Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)
1932-09-04 / 202. szám
DELM AGYAKORSZAG SZEGED. Szerne*dO«égi Somogyi ncoa 22.1. em. Telelőn: 23-33. ^ Kladóhlratal, killotHnkanyrMlr «• legylrodn - Aradi uccu S. Telefon s 13-06. - Nyomda : LOw LIPól ucca 19. Telefon : 29-34. TAvlrntl levélcím DélmagynrorazAg Szeged Zajló élei és pihenő közigazgatás Ha egy pillanatra elébünk -vetődik mindaz a feladat, aminek megoldása az elkövetkező betekben ennek a városnak polgárságára vár, elviselhetetlennek érezzük a lelkiismerét terheit. Mintha évek óta félretettük volna a legnehezebben megoldható kérdéseket s a problémákat, melyekre nem találtunk feleielet s most egyszerre évek feladataival és kötelességeivel kellene megbirkózni. Előttünk áil a költségvetés, amelyik egy év. munkatervét kell, hogy megállapítsa, munkatervet a munkanélküliség esztendejére. Ki mer arra a kérdésre válaszolni, hogy a jövő őszön mennyi bevétele lesz a városnak s mennyi kiadásra kötelezheti el magát egy egész évvel a kiadások folyósítása előtt? Amikor nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap s mivel fog fenyegetni a holnapután, akkor arról kell dönteni, hogy a jövő év tavaszán s a jövő év őszén a város mennyi adót hajtson be a polgáraitól s milyen célokra milyen összegeket szavazzon meg. A »sötétbeugrás« valamikor kedvenc és gyakorta kifejezése volt a magyar politikai disputának, de azt hisszük, soha még nem volt hasonló ok ennek a kifejezésnek haszná latára Mert ma költségvetést csinálni nem a holnapi napra és nem a jövő hétre, hanem a jövő évre, ez már nem is egyszerű sötétfceugrás, hanem olimpiai bajnoksága a sötétbeugrásnak S el kell végezni ezt a feladatot is, meg kell birkózni a lehetetlennel. S talán a költségvetés nem is egyetlen pódiuma a iehe'etfennel való birkózásnak. Gondoskodni kell a jövő tél s az idei ősz ínségeseiről. S vájjon ez a feladat s ennek a feladatnak emberséges elvégzése nem lehetetlenebb a lehetetlenség, nél is? Miből adunk munkát és miből adunk kenyeret? Amikor a takarékosság nemzeti kötelességgé vált, akkor is vannak' ügyek', melyeken bün lenne takarékoskodni. Nem szabad, nem lehet takarékoskodni azon a különbségen, ami a népkonyha főzíjét az állati eledeltől még elválasztja. Nem lehet takrrékoskodni a kenyéradagon, ami már úgyis keserves megalkuvás az emberi irgalom s az irgalmatlan pénz között, nem lehet takarékoskodni azon a szemernyi zsiron, ami a népkonyha főztjébe a kalóriák illúzióját viszi bele. Nem akarunk mégegyszer olyan zárszámadást látni, mint amilyennel a népjóléti ügyosztály örvendeztette meg a belügyminisztérium számviteli osztályát, — mert más nem talál uatott abban örömet, hogy a város az elmúlt évben a belügyminisztérium által az inségmunkákra küldött összeget sem költötte cl egészen. Most kellene a nyilvánosság elé állani a már kidolgozott, letárgyalt és elfogadott tervvel, ami szerint a városi Ínségesek ellátása történik. De ezt a tervet hiába várják az ínségesek s hiába várják azok is, akik ugy gondolják, hogy a városi szociálpolitika a legfontosabo ügyosztállyá vált ezekben a keserves időkben. A szeptember hónap számonkéri ezt a munkásságot is a közigazgatástól. S most kerül elintézésre a színház problémája is. Nem a mi szemmértékünk hibás, amikor egy sorba állítjuk a színház kérdését az elintézésre váró gázgyári szerződéssel, a költségvetéssel s a városi inségakcióval, hanem azoké, akik a színház kérdését a vele Vasárnap, 1932 szepí. 4 Ara 24 fillér vili, évfolyam, 202. sz. való foglalkozás kedvtelésével és szabadosságával ezerszeresen túlméretezték s akik több időt, kedvet, energiát és odaadást áldoztak a színház kérdésének, mint a város jelenét és jövőjét megszabó, valóban sorsdöntő kérdések összesének. A szinház kérdése nem, csak azért okozott mérhetetlen kárt ennek a városnak, mert miatta elsőrendű feladatoktól vonták el az anyagi bázist, csak azért, hogy a házi kezelés katasztrófálisan drága és a könnyelműségig tulfizetett álsikereivel dicsekedhessenek, hanem azért is, mert megzavarta a helyes Ítéletet és mtegzavarta a helyes sorrendid:. Törődik-e valaki azzal, hogy a város polgársága elé ugy kerüljenek ezek a kérdések, ahogy a város érdekeinek védelme azt megköveteli? Tőrténik-e valami annak érdekében, ELŐFIZETÉS: Havonta helyben 3.20 •Id6ken «• Budaptaten 3-00, kUHHldHn 9-40 pengd - I5gye» MCám Ara hétköznap 1®, vasér- és Ünnepnap 2-« HU. Hirdetések felvétele tarifa szerlnl. Megjelenik hétld kivételével naponta reggel hogy a város közgyűlése minden, legalább döntőfontosságú kérdést az objektív megismerés felsővilágitása mellett érleljen meg döntésre? Vájjon a pártelfogultságok és személyi tekintelek felett tud-e győzedelmeskedni a közérdek, a város egyetemes érdélre legalabb azokban a kérdésekben, amelyekben a mindannyiunk élete s a mindannyiunk életének nyugalma közvetlen érintkezésbe jut? Ugy látszik, hogy a problémák kavarognak, a feladatok egymásra torlódnak, a kérdések megoldás után kiáltoznak, minden kavarog, sistereg, lendül és ágaskodik, csak a közigazgatás folytatja a csipkerózsikák álmát s a nyárvégi bűbájos, andalító, mézédes szabadságot Hátha még a problémákat is szabadságra tehetne küldeni, akkor tenne csak uri foglalkozás ez a közigazgatás! A francia államtanács állást foglalt a német Jegyzék ellen (Budapesti tudósttónk telefonjelentése.) Párisből jelentik: A szombat délelőtt megtartott rendkívüli államtanácson, amelyen Lebrun köztársasági elnök elnökölt, a kiadott hivatalos jelentés szerint egyöntetűen állást foglaltak a német katonai egyenjogúsítás! követeléssel szemben Az államtanácson Heniot ismertette a német jegyzéket, amelynek jelentősége — mint mondotta — túlnő az eddigi politikai események jelentőségén- Ezután az államtanács egyöntetűen állást foglalt a követelésekkel szemben. Herriot kijelentette, hogy Franciaország ebben a kérdésben kikérte mindazon államok véleményét, amelyek csatlakoztak az angolfrancia konzultatív paktumhoz és ha ezek a vélemények megérkeznek, akkor adja meg Franciaország válaszát a német kormánynak. Br. Aigner Károlyi kosz jegy szőve nevesziék lei (Budapesti tudósítónk telefonjelsntése.) A szegedi közjegyzői kamara választmánya — mint ismeretes — nemrégiben ejtette meg a jelöléseket a negyedik szegedi közjegyzői állásra A pályázók közül hatot jelöltek és a nyilvánosságra nem hozott jelölést felterjesztették az igazságügyminisztériumba. Az igazságügyminiszter szombaton hozta meg döntését és a dr. Köszó István halálával megüresedett' negyedik szegedi közjegyzői állásra dr. Aigner Károlyt nevezte ki. A tisztségéről lemondott főispán közjegyzői kinevezése a hivatalos laD vasárnapi számában jelenük meg. A főispán lávoszása Dr. Somogyi Sxilvesxíer polgármestert IsixxáK meg ideiglene' sen a főispáni leendők ellátásával (A Délmagyarország munkatársától.) A Délmagyarország tegnap jelentette, hogy a kormányzó dr. Aigner Károly főispánt saját kérelmére tisztségé ől felmentette és a főispánnak újból elismerését és köszönetét fejezte ki. A főispán felmentéséről szóló belügyminiszteri leirat szombaton érkezett le a város hatóságához. A leirat a következő: : »A kormányzó ur Őfőméltósága 1932 augusztus 30-án kelt legfelsőbb elhalározásával, előterjesztésemre dr. Aigner Károlyt, Szeged szabad királyi város főispánját ezen állásától saját kérelmére felmenteni és egyúttal megengedni méltóztatott, hogy dr. Aigner Károlynak buzgó szolgálataiért újólagos legfelsőbb elismerése tudtul adassék, amiről a város közönségét értesiiem. Keresztes-Fischer Ferenc belügyminiszter.* Dr.. Pálfy József polgármesterhelyetles dr. Aicner Károly főispán lemondásával kapcsolatban a következőket mondotta a Délmagyarország munkatársának: — Dr.. Aigner Károly tizenkét esziendeig volt a város főispánja és a legkritikusabb időben is annyi tapintattal, higgadtsággal, annyi városszeretetlel és oly reprezentáló készséggel töltötte be felelősségteljes állását, hogy a város hatóságának és közönségének osztatlan bizalmát és ragaszkodását érdemelte ki. — A város hatósága és közönsége gondoskodni fog arról, hogy megfelelő ünnepélyes "keretekben vegyen bucsut a távozó főispántól, akit, reméljük, hogy Szeged köz- és társadalmi élete nem fog nélkülözni a változott viszonyok között sem. — A felmentés — mondotta még a polgármesterhelyetles — a dr. Kószó István halálával megüresedett közjegyzői állás betöltésével függ össze. A felmentés nem volt meglepetés a hatóság számára sem, mégis fájó érzéssel érintette a város hatóságát a minisz-