Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-15 / 210. szám

IX. 13 V y az Beszélgetés éhes emberrel (A DtlmagyaroruAy munkalártiilál.) Azelőtt neve és foglalkozása volt, ma lemml egyéb, mint: éhet ember. Eléd Ali,bátran a'tztmedbe mondja, hogy éhes, enni volna JA. Nem szégyeli magát. A hajdani barátkozásokoa a szemérmesebb flstalember minden kínálást azzal utasított VÍSSM, hogy körönt. ' nem éhes, holott olyan éhei volt, hogy reggel felé majd összerogyott az éhségtől. Akkoriban as v>»ll a divat. Ma lépten-nyomon elédáll egy Idegen, sipadtarcii férfi és minden különösebb bevezetés nélkül közli, ho^y éhes. A többit rádblzza: • megoldást, ás elintézést. — Tagadhatatlan, hogy éhes vagyok, mindég éhes vagyok, — mondja. Nrm koldulok, csak U emberek tudomására adom eit n tényt, a többit rájok bízom. Van, aki tudomásul veszi inlnden további nélkftl, van, akit meglep a dolog. — Szóval éhes'' — kérdez]. Ez biztost — testi hozzá szórakozottan. — Hogy biztos-e? — Én csak tudomt — szeretném válaszolni, de egy éhes ember nem lehet durva. Nagyon éhes vagyok. határozottan tudom, — válaszolom sí erényen. — És mit akar tenniT — kérdezi tovább az Olttt továbbra is szórnkozottnn, < — Leglohban szeretnék egy hófehér yachlttl a FöMtözt tengiren cirkálni... — mondanám, ha nem volnék éhes. De éhes vagyok ét elért sze.rénvea válaszolom: enni t terelnék,., — Megtörténik, hogy valakinek felkeltem tl érdeklődését. Egyszer egy ur elvitt magához ebédre, fin akkor már két napja nem ettem, G viszont reggelizett ét tízóraizott. As ebédnél még|s kétsier annyit evett, mint én. ö volt tehát az Igail ihat tmber ét Mm éa. vallatott at ebéd alatt. Közléseimet as ebéd fejébea »«ívesen hallgatta végig, majd kijelentette: — Hihetetlent Hoüu 1/9" U "»«aUrUnheMk mqnapAt éhes ember heszéd kötbea elcaadolkpztt. m*jd Igy felvtatja: t v — Pedig mindig többen él többes leszünk éhesek. Már|s rengetegén vagyunk, de egyréuánk egyelőre még nem koldul. A napokban egy jól öltözött férfit állítottam meg at uccáa — Éhes vagyok, — mondtam neki., — Rámmeredt, majd hirtelen körülnézett és Így v<— Sn ts.+ — Barátságot kötöttünk. Megvárt a sarkon, még pénzt koldultam és együtt, az én keresetemből vacsoráztunk meg., . _ Kerékpáros baleset Szerdán délután a Dréher-sörcsaniok előtt egy biciklista elfltött egy fiatal leányt A karambol szerencsére enyhe lefolyású volt, a leánynak az ijedtségen kivftl baja nem történt A biciklista, aki leesett a gépéről, felhorzsolta az orrát. Mindketten orvosi beavatkozás nélkül távoztak ei a baleset színhelyérőlx Pythia fogad 11—1, 4—7, Kast. . Pályázati hirdetmény tompéi és Hegyi szegedi kötött- és szövöttdru kereskedő cég, melynek saját kötöttárugyára van, üzlete éa gyártmányai propagálása érdekében hangzatos, rövid és álllaodó hirdetésre alkalmas jelmondatra hirdet pályázatot, amelv a közönség legszélesebb réfeqeibeu fokozottan népszerűsítené kötöttárugyára kiváló készítményeit és legnagyobb választókát A jelmondat hatásosun domborítsa ki, hogy lyimpet és Hegyi-cég és a kötöttára egyet jelent. Legyen ritmikus, rövid és könnyen megjegyezhető. A jelmondat lehet. egys7erüen kézzel írva, de lehet valamely ábrával kombinált kifoj. ző rajz is. A beküldött pályamunkák közül hármat díjaz a cég. Az első díj egy női kötött kosztüm. A második díj egy finom női jumper. A harmadik díj egy kötött féri! pulóver. A pályázatok október t-ig » Lampcl és Hegyi céj-1; •/. küldendők 1* Nem Kerül pénzbe a D ÉLMAGYARORSZÁG, meri elköltött pénzének 50/0-át viszssatériti a Kiadóhivatal, 3a takarékossági szervezetének üzletet* ben szerzi be szükségleteit. íl üélmagyarorsság regénye HULL: A SEIK FIAI - 60 Átkozta magát, amiért így elhamarkodta a dolgot, de mlg habozott, mit feleljen, Caryll ujjai egyre szarosabba« fogták körül csuklóját. — Hogy érted ezt, Raoul bácsi? Mire célzása? E rekedthangu, gépiesen Ismételt szavak hallatára, e szorongó arc láttára Raoill tiszta szivéből óhajtotta, bár megkímélné fit a sors ettől, hogy éppen neki kelljen kinyitnia Caryll szemeit, bár elkerülhetné, hogy fájdalmat kelljen okoznia a kiábrándító valóság feltárásával. És ha megtudná is az Igazságot Caryll, vájjon meg is értenie? A spanyolszármazásu nagyanyó szomorú története bizonyára meghatni. De, Ízig-vérig angol létére, el tudná-e képzelni a sejk gyötrelmes lelkiállapotát, azét, akt ráeszmélt, hogy tulajdon szülőhazájában idegen, togy neín édes gyermeke ez arab törzsfőnek, akit férfikora kezdetéig apjának hitt? St Hubert felártott, kezét gyöngéden az líiu válláré tette. — Most nem mondhatom meg, mtre céloztam. Nem volt szándékomban s dologról beszélni Várj és bízz meg bennem. Régi, hosszú história ez, amit — Isten látja a lelkemet — nem lesz könnyű elmondanom De mégis meg kell majd hallanod, hogy igaz^gosan vélekedhess apád felöl. Nem a te hibád, hogy félreismerted, téves elképzelések hatása alatt, tájékozatlanságban nőttél fel. 0 pedig lovagiasabb, semhogy eloszlatni Igyekezett volna a tévedésedet. Így hát kénytelen leszek és megtenni, amit ő elmulasztott De egy darabig türelemmel kell még lenned Addig is, Caryll, a magad érdekében kérlek, próbáld legyőzni az elfogultságodat, gondold meg, hogy más szempontok is lehetnek Irányadók, nem csak a tieid. — Meg fogom próbálni — felelte Caryll szárazon —, de. mondhatom, sokat kiv 'nsz tőlem, Raoul bácsi. Ha ugyí3 el kell mondanod, amire céloztál, jobban szeretném, ha most mindjárt tennéd. Gyűlölök mindenféle tltokzatoságot. Ds ha a mondanivalód nagyapa ellen irányulne... óva Intelek.,. — Most nem, - szakította félbe Raoul, — hagyjuk ezt ma, mon cher. Elég bolond voltam, hogy ennyit is mondtam. Korai volt. Várnom kellett volna, amig jobban megismerted az apádat. Bízzál bennem, mindent elmondok majd, ha itt lesz az ideje. Addig pedig felejtsd el az egészet és ne haragudj, amiért annyit prédikáltam. Kiléptek a sátorból, elindultak és lassan bandukoltak a holdas égbolt alatt; valami eddig ismeretlen, feszült hnngulat lopakodott közéjük. Mindegyikük azon törte a felét, mire gondolhat most a másik, Már közel voltak a nagy pavlllonhoz, nikor Raoul hirtelen felkiáltással megállt és a íábor túlsó oldala felé, a bennszülöttek sáirai mögé mutatott, ahol lovasokból és tevékből álló kis csoport tünt fel, körülöttük arabok sürgölődtek. — Induló, vagv érkező karavánnak nézem őket, -- mondta. Te mit gondolsz. Caryll? Nézd csak meg jól, a te szemeid élesebbek. Akár jönnek akár mennek annyi bizop.vos, hogy szokatlanul csendesek. — Én azt hiszem, indulnak. - felelte Caryll egykedvűen. A sivatagbeli események Iránti érdeklődésnek ez a tökéletes hiánya, ez a teljes köaöny mosolyt csalt Raoul ajkára — Talán csak vfcért tértek be, errejártukban, — mormolta. Inkább magának, mint a fiatalembernek. Mire a nagy sátorba értek, már várta őket az ebéd. De Dtana még nem Jött be, q sejk pedig a kis Íróasztal előtt a levelezésével volt elfoglalva. Amint beléptek, föltekintett és Raoylt odaültette magához. Caryll kikeresett magának egy tévolesö széket, leült és játszadozott ex egyik slouffht-val, azzal, amelyik érkezése pillanata óta mindig hozzácsatlakozott Nagyon szerette az állatokat, kedvtelve simogatta a térdéhez törleezkedő kutya fejét, közben pedig figyelmesen tanulmányozta apja aroát Azt • határozott, erélyes, lenyűgöző tekintetű, kifürkészhetetlen arcot Nem tudta levenni róla a szemét És megint zavarbaho/.ta az a furcsa hasonlatosság, amin már előző napon is töprengett, most is törte a fejét, de nem tudott rájönni, mikor, hol látott egy hasonló fejet Algériában? Qtthon? Nemrégen látta, vagy évek előtt? A kát férfi most hirtelen felállt és 0 * ellökte magától e slouahi\ hogy anyját üdvözölje. Diana arcáról eltűntek a könnyek nyomat, nyugodtan, mosolyogva állt meg egy percre az ezüstös, fekete függöny előtt Aztán előrelépett — Nagyon ki vagytok éhezve, ugye? — kérdezte nevetve. — Annyira elkéstem, hogy már mentegetőzni sem merek. Hát erről már nem is beszélek. De reszketek, ha arra gondolok, milyen lesz a leves. — Forró még, valószínül«» — KitünS, mint mindig. (Folyt, köv.) Legszebb PAPLANOKAT ké.zltl, réiriokft 24 <Va Matt ls njjá Stdolgoxsa a Ugoloaóbb irbtn BOTH JANOSNf, paplsnlpar, DcAk F. ucca S. 28'j _ _ Október S-6lg oó loeeingií.buEldaaSakitás! HAllnf Andra* HSeimuttniél, Jóktl »era T. CsóKiakfárolásokat száraz emeMi raktárunkban mélyen leszámított áron vállalunk iw Kovács Testvérek Maros ucca 24 Festő ucca 17. sz.