Délmagyarország, 1932. október (8. évfolyam, 224-249. szám)

1932-10-16 / 237. szám

x. te Csak ezen a £>éten Rendkívüli árleszállítás! •sssombaiig Nehéz mlnőségU divai-nyakkendő . . 2*50 Selyem nadrág- és zoknitartó készlet 2*50 Bőrrel szegett url bokavédő 2*30 Figyelje fövő f>eíi fylröetésUnKel ls ! K* Pollák Testvéreknél. /1 üélmagyarország regénye HULL: A S EI K FIAI 72 — Ajánlotta? Ugyan, kedvesem, hát szokott Ahmed valamit ajánlani? Hallottam reggel, amit Gaston utján üzent Carvllnek, hát azt még a legélénkebb fantáziával sem lehet ajánlatnak nevezni. Caryll azért ment Ras-Djebeibe, mert Ahmed nem hagyott számára más választást — Mindegy, akkor is helyesen járt el. Diana lassan ingatta a fejét. — Nem tudom — mondta tűnődve. — T^gész reggel gondolkoztam ezen. Meg azon is, nem lett volna-e jobb, ha Caryll egyáltalán el sem jön hozzáak? Ugy'látszik, nem kiván közelebbről megismerkedni velünk. Én minden eszközzel megpróbáltam éreztetni vele, hogy mennyire örülünk neki és hogy ő itt itthon van, de hiába. Az érkezésük utáni napon egy röpke pillanatig azt hittem, közelférköztem hozzá. De tévedtem. És azóta nem nyújtott nekem több alkalmat Kerül engem, kerüli az apját — és ez fáj, nagyon fáj, ki sem tudom mondani, mennyire. Megpróbáltunk mindent; Ahmednek már fogytán a türelme, én pedig... Mondja, miért gyűlöl bennünket Caryll annyira? — kiáltott fel elkeseredetten. — Most még jobban,""mint eleinte! Miért? Maga jól ismeri őt... maga talán tudja... Hirtelen felállt az asztaltól és elfordult, hogy elrejtse előtörő könnyeit Raoul a mejjindultságtól sokáig nem tudott szóhozjutni. — Talán a körülmények okozzák, — mondta végre. — A körülmények. Azonkívül érkezése óta mindenféle bonyodalmak merültek fel, amik valamennyiünk számára megkeserítették a legutóbbi négy napot — De mennyiben érintik ezek a bonyodalmak Caryllt? öt legalább nem érdekli setami, ami reánk, vagy a fivérére vonatkozik. Soha egy szóval sem emiitette a fiút nem kérdezősködött felőle; a testvére is közömbös a számára, éppen ugv, mint mi. Pedig. Raoul ugy imádkoztam érte, hogy a fiaim jóbarátokká legyenek. St Hubert nem mondhatta el, amit tudott, hát csak a vállát vonogatta. — Caryll különös fiu, — mondta —, rendkívül félénk és rcidkivüí érzékeny, emi a... hm... az atmoszférát illeti. És még olyan fiatal és minden olyan uj, olyan furcsa neki. Várjon még egy kicsit Dhna, ne a'dia *el a reményt. Ezek a jelen'e?i körülmények iprazán nem könynyitik meg az ő dolgát. Maid, ha ez a sok mindenféle baj elmúlik... — ő, etmulik-e valaha! — kiáltott fel Diana csüggedten. — M: lesz ennek a vécr*>. Raoul? — Isten tudja, — mormolta Raoul és egy darabig mind a ketten hallgattak. Diana a diványpárnák közt kuporgott és töprengve meredd a Ieveeőbe. Közölje-e szándékát Raoullal? — Raoul... — kezdte habozva. — Talált-e valami uj... bizonyítékot El-IIassiban? — Semmit, Dianne. — És mégis azt hiszi... mégis meg van győződve. „ — Mégis azt hiszem, mégis szentül meg vagyok győződve — felelte Raoul gyorsan — és ha sosem sikerölne bebizonyítanom, akkor is tudnám, hogy igazam van. — Viszont, ha igaza van, Raoul akkor az én Ham... ó, istenem, milyen irtózatos ez!... Raoul! eddig nem akart felelni a kérdésemre, de most könyörgöm, mondja meg az igazat! szereti az a leány a fiút? — Hogy szereti-e — visszhangozta Raoul sápadtan. Isten legyen irgalmas ahhoz a szegény gyermekhez.« ha látná őt. Diana, nem is kérdezné ezt — Látni fogom. Elmegyek hozzá ma délután. E váratlan feleletre "Raoul hirtelen felugrott felkiáltott, megragadta és ajkáhozszoritotta az asszony kezét — Diane... Diane... — mormolta. — Aztán felegyenesedett, a szemében csillogó fény kialudt. Csüggedten folytatta: — Nem, nem, lehetetlen. Teljesen lehetetlen. Ahmed... — Tudom, tudom, — mondta az asszony fásultan. — Ahmed haragudni fog. Hiába, nem tehetek róla. Látnom kell. És ha nem Isabeau de Chailles, akkor ls. Fiatal leány, bajban van, elhagyatott csak férfiak vannak körülötte... — Nemcsak férfiak. Ahmed küldött egy aszszonyt hozzá, mindjárt érkezésük utáni reggel. Nem emlitette? "TT — Nem, erről sosem szólt, — mondta Diana lassan, elgondolkozva és forrd, hálás szerelemmel gondolt a férjére, akinek gyöngéd szivét, ime, még mfcidig nem ismerte egészen. — Hanem ez nem ment föl engem a felelősség alól, — Jelentette kl szilárdan. — Megpróbáltam Ahmedet meggyőzni. Hasztalan. Nem adta beleegyezését a látogatáshoz. Tant pls! Elmegyek a beleegyezése nélkül. . ... . — Diane, az Istenért, gondolja meg... — Meggondoltam. ó, annyit gondolkoztam, hogy belefájdult a fejem. Ne tegye még nehezebbé számomra a dolgot Raoul. Elmegyek El-Hassiba, most mindjárt Ha velem tart, nagyon fogok örülni, de ha nem — A szemrehányó tekintet láttára befejezeúenfil hagyta a mondatot és megszorította a férfi kezét — Hát akkor szóljon, hogy nyergeljék fel a lovát Nincs sok időnk... Ha Mohamedet elhozza, más kísérőről nem ls kell gondoskodnunk. (Folyt köv.) Legkedvesebb ajándék. egy különleges, sa fát találmánya redőnyzárét tolltartó. Gyártja: « WIRTH és RENGEY Szeged, Széchenyi tér 5. sz. ^ LegolcióLL i§Lola ru Mérték utam angol url szabóság U: öltönyök ~ felöltök ' téli kabátok FÖLDES IZSÓ KLAUZÁL TÉR 3 Egy hav1 próbaidőre díjmentesen szereltetünk modern üzlet és lakásvilágítást Gázgyár, Köksey u. 11