Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-04 / 202. szám

IX. 4t LELEPLEZÉSEK AZ ÍRÁSOMRÓL Pythia az Írásokról és a grafologia tudományáról (A Délmagyarország munkatársától.) Tegnap Szegedre érkezett Pythia, a pszihografologia, a jövendőre való következtetés párisi mesternője. Egy napot késett, mert Pesten a spanyol ex királynál vizitelt, akinek kétév előtt megjósolta — a köztársaságot Bronz haj alatt érdekesen sötét árnyékok kőzött kékesszürke szemek, az öntudat és az intelligencia mosolygásával. Valami öntudatlanul megnyerő, valami sajátosan párisi és meggyőzően megnyugtató van a hangjában, ahogy játszadozó mosolyával beszélni kezd. — Budapesten kezdtem az iskolákat, aztán Párfs következett, ahol a Sorbonne-on filozófiát hallgattam. És ott tanultaim meg a tudományos grafológiát. A grafologia ma már abszolút tudomány, — bárki megtanulhatja, ha megvan az intelligenciája és kellő képzettség®. De állandóan tanulni és fejlődni kell, mert ez a tudomány is él és halad. Az abszolút részt meg kell tanulni, de van egy rész, amivel vele kell születni és ez az — intuíció! Ha valaki kitűnő karmester, az még nem kitűnő komponista... — Az ember lelkét az Íráson keresztül lehet megismerni. Az ember lénye, külseje és írása között törvényszerű affinitás van. Már egészen fiatal amatőr koromban gyűjtöttem és vizsgálgattam a különböző írásokat, később Párisban tudományosan foglalkoztam az irás problémáival. A grafologia öntudatra ébreszt, tisztában leszünk önmagunkba], megismertet embertársainkkal, megvilágítja és összhangba hozza a házasságokat, a családi életet. De praktikus része is van, mert a grafológiának fontos szerepe van — az üzleti életben is; megkönnyíti az emberek tennivalóját. Az Írásban minden benne van... — Különösen érdebes része ennek a tudománynak: a gyermekirás. A gyermek a legérdekesebb probléma, a gyermek a jövő... Sokat foglalkozom a gyermekirásokfeal, de előszór mindig megnézem a szülők irását is. ördekes probléma meg1állapitani ezekből az Írásokból, hogy mit örökölt * gyermek, hogy mihez van hajlama és tehetsége. A gyermekirások tudományos vizsgálatával segítségére tudok lenni a szülőknek, egy-egy motívum, felismerésével útbaigazítást tudok adni az irányításra, nevelésre, tanításra. Különösen érdekes probléma ez mia, amikor az apák és fiuk régi ellentéte még élesebb .amikor nekünk keli felemelkedni • gyermek mai modern nívójára. — Asszonyom, hogyan jött rá erre a képességére? — kérdezem roost. Uj mosoly játszik a szemei között, ahogy folytatjuk a beszélgetést. — A vonal, a forma és a szin mindig érdekelt. Az írásban is rajzot láttam, — táncoló ember: a betü... Sokszor egész meséket láttam meg az élő betűkben. És minden ember külön érdekesség, amit nagyszerű probléma megfejteni, amit nem lehet megunni és amibe nem lehet belefáradni... És mindenki egy kis bizalommal, melegséggel közeledik, mert érzi, hogy itt valami segítséget kap... Pythia most elveszi táncoló, sőt olvashatatlan jegyzeteimet; ránéz a betűkre és ítéletet mond. Folyamatos, kész mondatok készülnek féligirt, megfejtésre váró betűimről. így itél: »Függetlenség és egyéni vélemény látszik az Írásából, meggyőződését szereti érvényre juttatni. Szenvedélyes ember lehet, akinél az első impreszsziok fontosak, de extrém gondolkozás jellemzi... Sok melegség, sok altruizmus és veleszületett igen meleg szociális érzés látszik... bizonyos dac is van benne ... összeütközésekbe is kerülhetett meggyőződéséért, elveiért, de most már csak azért is állja... Az irása iróé, nagyon modern lehet a felfogása...« Közbeszólok, megállítom. Hátha még ujabb leleplezés is következik. Pythia mondta. Tessék kérem elhinti. 0>.) Havi 50 P-érí teljes e látást nyújt szakképzett tanulmányi és orvosi felügyelettel Tunyogi tanár fia iní ernáíusa IslefOQ; 13-05. MH12 Vásárhelyi-sugárul 2. B J GlSchsfhal Jársa D J GlücksthaLTársa mmmmmmmmmm 42 - harisnya, keztyii, kötöttáru Csekonics ucca 3. sz. 59 uri és nöi divatcikkek Csekonics ucca 3. sz. Ár p f Ár P f 1 pár la mosó bőrkeztyü 5 98 ipár fa műselyem harisnya 2 10 25°/« engedmény; 1 50 25°h engedmény 55 fizetendő « 4 48 fizetendő 1 57 így m vásárol mos inden szezon t n ciki álui ket: nk „Ha már olcsói most: I, akk or 89 iiiiHHwii wbgciuuuinnvia mw«ii sa fi«r CSAK 14 NAPIG! A gázgyári Degavárl Bach De (A Délmagyarország munka/ársálól.) A I Délmagyarország gázgyári ankétja során ma kérdést intéztünk begavári Back Bernát felsőházi taghoz, aki a nagyfontosságú kérdésről a következőket mondotta: — Mintegy másfél évvel ezelőtt a gázgyári kisbizottság azt a megbízást kapta, hogy a gázgyári koncesszió ügyében végezzen előtanulmányokat és ezek alapján inditsa meg a tárgyalásokat a gázgyárral a koncesszió meghosszabbítása iránt. A kisbizottság tevékenysége tehát két irányban mozgott és pedig elsősorban tájékozódni a koncesszió értéke felől, azután a beszerzett adatok alapján tárgyalásokat kezdeni a gázgyár központi vezetőségével, igyekezve tőlük olyan ajánlatot kapni, amely a bizottság által megállapított értéknek megfelel. Ezt a feladatot 1 és fél évig húzódó tanulmányok és tárgyalások után sikeresen befejeztük, ugy, hogy ma nyugodt lelkiismerettel mondhatjuk, hogy a gazgyárnak a koncesszió 30 évre való meghosszabbítása iránt tett ajánlata a koncesszió értékét teljesen fedi es ezen ajánlat elfogadása esetén a várost károsodás nem érheti. — Nem tartozott a kisbizottság feladatai közé afelett dönteni, vagy javaslatot tenni, vájjon nem volna-e előnyösebb, ha a város a gázés villanygyárat saját kezelésbe venné, vagy nem volna-e célszerűbb a koncesszió meghoszszabbitására nemzetközi pályázatot kiirni. Ha ezekkel a kérdésekkel fejtegetéseim folyamán most mégis foglalkozom, ezzel csak a saját és nem a kisbizottság véleményét bátorkodom nyilvánítani. — Sajnos, a kérdés megvitatása alkalmából egész fantasztikus számok kerültek forgalomba, amelyek nem fedik sem a valóságot, sem a kisbizottság megállapításait. Ezeket a számokat e rövid cikk keretében nincs módomban részletesen megcáfolni, azonban röviden utalok a következő számokra. — A villany és gázgyárnak legnagyobb haszna eddig 1930-ban volt és pedig a városi számvevőség megállapítása szerint 1 millió 139.000 pengő. Feltételezhetjük, hogy 1935ben a bruttó haszon ugyanannyi lesz, jóllehet, azóta a fogyasztás csökkent. Ebből a haszonról le kell vonni a legszükségesebb befektetésekre szükségelt 2 és fél millió pengőnek, valamint a gázgyárnak a külvárosok világításáért fizetendő i,400.000 pengőnek kamatjait és amortizációját, ami per anno 351.000 pengőt lesz ki. Továbbá levonandó a bevételből még az egységárak mérséklése következtében előálló bevételek csökkenése fejében 268.000 pengő és végre Makó. Deszk és a többi községek világításából eredő haszon, amelvtől a város elesik és amely 80.000 pengőt tesz ki, ugy, hogy a város 1935 november 1-től 440.000 pengő évi tiszta haszonra számithat, ami teljesen megfelel annak az eredménynek, melyet Debrecen városa saját kezelésű gáz- és szerződés ndt ngllafftozata villany müveinél elért. Ez 30 évre számítva 4,700.000 pengő hasznot jelent, 1932. évi november 1-i értékeléssel. Ezzel szemben fizetne a gázgyár ajánlata szerint: készpénzben 1932 november 1-én 1,400.000 P-t 33 éven keresztül 300.00 P évi járadék 3,895.000 P-t 60.000 P városi plus részesedés 1932—1935-ig 156.600 P t 50.000 P városi világítás megtakarítás 1932—35-ben .... 130.000P-t 100.000 P részesedés 1935-től ! 1965-ig, mai értékkel .... 1,069.000 P-t összesen: 5,250-600 P — Ebből láthatjuk, hogy a villanygyár 1 millió 550.000 pengővel többet fizet, mint amennyire a varos saját kezelés mellett számíthat^ még pedig azért, mert a villanygyár normális viszonyokat feltételezve, évről-évre növekvő haszonra számithat, amely haszon valószínűleg a „vastag drót" bekapcsolása folytán még emelkedni fog. — Mennyi most az a haszon, amely mai ér-: j lékeléssel, a fogyasztás növekedésével, a valószínűség határain belül, 30 év alatt előállhat? Stark szakvéleményéből kitűnik, hogy ez a növekedés Szegeden az utolsó 10 évben átlag évente 6.8 százalék volt. Ezt a számot azonban redukálni kell, mrt ez részben a főiskolák Szegedre való áthelyezésének köszönhető és azt hiszem, nem tévedek, ha maximálisan egy 6 százalékos növekedéssel számolok. A 6 százalékos haszonnövekedés 1935-től 1965-ig ösz-r szesen 20,675.000 pengőt tesz ki, ami 7 százalékkal a mai értékre redukálva 4,365.000 pengőnek felel meg. Ebből a város a fentiek szerint a villanygyár ajánlata folytán 1,550.000 pengővel részesül. — Véleményem szerint ezzel eldől a házikezelés, vagy koncesszió meghosszabbításának a kérdése. Részemről, ha a gyakorlati ember szemszögéből nézem a dolgot, kétségtelenül amellett kell állást foglalnom, hogy célszerűbb most minden gond és kockázat nclköl 1,559.000 pengőt elfogadni, mint 33 éven át folytatott küzdelmek, munka és izgalmak árán egy esei'cves 4.300.000 pengős nyereségre szert tenni, még akkor is, ha a város anyagi helyzetéi tekintve nem volna kényszerhelyzetben. Különösen figyelembe véve azon körülményt, hogy a város a bruttó bevételek emelkedésebői is 6 —10 százalékot kap. — De eldől ezzel a nemzetközi versenytárgyalás kiírásának a kérdése is. Mert eltekintve attól, hogy eddig komoly reflektáns nem jelentkezett — ámbár a szaklapok a szegcdi gáz- és villanygyárról évek óta cikkeztek — nem képzelhető, hogy ennél kedvezőbb ajánlatot kaphatunk, annál is inkább, mert amint ismeretes, a szénbányák kartelbe tömörültek és a szegedi gyár is a magyar szénbányák kezeiben van. Külföldi társaság tehát csak abban