Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)
1932-09-15 / 210. szám
IX« 13 bfabb öl gyermelcparali&ises megbetegedés CJt DSmagyarortz'ág munkatársától.) A gyermekparalizis járvány miatt — mint ismeretes — a szegedi elemi és középiskolákban a tanév megnyitását elhalasztották. A halasztás azonban csak a belterületi iskolákra vonatkozott, mig a külterületi elemi iskolákban a lanitás még a mult szombaton megkezdődött. Most került sor a tanyai iskolák bezárására, mert ugv Alsómint Felsőtanyán több gyérmekbénulásos megbetegedés fordult eló. Szerdán a tanyai gyerekek még elmentek az iskolákba, de a tanitók már nem tartották meg ez előadást és hazaküldték a tanulókat A járvány egyébként most már Szeged környékén is felütötte fejét. A hódmezővásárhelyi tanyákon már volt két gyermekparalizises eset, most Algtjőn is észlellek megletegedéseket, emiatt dr. Csergő Károly csongrádmegvei alispán a községi orvos előterjesztésére az algyői elemi iskolákat további intézkedésig bezárta. Szerdán ismét ujabb gyermekparalizises megbetegedéseket felentettek be a főorvosi hivatalnak', még pedig egyszerre ötöt. Az uj megbetegedések kőiül három a belterületen történt, kettő pedig a körtöltésen kívüli városrészekben. A megbetegedett gyermekek életkora hat hónap Zs hét év kőzött váltakozik. Az uj esetekkel a járványos megbetegedések száma hatvankettőre emelkedett. Dr. Szivessy Lehel Kormány főtanácsos az ügyben az alábbi Indlíványl nyújtotta be a csütörtök' délben összeülő közigazgatási bizottság elnökéhez, a főispáni teendők ellátásával megbízott dr. Somogyi Szilveszter polgármesterhez: »Az általánosan terjedő gyermekparalizisjárvány a szülőket kétségbeeséssel tölti el. Ennélfogva Méltóságodhoz, mint a közigazgatási bizottság elnökéhez fordulok azzal a kéréssel, méltóztassék sürgősen ankétet összehívni. amelynek feladata lenne a járvány okának felderítése, a továbbterjedés meggátlása te. kintetében szükségessé váló intézkedsek meg. tétele, az óvakodás előírása és az iskolai lani. Itós megkezdése tekintetében állásfoglalás. Kérem, hogy az ankétra a hatósági orvosokon kívül a tudományegyetem illetékes orvosprofesszorait, a közkórház .orvosait és a gyakorló gyermekorvosokat is méltóztassék meghívni Az ankét eredményéhez képest pedig méltóztassék a közönséget a szükséges rendszabályokról tájékoztatni« Nyolc felszólalás gázgyári vita második napján Csütörtökön folytatják a rendkívüli közgyűlési (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán délután folytatta a közgyűlés a gázgyári vitát. Az ülést fél ötkor nyitotta meg a polgármester. Következett volna dr. vitéz Máriaiöídv Márton fölszólalása. Máriafcldy azonban nem volt jelen a közgyűlési teremben és így Fenyő Mátyás szólalt föl. A közgyűlés teljesen tájékozatlan — mondotta. — Nem tudja pontosan senki a közgyűlés tagjai közül, hogy mi a gázgyár reális értéke és mennyit jövedelmez. A gyárnak nemcsak a villany- és gáztermelésből van jövedelme, hanem a szerelésekből is. Legelőször a prosperitás kérdését kellene tisztázni. A pótadóemelés rémétől nem kell félni. A város akkor is emeli majd a pótadót, ha megegyezik a gázgyárral, mert a járadék el fog tűnni a város Büdzséjében. Szerinte a gázgyár házikezelésbe vétele esetén nincs szükség forgótő'érc, mert a gyár az áramot 30 napi hitelre adja, a szenet viszont három hónapi hitelre vásárolja. Nagyobbaránvu beruházásokra sincs szükség, legalább is nem olyan mértékben, mint az előadó mondotta. A gázgyár üzleti értékét nvllvános szakértői ankéton kellene szerinte elbírálni. El tud képzelni olyan megoldást. hogy a város és a vállalat között valami együttműködés jöjjön létre. Ebben az esetben a vállalat az üzem értékének felét fizetné be a városnak apportképen és aztán osztozkodnának a jövedelemben a felek. Az időt alkalmasnak tartja a házikezelésre. Fenyő azzal fejezte be felszólalását, hogy adják neki a gázgyárat, ó ebben az esetben eltörli a pótadót. Wimmer Fülöp a kővetkező szónok. Eddig csak olyanok szólaltak fel — kezdte felszólalását —, akik ellenezték a koncesszió meghosszabbítását. Ebben szándékosság volt, mert a javaslat hivei meg akarták várni a javaslat ellenzőinek érveit Ezután a nemzetközi pályázat kérdésével foglalkozott. Megállapítja, hogv Pick Jenő törekvése dicséretreméltó volt, azonban eredményleien maradt, nicrt komoly külföldi érdeklődés n, m történt. Fenyő Mátyás felszólalásával kapcsolatban kijelenti, hogy soha nem volt szó a gázgyár eladásáról. A gázgyár tulajdonjoga a városé marad mindif, a város az üzemet csak bérbeidja harminc évre. A házikezelés iránt általános és Indokolt ellenszenv nyilatkozik meg. — Husz évig mellette yolt — szólt közbe valaki. — Ez tévedés — válaszolta Wimmer —, én csak a gázgyár megváltásáért küzdöttem, ami azonban nem azt jelenti, hogy a házikeaelésért küzdöttem volna. Ellentét nincs régi és mostani felfogásom között. A városnak a háramlás idejében készpénzben 1,100.000 pengői kellene kifizetnie a külvárosrészek világítási berendezéséért, 300.000 pengőt a raktári készletekért és mivel az üzem mai állapotában sokáig nem tartható fenn, tekintélyes tőkét kellene befektetni. A városra a házlbezelésbe vétel esetén súlyos terhek háramlanának. Ha viszont a város meghosszabbítja a vállalat koncesszióját, jelentékeny anyagi előnyökhöz jut. Hivatkozik a költségvetésre, amely a deficit fedezésére az aktiv kinn'evőségekev jelöli meg. Mindenki tudja, hogy ebből a tételből egyel len fillér sem folyik be. Ezzel szemben, ha létrejön a megegyezés, a költség, vetést a vállalat évi 300.000 pengős hozzájárulása azonnal tehermentesíti és általában évente 600.000 pengő könnyebbséget hoz a város háztartására. Egvetlen pillanatig sem 'enne hive a koncesszió meghosszabbításának, ha tnem lenne meggyőződve arról, hogy az ajánlott ellenszolgáltatások megfelelne1; az üzem értekének. A gázgyárnak 1929-ben 630.000 pengő voK a tiszta haszna. Kétségtelen, hogy azóta növekedett ez a haszon. Ilyen haszon mellett a városnak legilább nuo cmilliól ke'l kapnia. Az ajánlat szerint a Táros 8 és fél milliót kapna. Ez teljesen kielégítő. Amikor a város tárgyalni kezdett a gázgyárral, a polgármesler. akinek ténykedését most, kivételesen helyesnek tartja Cnagy derültség), arra az álláspontra helyez, kedett. hogy a vállalat-pénzéből a költségvetés egyensúlyát kell elsősorban biztosítani- As ajánlat elfogadása »setén fól járna a fo<,yiszióközönség is, mert az áramot /»Irntékcnyen la. szállított egységáron kapja. A kisipari áram egységárát nem tartja kielégítőnek. Art indítványozza, hogy a kisiparosok ne az 5000 kUowattos fogyasztás esetén, hanem már 500 kilowatt fogyasztás esetén kapják me,» az egységárkedvezményt (Helyeslés.) Kérte végfii, hogy a közgyűlés szavazza meg a javaslatot, amely teljesen megfelel a város érdekeinek Nyáry György szólalt fel ezután. Valamikor a házikezelés hive volt, most azonban már nem hive, mert meggyőződött róla, hogy a házikezelés nem lehet kielégítő megoldás. A budapesti példára azért sem lehet hivatkozni, mert Budapest 200 kilométerrel közelebb fekszik a szénbányákhoz, mint Szeged. A gázüzem nem felel meg teljesen a modem technika követelményeinek, mert kizárólag kőszén-gázra van berendezkedve, már pedig Magyarországon csak egy bánya van, amely gáztermelésre alkalmas szenet termel. Nem elegendő a villanytelep mai berendezése sem, a vezetékhálózat sem felel már meg a követelményeknek, mert a kiépitís részletekben történt és nem előrekészitett terv szerint. A gázgyár Üzemképes állapotban van, azonban a gázművek teljes újjáépítésére és a villanyvezetékhálózat átépítésére és kibővítésére van szűkség. Számítása szerint az üzem modernizálása 5—6 millió pengőbe kerülne. A főváros világítási üzemének 140 millió leltári értékű gépeit 120 millió pengő kölcsön terheli. Az fizem 1930ban 4.7 milliót fiz*»ett a váró« pénztárának, de az adósság után kamatot fizetett, törlesztést ntm. 1934-Ken ke'l törlesztenie tartozását előszőr és akkor a tiszta jövedelem nem lesz elég 9 törlesztésre. Szeged még kedvezőtlenebb helyzetben lenne házikezelés esetén. De veszedelmes a külföldi érdekeltség bevonása is. Példa rá a Talbot centrálé, amelv nem pénzt hozott az országba, hanem külföldön készített gépeket és óriási építési hasznot vitt ki magával. Ez a tőke tehát nem dolgozik együtt a hazai gazdasági élettel. A házikezelés Szegeden a város területének alakja miatt sem célszerű, A szegedi tanyákon 45 ezer ember él, aki nem részesül ennek az üzemnek az előnyeiben, de a beruházás terheihez hozzá kellene járulnia. (Zaj.) — Én adatok alapján dolgozom és nem hangulatok alapján — válaszolta Nyáry a közbeszólóknak. Elmondla ezután, hogy a szerződés nem biztosítja eléggé a gáz minőségének ellenőrzését és az árammérőkkel történő anomáliák lehetőségének kiküszöbölését. Indítvánvozta, hogy a szerződést ebből a szempontból precízebben fogalmazzák meg. A javaslatot különben elfogadta. Dr. Tóth László szólalt fel ezután. Véíeménve szerint ebben az ¿évben a döntés nem időszerű. De nem tart ¡a időszerűnek a nemzetközi pályázat kürását sem, mert attól a jelenlegi gazdasági viszonvok között nem lehet eredménvt várni. A gázgyár ügyét nem lehet elválasztani a versenytárgy aBelvárosi Mozi M ö premier A azezon Ieg»lkertlltebb ien«t K»<onal vlg|6lékal feleségem a hadnagy ur Főszereplők: Eggeri Mária George Alexander Félix B rés a n r« Verebes Ernő r 1 Eggert Márta magyarul énekel!!! A X-ik Olympiász II, része, E"""«* t- » Ezt megelőzi: A Széchenyi és Korzó Moz* csütörtökön és pénteken nem tart előadást — •