Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-24 / 218. szám

?i$€ta ofe naresnttóí, minden szín- és minőié« ben gyári lerakat Polldk Testvéreknél tosci megkapják és a vállalkozó lehetőleg tzened! munkásokat alkalmazzon. Erdélyi András a kisebb méretű kockabur­kolást is jónak tartja, ezt pedig 18 pengős egységáron megkaphatja a város. Ábrahám Imre reálisnak tartja az ajánlatot. Kéri, mondja ki a közgvülés a határozat vég­rehajtására a sürgősséget. Balogh Péter szólalt még fel a zárszó jo­gán. Ki;e!ente'te, hogy az általa közölt adatok reálisak és azokért vállalja a felelősséget. Hi­vatkozik arra, hogy a Templom-tér kiskocka­burkolala négyzet méterenkint 15 pengőbe ke­rült, tehát hat pengővel ke\esehbe, mint amennyit most akar a város hasonló burko­latért fizetni Most éles vita támadt a polgármester és Balogh Péter között. A polgármester kije'eitette, hogy a Templom­teret nem bazalttal, hanem az olcsóbb trachit­fal kövezték ki, a 15 pengős egységárban az alapozás költ sere nem szerepeit, azért külön kel lelt fizetni, ezenkívül a vállalati összeget a város készpénznél fizelte, te'iát kevesebbet fizetett, mintha hitcll-e végezletto volna el. • Ilyen körülmények között tehát a javallatban szereplő egységárak feltét lenül reálisak. Balogh ez.zel szemlen azt vitatta, hogy nem reálisak az egységárak, hogy a város jelentős összegeket takaríthatna meg, ha a kövezéshez szükséges kőanyagot hitelbe megvásárolná a kőbányáktól és a munkát szegedi vállalkozók­kal végeztetné el. — De erre a munkára most nincsen péníünk — mondotta a polgármester. — Mindössze húszezer pengő & vállalati összegben a munkabér. — Hz tévedés — szólt közbe Mihályffy I ászló —4 lényegesen több. A polgármester vé-jül is a szavazás elrende­lésével vetett vé'.e' a vitának. A közgyűlés többsége elfogadta a favaslafot. Ábrahőm Imre a határozat sürgősségének kimondására vonatkozó indítványát vissza­vonta, igy efölött nem is Volt szavazás. Nem rendese el a poIgárrtiesV* n szavazást Lájer Dezső indi'ványa felelt sem, de beje­lentene. Iiogv a vállalkozóval kötendő szeríő­tléslen liztosilják a szegedi munkások érde­ket!, kikötik, hogy a munkánál elsősorban szegedi munkásokat kell foglalkoztatni. — Polgármester ur, mondta Pásztor József, a nyolcórai munkaidő ellen Bethlen István­unk sincs már kifogása. Megkérjük majd a vállalkozót — mondotta a polgármester —, hogy tartsa be a nyolcórai munkaidőt. Megkérjük a vállalkozót arra is. hogy váltó'! munkáscsoportokkal dolgozzon, ; ty gyorsabban elkészül a munkájával — foly­tatta a polgármester — és hogv a vállalati kal­kulációban szereplő munkabéreknél keveseb­bet ne fi'e sen a munkásoknak. I.áler Dezső tudomásul velle a polgáimester bejelentését. A polgármester ezulán a rendkívüli ktfzovOlést félbe­szakította és folytatását szombaton délután négy órára t::ztr ki. EredeU'eg ugy volt, hogv pénteken tárgyalja le a közgyűlés a napirenden s/ereplŐ jütolsó napok Szegeden SZOMBAT J«gyetrk, ntszonyoit, tzrrelmetek napja PYTHIA psychogralologuin&l. l!Azn<IAr«ak. (egyetek, tzerelmetek lrftaa cihoznndú. interpellációkat is, de a polgármester megvál­toztatta a müsört, mert kiderült, hogy a rend­kívüli közgyűlési huszonnyolc óránál hofstabb időre nem' lehel félbeszakítani. Ha tehát az interpellációkat már pénteken letárgyalták volna, akkor a negyvennyolc órás terminus vasárnap jár le, már pedig a közgyűlés csak hétfőn délután folytatja a gázgyári javaslat tárgyalását. Ezért halasztották el áz inter­pellációk tárgyalását szombatra A közgyűlés szombati napirendjén két in. terpelláció szerepel. Az első Pásztor Józsiié« aki a szegedi intézmények soiozatos meg­szűntesse és áthelyezése miatt interpellál« a második dr. Tonelli Sándoré, valamint dr. Bodnár Gézáé, akik a szeged-bajai ut 1 «feje­zd, ének halogatása miatt jegyeztek be inter­pellációt. Miért legjobb 6a legolcsóbb a keztyU, fUző, ha«- é. sérvktftő Paulusznál? ML Mert nem gyári ártl, minden darab sajAt k é « j i t é s ü elaórendü munka 1 Üzlet éa műhely: Kelemen ucca 7 (Klauzál téri villamos megállóval szembe). -- Javítás, tisztit ás* A kisvasúi Királyhalomnál halálra gázolt egy ismeretlen nőt A nyomozás adalai szerint öngyilkosság történt (A Délmagtjarország munka'ársáfól.) Pén­teken delelő't halálos szerencsétlenség tőrt ént a kisvasút Kissor és Kiralyhalom közötti vo­nalán. Egy ismeretlen nőt gázolt el a Szeged­ről a tanyák közé haladó vonat. Amikor a vonat vezetőej észrexette a készülő szerencsét­lenséget, igyekezett megállítani a vonatot, de már késő volt. A motorkocsi és a vagonok a felismerhetetlenségig összeroncsolták az isme. rellent. A kére!;ek hosszú területen végigdo­bálták az összetépett hullarészeket. Hendőri bizottság szállt ki a helyszínre. A motoros vezetője előadta, hogy az ismeretlen a vonat elé vetette magái, tehát öngyilkosság történt. A rendőri bizottságnak nem sikerült megállapítani az öngyilkos személyazonossá­gai mert a vonat teljesen szétszaggatta. Még csak azt sem sikerült njegállapitani, hogy hány éves lehe ett az ismeretlen. A nyomozás a személyazonosság kiderítésére és a szeren­csétlenség körülményeinek tisztázására mag. indult «17 KCMCNESI főárusltónál vásároljunk Kárász ucca 10. A Dréher sörözővel szemben. Nyolcad 3 P, negyed • P, fél 12 P, egész 14 P. I. oszt. húzás október 20. EBI Magukra maradt gyermekek munkásélete az „Átmeneti Otthon"-ban Két év alatt megkétszereződött az otthon növendékeinek száma (A Délmagyarország munkatársától.) A Vásárhelyi-sugáruton lévő Átmeneti Ölthon egyike azoknak az intézményeknek, amelyek csendben, szerényen, de annál eredményeset*, ben dolgoznak. Á gyermeknyomor növekedé­sével arányosan emelkedett az intézet létszá­ma is. Két év alatt megkétszereződött a növen­dékek létszáma: jelenleg 60 növendék lakik benne Valójában azonban sokkal több fia'al­koruval foglalkozik az intézet, mert évente ?00-2j0 fiatalkorú fordul meg falai között. At ország különböző részeitől fordulnak ide tanácsért, felvételért. Csak ezen a héten a szegedieken kivül, Orosházára. Fé'egyhfoára és Budapestre is heheze't ki az o'thon iparos­tánoncokal. Az intézet három év níat* tlz ki­helyezést eszközölt, ami azt jelenti, hogy tiz elárvult fiatalkorú jutott menedékhez. • Az intézet az általános rossz gazdasági vi­szonyok következtében már-már szűknek bi­zonyul a sok jelentkező és beutalt felvéte­lére Ezen ugv igyekeznek segíteni, hogv a jelentkezőket sok esetben azonnal n.rnhelyre küldik Az állam mindössze 32 növendék után fize' csekély tartásdíjat, a többinek eltar­tásához szükséges anyagiakat a növendékek munkájukkal szerzik meg. Az intézet szervezettsége példás. Saját, kis elóml iskoláinkban, Vörös tanító ve/etéséxel folyik az oktatás. A munkaterme klen szor­gosan dolgoznak. Az e^vlk fiu famunkát vé­gez, A másik a könyviár könyveit köti. a Harmadik rajzol, a negyedik művésziesen, sok tehetséggel szobrot mintáz... A sok-sok el­kallódni készült gyermek az otthonban em­berré válik. Vágó Károly., az Intézet vezetője megmuto­gatja az olthon népkonyháját. 2000 személyre főznek Ili éf a munkát az otthon növendékei látják el. A fiuk fehér köppenyekben öltözve hordják a nagy Tazekokat, osztják az adago­kat. A népkonyha ellenőrzését dr. Mogán Béla végzi. Az otthonnak saját gazdasága van, ha­talmas állatállománnyal. Egy sereg magáramaradt fiatalkorú él mun­kás életet az otthon falai kőzött. A szegedi faiskolák (A Délmagyarország munkatársától.) A sze­gedi faiskolák paizstetűelleni védekezésének' ellenőrzésére a földmüvelésügyi miniszter már hónapokkal ezelőtt Szegedre küldte Okályi Ivánt, aki vizsgálatai alapján megállapította, hogv egyes faiskolákban a paizstetüs fertőzés ell»ni védekezés teljes sikerrel járt. A minisz­teri kiküldött ezért több faiskola feloldását ja­vasolta az elrendelt zárlat alól és kérte a mi­nisztérium ellenőrző szakértőjének a kiküldé­sét a vizsgálat eredményének felülvizsgálásá­ra. A miniszter megbízásából Szegedre jött Bakó Gábor, a rovartani intézet igazgatója, felülvizsgálta Okánvt vizsgálatainak eredmé­nyét és megállapította, hogy Zsemberv Ká­lolv. HolTmann Ferenc, Movzes János, dr. Te­rresváry Géza. ujszegedi és Papp Ferenc Csen­géiéi faiskolája mentes minden fertőzés tői. Bakó Gábor szintén javaslatot tett ezeknek a faiskoláknak a zárlat alól való feloldására, mert megítélése szerint ezek a faiskolák telje­sen veszélytelenül szállíthatják facsemete ter­mésüket akár a külföldi, akár a belföldi pia­cokra.

Next

/
Thumbnails
Contents