml less a többi gázgyárt péns­sel. Foglalkoznia keQ a közgyűlésnek annak az 1,400.000 pengőnek a sorsával, amely a szerződés első napján esedékessé válik. — Erre majd adunk programot, — sióit közbe a polgármester. — Foglalkozni kellem« azzal a kérdéssel te — folytatta Dettre —. hogy ml legyen a 9 milliós kölcsönnel. Minden olyan megoldást helyeselni kell, amely alkalmas a munkanélküliség csökken­tésére. A város hitelét senuniesetre sem csorbíta­ná az, ha a pénzt szociális kötelességek teljesíté­sére használjuk fel. — A tisztviselőkérdést as tette problémává, nogy 1914-ben 4*>t. lflSl-ben 573 tisztviselője volt a városi igazgatásnak. Pedig kétszer te volt azóta létszámcsökkentés. De elavult a városi ügykeze­lés rendszere Is, amely nem alkalmazkodik as élst megváltozott tempójáhoa. Foglalkozott ezután a haszonbérleti rendszer kérdésével. A negyvenféléves törlesztésea rend­szer, amely csak papiroson valósult meg, a leg­nagyobb akadálya *. kérdés végleges rendelésé­nek. A városnak rá kellene térnie a kénysser­eeyezség ntjára. Tslán a tőke egynészének elenge­désével fizetésre lehetne serkenteni a hátralékos bérlőket. — Szeretnénk választ hallani arra a kérdésre, hogy mlképen klvánla foglalkoztatni a város a munkanélkülieket, hogy.in akarja megvédeni az elesetteket. Hibáz­t..tp, hogy a szociális gondoskodás megváltozott rendjével még a népjóléti bizottság sem foglal­kozhatott. — Nem látjuk a várast kőri*azgatás minden pontján art a gardasági fólkészültsége». amelyre .i mai viszonyok körött föltétlenül srflk^ég '«ne. \ gondok viselésében részeltetni kellene a köz­gyűlést. Arra kéri a törvényhatósági bizottságot liogv ne a horzsolási, hanem az érintkezési ponto­kat keressék. A mai viszonyok kőzött nem bizik a költségvetési javaslatban, amely csak a címlapján árulja el. hogv a válság mélvpontjának Idején ké­szült. Nem lehet bizalommal aziránt a várospo­litika Iránt, amely még a legközelebbi teendőket «em határozta el. Azért még általánosságban sem logjdhatja el a költségvetést. (Taps.) A polgármester .ironnal válaszolt Tudna programot, de nem ad. Akik a szavakhoz vannak szokva, azok követel­jek programot. — Hát Gömbös? - kérdezik az elltnzék ol­daláról. — Én még nem láttam százszázalókig megvaló­sított programot —. folytatta a polgármester. Min­dent meg fogok taaal, amit a váz«« érdekében ál­lónak látok. Es a programom. Dettre állapította meg, hogy ma reális költségvetést nem lehet csi­nálni. Már pedig maga a költségvetés a progr&a. A polgármester ezután a létszámkérdéssel fog­lalkozott. A státusz a feladatok szaporodása miatt növekedett. A haszonbérek kérdésével nagyon so­kat foglalkozott a közigazgatás. A homoki földek h&ssnositáaának eddigi rendszerét megváltoztatjuk. Eddig 25 évre adta a város ezeket a földeket bér­be, ezután csak egy évre adják és évről-évre meg. hosszabbítják. — A munkanélküliség enyhítésére van pro­gramja a váróénak — folytatta a polgármester. A Búvártó feltöltése, a Fehértó elkészítés«, aszfalto­zás. — Most mondja el a polgármester v as expo­zét - szóK közbe Dettre, — A kormány Szegedre 850400 pengőt kíván fordítani hogy a város csökkenthesse a munka­nélküliséget — mondja a polgármester. Programot a«» adok, mid beszámolok arról, ami történt — fejezte be a polgármester. Ezután Petrik Antal saólaK föl Beszédét az­zal kezdte, hogy Inflációra van szükség. A költségvetés reális lesz, ha a pengő nem erősö­dik tovább a jövő évben. A hidvámot és a kövs­setvámot tőrölni ksU a költségvetésből Ez a két vám okotza azt hogy a forgalom «Ikerül! Szege­det Egyes helyeken a földeket ayilt árverések mellőzésével kellene bérbeadni. — Protekciósoknak a földet! — szólt közbe Pásstor József. Petrik méltánytalannak mondja iA Hogy a pénzügyi kincstár 40.000 pengő adét vetett kl a városra a laktanyák után. Szükségesnek tartja a kisvasat tarifájának radikális csökkentésé! A magas tarifa az oka annak, hogy a kisvasút bevé­tel« évről-évre csökken. A tisztviselők létszámá­nak emelésér« szükaég volt, mert állandóan nj és uj rendeletek jelennek meg és azok njabb és ujabb munkát hárítanak a közigazgatásra. Kívánatos­nál. tartja a gyümölcstermelési propaganda foly­tatását. A polgármester bejelentette, hogy a laktanyák bére után közigazgatási bírósági dőnté« alapján kdl adót fizetni. A kisvasút tarifájának leszállí­tása nagyon veszedelme« kérdés, nagyon megkell fontolni. Dr. Kertész Béla meg van győződve arról, hogy a kormány a gáz­gyárt szerződést rövidesen jóváhagyja, tehát a város rövidesen megkapja a 3 millió pengős köl­<*őnt. Hiba lenne, ba a város pengőkölcsönelt fi­zetné vissza belőle.' Az ország területén 22—23 százalékos árfolyamon tekintélyes mennyiségű Speyer-kötvényt lehet vásárolni. így megszaba­dulna a város adósságinak Jelentékeny részétől. — Ma az egész gazdasági élet az államtól és a közülettől várja a termelő munka megindítását, mert az állam belenyúl a gazdasági élet minden részébe és olyan szük körre szoritja a magántőke tevékenységét hogy az nem kezdheti meg a mun­kát Nem lehet az egyik oldalon kiépíteni az ál­lamszocializmust, a másik oldalon pedig a ma­gángazdaságtól várni a munka megindítását Az 1.400.000 pemgő gázgyári pénzt csakis gyümölcsö­ző beruházásokba szabad fektetni — Ma már a polgárság nem a Jövedelméből, hanem a vagyonából adózik, a forgótőkéjét fizeti be adóba. Indokolatlan azonban az adóterheknek a fenntartása, amelyek aa elmnlt Jobb évskben alakultak kl. A költségvetést általánosságban el­fogadja, bár attól tart, hogy a bevételi előírás nem -.alósul meg. Ezután Lájer Dezső felszólalása következett Az Idő előrehaladottságára való tekintettel arra kért engedélyt hogy felszólalását csütörtökön mondhassa el. Este 7 órakor az ftléa folytstását csütörtök déhi'ánra halasztották. 30 könyvel cserélhet havi egy pengőért « DÉLMAGYARORSZÁG kölcsönkönyvtáróban Az olvasó rovata Jobb, ízletesebb, eltelő ebédel a népkonyhán Tekintetes Szerkesztőség! A népkonyha koszt­ja ellen volna panaszom. Sajnos, amit adnak, ast Is oly rosszul készítik el, hogy azt szinte lehetetlen megenni. Például s napokban koz­más babot kaptunk, a kápossta padi« - elég gyakori fogás - élvezhetetlen. Ast hiszem, hogy nem kerülne többe a dolog, he az Heteket Iól, ízletesen készítenék el és nem agv. <&ogy most. Ezért van az, hogy az InségebédtxJl ló­formán csak a IS deka kenyér élvezhető, leg­többen csak a kenyérre reflektálnak, a főzeléket el sem viszik, vagy ha «1 is viszik, asm tud­fák elfogyasztani. Pedig olyan árat flzetünK az ebédért, ami­lyen összegért tőbbfogásos ebédet Is ehetnénk. Itt ven például az én esetem. A mesterségem szobafestő, de munkám réqóta nincs- Kénytelen vagyok az Ínségebédeket igénybevenni. Az ebé­dek fejében eddig még minden hónapban • napot dolgoztam a városnak a mesterségem­ben. Ha másutt dolgozom kilenc napot, ak­kor keresek ezalatt körülbelül (6 pengőt. Te­hát havonta 35 pengő értékű munkát adok a városnak és esért kapok 80 ebédet Ha a mun­kám ellenértékét pénzben kapnám meg, skkor azért az összegért egész hónapban vacsoráz­hatnék és ebédelhetnék, de Így esak tnségebédet kapok érte. Egy Inségebéd tehát körülbelül IJ2Ó pengőmben van.,. Viszont az inségebéd nem ér meg többet 8—10 fillérnél, sokszor még any­nyit sem. Kérésem tehát nem szerénytelen, amikor jobb, ízletesebb, ehető ebédet kérek a mankómért. Végeredményben a város ls meg­kéri a magáét. Ha például csak egyszer ne jelentkeznék az inségmunkán, akkor már más­nap elvennék az ebédjegyemet Tisztelettel: Egy munkanélküli. Számwald Gyula Tekintetes Szerkesztőségi Tiszteletid kérdem, van-e valami adat arra az állítólag Sjegeden, 1825 november 5-én, született Ssámwald Gyulá­ra vonatkozólag, aki 1848-ig segéd volt aa egyik pesti könyvkereskedésben és akinek emlékköny­vébe irta Petőfi az »Egy könyvárat smlékköny­vébe" cimü verset és aki a szabadságharcban honvédnek bevonulva nriat hadnagy megsebesült Braayiszkónál. majd Amerikába vándorolva Ltn­ccln első felhívására belépett as éazakamerikal seregbe és ott 1861-ben alezredes, majd dandár­parancsnok, vezérőrnagy és akt Piedmontnál. amikor sebesülten a kdtözöállomáson hallotta, hogy nincs, aki vezess« a támadást ugy. amint volt sebesülten élére illt a csapatoknak és dia­dalra vitte as amerikai sereget Esért a tettééri a „Medál of Honour"-t, a legnagyob amerikai ka­tonai kitüntetést kapta. Számwald később mint az amerikai diplomácia tagja Yokohamában, maid Sanghajban volt konzol. 1912-ben Newyorkban teljes kstonal pompával temették el az Artington National Cemetery-bem. Ha nincsenek adatok, nem volna-e célszerű Szegednek gondoskodnia arról, hogy egv Ilyen fiának az életére vonatkozó ada­tok a Városi Múzeum számára megszerettesse­nek és nem volns-e eélszefl gondoskodni srról. hogv Szeged közőrsége Számwald Gyuláról kö­zelebbi tudomás* szerezhessen? Nem volna-e célszerű ennek a Számwaldnak. aki mint amerikai katona fftahel nevet viselt — halála 20 éves fordulóját felhasználni arra. hogv az amerikai Vörvéleménv flgvelmét az amerikai szabadság egyik magvar hősére felhívják? Nem volna-e érdemes gondoskodni arról, hogv akinek Petőfi verset Irt és aki Amerikának ts büszkesé­ge annak a szegedi embernek Szegeden vslam*­Íves emléke legyen? Kiváló tisztelettel: (Aláírás.) YO-YO csemege 24fülér TSIcaáry cukrásznál rtupofcbuir épc>tt«i uemt*

Next

/
Thumbnails
Contents