Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-02 / 200. szám

DÉLM AGYAKORSZAG péntek, 1932szeptember 2 Arx*M mi«r Vni. évfolyam, 200 CLOF|ZBT£I»I i a« mi HirdeMMk MTMele ««vlfe MWIBI. Meot«lenik h«ttff MvAMérel nnoon»« renget SZEGEu. SSERKMXUMG: Somogyi OOCA M.Z. Lem. Telelőn t 2M3.^KIadAhlratal, kaicMnkOnyrMr «• tegylroda t Aradi ucca 8. Telefon 2 13-00. # Nyomda x Ufw Updi ucca 11*. Telefon * Zft-3«. TAHratl **lev*lelm • Mlmagyaronsda Szeged Szaglatadó Az a hesseni nagyhecpeg, aki arról vált hlrcs é a történelemben, hogy felfedezte a belföldi emberhússal való kereskedést és azért Boroztatott országában, hogy a férfilakosság, besorozott virágát eladja az angol királyoknak, az adópolitika teren sem panaszkodhatott a termékeny ötletek hiányáról Ha volna fizikai eszköz, amelynek segítségével össze lehet mérni a különböző adórendszerek szubtilis finomságait, bízom ára még akkor Is nehéz volna megállapítani, hegy kit illet meg a pálma, a hessenl nagyher eget-e. vagy azt a kései Ismeretlen adóztatot, aki i ;4tszatadót akartá meghonosítani a magyar adórendszerbea Személyileg mindenesetre n íesseni nagyhercegnék kélléné jutatni az elismerést, mert róla tudjuk, hogy ő volt, ?kl a i>zii}jlatadót kitalálta és vállalta is ért a felelősséget kortársai és az utókor előtt, míg a vissza vo ti t látszatadónak az eddigi megállapítások szerint egy ártatlan nyomdatechnikai tévedés a g-»?dája. A hessenl nugyhcr~ •><? « Va rónák áruba bocsájtásának kívül két en'.cribanerösebben divatba jött uj cikknek, a dohánynak és a kávénak külön megadóztatásával igyekezett államháztartásának egyensúlyát helyreállítani Kiindulván pedig ahljól a feltétlenül és. igazságos elvből, hogy ugy a dohánynak, mint a kávénak élvezete luxusnak minősítendő, nem elégedett meg azzal, hogy a dohányt és kávét, amely országában nem termett, csak a behozatal alkalmával vámoltassa el, hanem személyileg is adó alá akarta vonni azokat, akik ennek a két bódító jellegű szernek élvezetével akarják szaporítani gyönyörűségeik tömegét Minthogy pedig 'a felsőbbség rendelkezéseit mindenkor kijátszani szerető alattvalók titokban is hódoltak adóköteles szenvedélyeiknek, pénzügyi apparátusának keretében az ötletes hessenl nagyherceg szemlészek mellett szaglászókat is alkalmazott akiknek kötelességük volt, hogy feltűnés és az adókötelesek zaklatásának lehető elkerülése mellett a konyhákban kávéillat, lakásokban pedig dohányfüst után szaglásszanak. Házkutatás csak abban az esetben következett, ha pozitív szaglászati észleletek alapjárt fel lehetett és fel kellett tételezni a kincstár megrövidítésére Irányuló bűnös szándékot Precedens szempontjából nem mutatkozik jer íentöségnélküllnek az adótörténelem ezen kevéssé ismert adalékának felelevenítése. Sohasem lehet tudni, hogy az ilyen ötletek mikor n erűinek fel újra. Ez esetben pedig a hesseni nagyherceget illett meg a kezdeményezés dicsősége. övé volt a szaglat. Az utódok már csak utánozták, mikor a látszatot akarták megadóztatni De ha az ember a multak történelmének lapjait forgalja. másutt is találkozik igen érdekes és esetleg követésre méltó és alkalmns adópolitikai ötletekkel. Már a régi athéniek is tudták, hogy az adóztatás sohasem lehet teljesen arányos és igazságos. Főleg azért nem, mert az emberi természetnek egyik alapvető vonása, hogy mindig elégedetlen» a hatóság intézkedéseivel. Athénben is voltak bizonyára kellemetjenebb fráterek, akik kifogásolták a rájuk kivetett adó magasságát és arra vetemedtek, hogy összehasonlításokat tegyenek másokkal, akiknek adója kevesebb volt, mint az övék, holott vagyoni és jövedelmi viszonyaik alapján többet érdemeltek volna. Az ilyen eshetőségekre találta ki az athéni pénzügyigazgatás a vagyoncsere szellemes intézményét A gyakorlatban ez a vagyoncsere ugy működött, bogy például Arisztidesz polgártárs, aki mint olajkereskedő állott a nemzeti közgazdaság szolgálatában, sokallotta a maga adóját és keveselte azt, amit Taszilidesz polgártárs, aki viszont háromevezős hajókkal fuvarozott Attika és archipelágus szigetei között, fizetett a kincstárnak. Arisztidesz polgártárs erre a körülményre való hivatkozással megfellebbezte az adóját az archonoknál, akik olyan közigazgatási bíróság féle tisztet töltöttek be az athéni állami életben, csakhogy nem Írásbeliség alapján Ítélkeztek, hanem meghallgatták a feleket és nyomban ki la mondták a szentenciát A szentencia pedig igen sok éaefben ugy szólt hogy Arisztidesz polgártárs tartozik jövedelmet hozó vagyontárgyalt Taszilidesz polgártára Ingó és Ingatlan vagyonával elcserélni Az egyik kapja az olajosboltot, a másik kapja a hajókat Aki pedig értelmetlenséggel vát'olná ezért a régieket vonja vissza hirtelen meghozott Ítéletét A vagyoncsere elvének a pénzügyigazgatásba való beállítása tömérdek felesleges munkától kímélte meg az archonokat Mindenki óvakodott a hiábavaló árulkodáatól és céltalan fellebbezésektől, mert kétszer is megfontolta, mielőtt ilyen lépésre szánta , volna magát Imgy akar-e olajos bolt helyett hajót és akar-e olyan mesterséget folytatni amihez nem ért? Az ötlet olyan szép és kedves, hogy nyugodtan ajánlhatjuk még a modern pénzügyi hatóságok figyelmébe is. Aki csak a magáét ismert biztosan, bizonyára óvakodni fog a kétes kimenetelű összehasonlításoktól, ha feje fölött lebeg a vagyoncsere veszedelme. A látszat ugyanis gyakran csal és ha ketten is panaszkodnak, nem lehessen tadrú, hogy kinek van valójában Igaza. „A szegedi vegyesdandárt Gyula honvédelmi miniszter „megnyugtató" nyilatkozata t ' • n:-v í . i - • (Budapesti tudósítónk tekfonfelentése.) Az egységes párt csütörtöki értekezlete után Gömbös Gyula honvédelmi miniszter fogadta a Délmagyarország budapesti munkatársát aki tájékoztatta a minisztert r.rról a nyugtalanságról és izgalomról, * amelyet Szegeden a oegyesdandárparancsnokság áthelyezésének híre okozott. A honvédelmi miniszter munkatársunk kérdésére a következőket mondotta: Wv* ' • — Szegednek nincsen oka nyugtalanságra. A vegyesdand&rt nem fogfuk Áthelyezni, — egyelőre. Amikor munkatársunk a miniszter által erősen hangsúlyozott »egyelőre« szó jelentösé...'i-'roVt (,..". . ... _ géről Intézett-kérdést a miniszterhez. Gömbös Gyula a következőket mondotta: , — A nemzeti hadsereg ügyeinek az intézésénél nem lehat Irányító szerephk vidéki érdekeknek. Csak az ország egyetemes érdekei lehetnek az irányadók a honvédelmi kormány minden ilyen irányú elhatározásánál ;< Ha sor kerülne a vegyesdandár áthelyezésére — mondotta a hon« . \i védelmi miniszter —, Szeged városét, annnk lakosságát nem fog)a semmiféle sérelem érni. Szegednek az a fontos, hogy az esetleg bekövetkező kormányintézkedés folytán a fogyasztók száma ne csökkenjen, erről pedig megfelelő módon gondoskodni fogunk. Nagy Izgalom Párisban a német jegyzék miatt A Papen-kormány tlz Követelése a katonai fegyverkezésről Páris, szeptember 1. Az a német jegyzék, amit a katonai fegyverkezés egyenjogúságáról nyújtott át Neurath báró német külügyminiszter Francois Pouret berlini francia nagykövetnek, Párlsban nagy izgalmat keltett. A némei jegyzék tiz követelést tartalmaz. Ezek: 1. A jelenlegi sorozásl rendszer megváltoztatása a német birodalmi véderőben és a 12 éves katonai szolgálati idö leszállítása. 2. A hivatásos véderő és az általános katonai kötelezettség között egy ujabb szolgálati rendszer, a milícia bevezetése. A jelenlegi hadilétszám felemelése SOOOOO főre. 4. Nehéz tüzérség felállítása. 5. Tankezredek szervezése. 6. A hadirepülés teljes kiépítése. 7. Katonai repülőiskolák létesítése. 8. A hadiflotta kiegészítése uj nagy csatahajókkal és repitlőgép-awjahajókk il. 9 Várerődök és határeröditések. 10. Harmincöt hadianyaggyár alapítása. A francia sajtó a legnagyobb szenvedéllyel Ír a német jegyzékről Az Ere Nouoelle azt írja, hogy Schleicher tábornok azt hiszi hogy »csak meg keli pengetnie sarkantyúit és nemcsak a weimari alkotmányt, hanem a versaillesi szerződést is eltemetheti.« A francia kormAny minisztertanácson foglalkozott a német fegyzékkel (Budapesti tudósítónk leicfonjelcntés^j Párisból jelentik: Régen előzött meg olyan idegesség és fe. szültség minisztertanácsot, mint a csütörtökit, amelynek legfontosabb tárgya a katonai egyenjogúság kérdésében átnyújtott német jegyzék volt A miiisztertanácson Herriol elnökölt, aki részletesen ismertette a kormány tagjaival a jegyzék tartalmát, majd beszámolt a katonai egyenjogúságról folytatott genfi és Jausannei tanácskozásokról