Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-03 / 201. szám

DEMAGYARORSZÁG •ZEOCa Sierk<MKlO*«o: ILLna Teleion i Z3-33. ^ Uadóhlvatol. knieMnkOnymiar «• legylroda r Aradi ucca S. Teleion > 13-00. - Nyomda t UJw Lipót uccn Itt. Telefon« 20-34. TA-vlrr>tl • lavéielm - Délmagyarmi Steged Szombat, 1932 szeptember 3 Ara M fillér vili, évfolyam, 201 t4 níL i Meole­B kispesti költségvetés Még megérjük, hogy Szegednek büszkélked­ni lesz joga és oka. Nem a kislakásaival, ame­lyek építéséig szociálpolitikája soha fel nem emelkedett De a vizes lakásaival sem, ame­lyekkel szemben a hatóságnak az a vigaszta­lása, hogy nincs fény árnyék nélkül, hogy a fény az egészséges nagylakás, az árnyék az egészségtelen kislakás. Nem dicsekedhetik és nem búszkélkedhetik Szeged a vízvezetékével sem, amely a város belterületének csak a legbelsőbb részét látja el vizzel Csatornázá­sával sem, amely a nagykörúton kivüll uccá­inkban nyitott ároknak is neveztetik s amely utóbbi az Idén a gyermekparalizist szállította. Idegenforgalmi intézményeivel aem, amelyek­nek lenne talaja és anyaga, amelyeket azon­ban nem építenek, nem alapítanak és nem fej­lesztenek, mert Szeged az a hely, amely meg fogja mutatni, hogy eljön az idegen az olyan városba is, amelynek van ugyan mutatni való­ja, de szerénjen és okosan eldug mindent, ami az Idegent érdekelheti. Ellenben büszkén verheti a mellét ez a város a költségvetése miatt Igenis büszkén., Igenis okkal, ÉS Igenis joggal. Nem a költ­ségvetési keret nagysága miatt Végre is a vegyesdandárparancsnokság, a tanfelügyelőség, az Ítélőtábla, a pénzügyigazgató«ág ma még Szegeden van, nem osztották tel ezt a várost Szentes, Szolnok és Kecskemét között, a védő­gátját sem vágták át, hogy a Tisza beláto­gathasson és addig emelkedjen, amíg el nem nyeli az átkozott egyelem! épületek emlékét is, — újból Baján vagy Kiskőrösön lehetne felépíteni a kolozsvári egyetemet — megke­gyelmezvén nagylelkűen a fogadalmi temp­lom tornyainak, vízből való kimeredésükkel hadd hirdessék az utókornak, hogy Igy jár, aki a fogadalmát beváltja. Maradéktalanul, kedvvel, legalább tőrekedve a stilusszerüségre, ha soha, soha el nem érve azt. Költségvetési keretének nagysága miatt tehát szintén rem búszkélkedhetik Szeged. A mai másfélmillióval szemben majd lesz ^Szentes évi büdzséje is tízmillió, ha átköltözik a teljes álamépitészeti hivatal. De búszkélkedhetik Szeged ínségesei­nek az ellátása miatt Kispestnek harmincezer lakosa van és a kispesti hatóság szerint 1,800.000 pengő kel­lene a kispesti Ínségesek ellátására. Igaz, ho?»y csak 52 ezer pengő van és hogy ez az össi­«gy hónapra sem elég, de vigasztalód­junk valamennyien. Kispestiek is, szegediek is azzal, hogy az, aki a mezők liliomáról gondoskodik, gondoskodni fog az insi'g?sekről is. Szeged lakosainak a száma százharminc­ezer és az ínségesek részére négyszázezer pen­gőt vett fel a halóság a költségvetésbe. Hogy összesen mennyi kellene, nálunk azt ki se szá­mították. Megnyugvásul szolgálhat Ínségesnek és kuglófos kávét regge'iző iek az az ismé­telten elhangzott polgármesteri kijelentés, hogy nem jöhet az az idő, hogy ebben a városban elutasítsák azt, aki insegebédért jelentkezik. Mi tiszteljük a kispestiek, sőt a nagypestiek alkotmányos érzékét és szellemet is. Lehet, bogy ők akkor látják biztosítva az ínségesek ellátását, ha a költségekről gonJoskodiak a költségvetésben. Nálunk sohatem tudott mé­'.ven gyökeret ereszteni ec a maradi alkotmá­nyos álláspont, bizonyos nevezetű Lázár György halála óta pedig teljesen talaját vesz­tette. Nem mondjuk, hogy föltótlenül veszé­lyeztetné az Ínségesek ügyét, ha a költsé­gek benne lennének a költségvetés negyedik fejezetének ötödik rovatában a hatodik clm! hetedik alcime alatt Azt azonban határozot­tan állítjuk, hogy föltétlenül a polgármestert elhatározás és Ígéret biztosítja. Csak egészen mellékesen emiitjük meg, hogy ugyanez a polgármesteri elhatározás változtathat a költ­ségvetési tételeken és hogy hiába mutatják ki a részletek, hogy Szegeden befolyt négy­százhuszezer pengő inségadó, ha a kormány­nak joga van ahhoz, hogy az inségadót be­inkasszálja, közben* átkeresztelje, közben uj inségadót vessen ki, nyomban bekövetelje ezt is éa kiutaljon, nem nyomban, nem ls köz­ben, hanem a lehető legkésőbb — magas pie. desztálján büszkén számítva hálás elismeré­sünkre — harmincötezer pengőt Tehát mire lehet — hogy mindvégig kö­vetkezetesen megmaradjunk a büszkeségnél — Szeged a legbüszkébb? Szeged arra lehet a legbüszkébb, hogy itt van egy polgármes­teri akarat, hogy ez a polgármesteri akarat gondoskodni kiván minden ínségesről, bogy, • tehát itt az ínséges legalább az inségebédfcen nem lesz soha Ínséges, mint eset'eg más városokban, amelyekben nem a polgár mester, hanem mondjuk a közgyűlés foglalja le ma gának az Ínségesekről való gondoskodást Es a mondat kissé hosszú. ^Tehát a formai jogot is megszerezte ahhoz, hogy belekerüljön a közigazgatási jogot tanító, most még csak ké­szülő uj könyvekbe. A feszélyeaettségei érea-. zük. Ellentétbe kerültünk önmagunkkal. De a beismerés ut a javulás télé. fis ml javulunk. Állandóan javulunk. De tanulunk is. Most már értjük annak a mély értelmét, hogy legbehatóbban mért azzal foglalkozott a szo­ciális ügyosztály, hogy a világért ne kapjon ínségebédet az olyan ember, aki ehetne ka­csasültet Tervekre, eszmékre, gondolatokra, akciókra, amelyek fűtik és megmozgatják as egész társadalmat, semmi szűkség. Pénznek bőviben vágjunk. Nyugodtak lehetünk miatta. Nem a gyönge közgyűlési, hanem as erős polgármesteri akarat gondoskodi' róla. ­Dr. Algner Károly lemondott ^ főispáni tisztségéről és a főispánt kitüntetésben részeptletie A kormányzó a (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Politikai körökben pénteken este elterjedt hí­rek szerint dr. Algner Károly, Szeged város főispánja benyújtotta lemondását. A kormány­zó a lemondási elfogadta és dr. Aigner Ká­rolyt több, mint tiz éven át kifejtett munkás­ságáért kitüntetésben részesítette. A főispán lemondása nem érte váratlanul a nyilvánosságot, A lemondás ténye össze­függ a dr. Kószó István halálával megürese­dett közjegyzői szék betöltésével, amim — mint ismeretes — dr. Algner Károly is be­nyújtotta pályázatát. Az igazságűgyminiszter ugyan még nem döntött a közjegyzői tisztség betöltéséről, de kétségtelennek látszik, hogy dr. Aigner Károly közjegyzői kinevezése rövi­desen megtörténik. Tomboló vi&arolc a Icépvisel&J&áss pénteki Ülésén Ixgalmas Menetele Uöxben leitéle sxóvd a mexöcsáil vdlasx­ídsl eseményeket — Ax ellenxék a tixéves rendsxer eltdvolltd­súi lcövetelte A többség olctóber 26-ig megint elnapolta ax Üléseket Budapest, szeptember 2. Az ellenzék a nyári szft. nct alatt másodszor hivatta össze a képviselőházat, amely pénteken délelőtt nagy érdeklődés mellett Alt össze. A képviselők igen nagy számban jöttök el az ülésre. A baloldalon különösen nagy az élénkség. A főtéma a mezöcsáti választás. Az elnök élénk zajban nyitotta meg az ülést Először Ulain Ferenc áll fel szólásra, hogy meg­indokolj« a Ház összehívását i — A legutóbbi ülés után volt » mezőcsáti Tá­lasztás és mi most ezt az alkalmat felhasználjuk arra, hogy a rennsrer politikai hibáira Is rámu­tassunk, — mondotta. Fájdalom, az a rendszer, amely egy évvel ezelőtt az általános válasrtások alkalmával as ellenzék túlnyomó részét elütötte a Házban való képviselettől, ma is él. — Az alsólendvai választást követte a kisvárdal. Leszögezem, hogy még itt is igyekeztek a törvé­nyesség látszatára. A gyalázatos hamisításokat a kisvárdal választásoknál nem láttuk.., Atmásy elnök figyelmezteti Ulaint Ulain: A mezöcsáti választás alkalmával kerültünk szembe a hatóságokkal. Mind­járt az első naptól kezdve láttuL, hogy tudatos kéz a halósáaokat beavatkozásra irányítja. Amikor láttuk, hogy a személyes szabadság korlátozva van, beadtuk a Ház összehívását kérő ivet Ulain tpvábbi beszéde során egyre •arabben tór. ki a vihar, Ulain: Kérjük a belügyminiszter és az igazságagyminiszter urakat, hogy te»sék a leg­nagyobb szigorral eljárni azok etlen, akik a tőr­vényt megsértették. Reméljük, hogy • magyar bí­róság az izgatókkal együtt kt fogja gyomlátni é magyar közéletlót a törvénytiprókat és alkotmány­szegőket, még akkor i*. ha hatóságok és ax ónöt soraiban vannak. A viharcsengő állandóan szót. Ulain: Mi csak a törvény betartása érdekében izgattunk• Amig ebben az országban mód lesz arra, hogy szabad emlxrek éljenek, izgatni fogunk a tör­vények érdekében. Ulain most élesen fordul Berki Gyula felé: — Hogy beszéltünk-e mi imbedtis grófokról és tettünk-e olyan kijelentést hogy hála Istennek, grófok vére öntözi » magyar földet Berki Gyula magából kikelve kiabálja: Hazug­ság! Hazugsági Óriási kavarodás támad, a képviselők vérpiros arccal felugrálndt karjukkal hadonásznak.

Next

/
Thumbnails
Contents