Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-06 / 203. szám

vezetőség tudtával és beleegyezésével, miután Szegeden Igazolta magát Dr. Szepesiül a vád keveset foglalkozott, annak ellenére. hegy olyan bűncselekményekkel vádolja, amelyekért 10-15 évi fegyházra lehetne elítélni- A vád a rendelkezésre álló idó alatt nem világította meg kellőképen ezt az ügyet Tanúvallomás hangzott el, hogy a csoport engedéllyel alakult és a belépők nem tettek semmiréle nyilatkozatot, nem készültek semmire se, tehát nem lehet azt mondani, hogy az egyszerű »bealakulással< halálos bűnt követtek eL A írivolitás halárán mozog az a kijelentés is, hogy Sebes nyilván kommunista megbízásból alakította meg a csoportot Könnyen ki lehetett sőt ki kellett volna deríteni azt, hogy Sebes kUől kapott megbízást, de ebben az irányban aem történt lépés. Hasonló a helyzet azzal a terheld adattal is, amely szerint Sebes közölte célját Szepesivel és Gombkötőnél is, holott még Sebest« sem kérdezték meg, hogy ml volt a célja, erre vonatkozólag nyomozáa aem folyt le, crapás a végy, az ÓM» «ÍT » a jogászi képzelet látta azt Sebes céljának, amivel vádolják. Az 0.1. B. célját ezekután erőszakoltan mondvacsinálton tünteti fel a vádirat Ennek az ügynek az az érdekessége, hogy a főtárgyalésig nem szólhatott bele tárgyilagos, harmadik személy. — Az Agyét; ur la elismert most már — folytatta —k hogy és a szervezkedés nem haladta tul a párt legá.ls kereteit, elismerte, hogy as 0. f.B. előadásai nem voltok kommunista, irányúak. Ilyen körülmények között as O. 1. B.-vel kapcsolatos vád összeomlik. Mire ti* maszkodik ezek után a vád, amikor azt mond. ja, hogy a cél mégis szélsőséges szervezkedés VOltt , >' 'i iill ii in — A vád most már csak a „Házi Újságratámaszkodik. ''Akt ezt as újságot - sine Ira et atudio — szemléli, az egy pillanatra aem gondolhat arra, hogy a Házi Újság btaonyitékot szolgáltathat a vádlottak bűnössége mailett. A vádiratban as6 van arról is, hegy a vádlottak az osztályharcra akartak felkészülni Es fti a jogászt fantázia termébe, mart ilyen vallomás nem hangzott eL S itt az az elmosódás, illetve amolgámozás. melyre zaár 1 rámutatott as egyik védd. Ugyanis terhelő adatként áll ás is, bngf a koDekttv társadalom érdekében UWtetak kűzdanl. A vádirat ezzel nem mondott aamrnit mart igenis, a szociáldemokrácia oálja a koDekttv társadalom. Ezért szabad küzdeni, da természetesen mvolur dós ufón, « meggyőződét, ar fejtödés fegyverével, intézmények alakttásávd ás nem ugy, ahogy a koRrmuntsttt akarják t erőszakos uton, a megfélemlítés által, he kell, kisebbségi terror utján. Nem kell egyebet tennem, csak utalnom keO itt 0r6f Károlyi Imre kftnyvéről, »A kapi'allsta világrend válságára«, amelyben pontosan ugyanezek foglaltatnak. A gróf, akit senki sem fogja felforgatónak bélyegeid, tr a ka piai izmus válságáról, mégse jut eszébe se CL kiuek, hogy ót ezért felelősségbe vonja Akt egy szebb, jobb jöoőt akar törvényes uton, törvényes eszközökkel elérni, arra nem lehet azt mondani, hogy felforgató. — A nyomozók nem száz százalékig tarlót ták magukat a törvény szelleméhez — mondotta ezután beszédében a védő. Nem állítom, hogy a vádlottakat bántalmazták, bár a vádlottak majdnem egyöntetűen ezt vallották. De lényeges bajnak, hibának tartom, hogy a vádlottak ügyét az első perctől kezdve statórlálls flgyként kezelték, a vádlottakat hermetikusan elzárták a világtól. a rendőrség és az ügyész kezeben voltak. l£zek a vádlottak is emberek és Így nem csoda, ha a bitófa árnyékában, megfélemlítve, reszketve ilyen vallomásokat tettek. A pernek ura a vád ura voll Az eként keletkezett jegyzőkönyvek rendkívül csekély értékűek. — A Házi Újságnál egyáltalában nem kua szerzőség kérdésit, ugy látszik, az ügyészség ezt nem tartotta fontosnak, valószínűleg azért, mert a vádlottakat együttesen, egy a'rara'elbatárorással elkövetett «elekménynyel akarták vádolni. Azt kell azonban bírálni hogy jelentkezik* a felelősség a Házi Újság körül és ha igen, kit terhel a felelősség Arra semmi adat nincs, hogy a vádlottak elhatározták volna, hogy izgató tartalmú, kommunista célzatú lapot adnak ki. A lapból egy szám jelent meg. Ez az első szám: pacifista, háborúellenes szám lett, mint ahogy el is határozták. Pacifista érdekből, héboroeUenes izgatást el nem lebet ka vetni, mert jelenleg a háború nem kormányprogram, aót a kormány is a háború ellen van és a háború különben sem aktuális probléma. — Az njság 70 százalékában külpolVlkával foglalkozik. A pacifista propagandát sokan kommunista ügynek hiszik, azonban nem az. A háború ellen a keresztény katolikus oldalról Is harc folyik és milyen igazuk van! FoIna* hltlerlzmus, megtörtént volna-e, ha nem lett volna háború, a német nép válsága, lett volna-e szovjet, forradalom nálunk? Nem. A bár ború, a háborút követé zavaros idők alkalmasak a bolsevizmus terjeszkedésére. Tehát a padfizmus észszerű dolog. Nem logikus tehát ilyen körülmények között vádat emelni egyesek ellen azért, mert háborúellenes cikkeket irnak és a bolsevizmus terjeszkedését akarják közvetve megakadályozni Miért nem emelnek vádat Markovics Rodion ¿a Rcmarque ellen, aldk a háború borzalmainak ecseteién aével nagy aaolgálatot tettek a padflzmuanakT Éa ha valaki a kapitalizmus ellen tr, van-e valakinek joga az illetőt ezért üldözni, amikor csupán az internacionális tőke tulkapásalt, kizsákmányolását vádolja. £s főleg Ma* gyararazágon furcsa ez, amikor az országra az Internacionális tőke, a háborús kizsákmányolók tették az irtózatos hadisarc terhét Ilyen szervillzmust nem követelhet a magyar bíróság senkitől aem. Nem lehet ma, a mai fiatal* ság előtt amely jól látja a mai helyzetet husz esztendős kurtái Ítéletekkel operálni. A Házi Újság egyik cikke támadta az tmpe* érdekből Kinát és látta a békekonferendázó riálista Japánt, mely leigázni akarta hatalmi hatalmakat A szegrdi ügyészség Japán védelmében emelte meg vádját Az ügyészség v3Jlalkozott arra, ho& a jelenlegi nagyhatalmakat megvédelmezze azokkal szemben, akik több erkölcsi bátorsággal Igyekeznek egy jobb jövőt kiformálni A magyar törvény nem ad módot Japán megvédésére. Túllő a célon a vád, ' amikor a vádlottakat azért vádolja, mert Japánnak és Angliángk kapitalista előretörését kritizálják. — Szepesivel szemben az a tendencia mutat kozott a rendőrség részéről, hogy őt, mint »nagy halál* a »kis halak» kőzött, megfogják. Strauszra és Szamekra vonatkozólag csak art adom elő, hogy a vád ürességére vall as, hogy az ügyész ezektől nem igyekezett megszabadítani léghajóját Dr. Eisner Manó v&ül dr. Károlyi Imre könyvéről beszélt. — Be kellett volna zárai a könyv megjelenése után a grófot — mondotta —> Tia lel lehetne állítani azt e tételt hogy elítélendő az. aki kedvező kijelentést tesz Oroszországról. Bűn-e azt tudni, hogy 160 mllliö emberrel mi történik a világon? A világ kapitalizmusa öngyilkos módra dolgozik, hiszen a kapitalizmus csinálja a lean*g£pbb ^leteket Oroszországban GömOry elnök itt kósbesadtt: — Politikumokra ne térjünk §L t Dr. Eisner Manó a követketf szavakkal fejezte be beszédét: — Megértést kérek "és igazságéi és akkor csak felmentő leheti az Ítélet Az utolsó szó jogán Sebes lÁMÚb szólalt fel. beszélt a Mónus-levél ügyéről, majd kijdeotette, hpgy a »Házi Újságot« 6 csinálta, senki más nem folyt bela Ezt a saját lelkiismereté, nek megnyugtatására kell megmondania. As Wnök ezután közölte, hogy a tárgyalást félbeszakit fa és folytatását s*erda reggelre tűzi ki. Azért szerdára, mert keddre már régebben kitűzött egv másik bűnügyet amelyet a perben szereplők sokasága mlait nem napolhat éL Szerdán reggel közölni fogja, hogy a bíróság mikor hirdeti Jtí ítéletét. Kártérítési per a város ellen a színésznő tartozása miatt ' , t t , .... -TI i W • • t. 7 , , ' A Járásbíróság elutasította a keresetet {A Délmagyarország munkatársától.) Beszámoltunk arról a kártérítési perről, amelyet dk. Kormányos Benő ügyvéd indított Szeged városa ellen Görög Sándor színigazgató tartozása miatt. A kártérítést pernek az volt az előzménye, hogy Székelyekig Adrienne, a szegedi színház volt tagja, tartozása fejébea dr. Kormányos letiltotta a színésznő fizetését a színháznál. Az összeget azonban Görög nem fizette ki, miért is most már Görögöt vonta perbe az ügyvéd éa azt kérte a bíróságtól, hogy kötelezz« az igazgatót a levont összeg megfizetésére. Az ügyben ítéletre nem került sor, mert a felek egyességet kótötlek. Ennek az egyességnek az volt az alapja, ho^y Görög előadta, miszerint a város jövőre is neki igérte a színházat, tehát jövőre, mint a szegedi szinház igazgatója, abban a helyzetben lesz, hogy fizetni tud. De ez csak ugy történhet meg, ha kiegyezik hiteleseivel. Azt ajánlotta, hogy szeptember elsejétől kezdődő! eg három részletben kifizeti a tartozási a kamatokkal és a felmerült költségekkel együtt A felperesek ebbe kelegyeztek. Az utóbbi hetek eseményei után az ügyvéd kártérítési pert indított a város ellen és arra kérte a bíróságot, hogy a várost kötelezze iOk pengő megfizetésére. Dr. Kormányos kereső, lében előadta, hogy tudomására jutott az a körülmény, hogy a város nem akarja Görögnek adni a színházat, de tudomására jutott az is, hogy a város a 15 ezer pengőt, amelyet a színészek követelésére kellelt volna visszatartani már régebben kiflaette Görögnek. A város tehát azzal, hogy Görögnek ígérte a színházat és most még aem adja neki, megtévesztette a felperest, aki azzal a reményben egyezett ki Göröggel, hogy Igazgató lesz és azután fizetni fog. De megáll a város kártérítési kötelezettsége azon az alapon is — mondja a kereset —hogy a városnak csak augusztus 29-én lett volna joga Görögnek a 15 ezer pengőt kifizetni Ez»l a ténykedésével a város ¿vonta a hitelező elől a kielégítési alapot, tehát a városnak viselnie kell a következményeket A nemrégiben megtartott első tárgyaláson, amely Viskovics járásbiró előtt folyt le, a várop jogi képviselője pergátló kifogást emelt azon az alapon, b«gy a keresetet a törvény székhez kellett volna benyújtani. A bíróság a tárgyalást elnapolta azzal, hogy szeptember 3-án hirdeti ki határozatát. Szombaton tárgyalta újból az ügyet Vlsko. vics bíró és határozatában a keresetet elutasL totta. A kereset elutasítása a város jogi képviselőjének pergáti} kifogásának alapjár. történt. A bíróság megállapította, hogy kártérítési keresetről lévén szó. az ügy a törvénr szék elé tartozik. Clanozást'Z^uel letrtfk*leteaebl>«D. legolcsóbban tém s MKASrntTOTLENITÖ VALLALAT cisnozá irodljs. Dngraic« tér 12. (udvar) T. 81—H