Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)
1932-09-24 / 218. szám
?i$€ta ofe naresnttóí, minden szín- és minőié« ben gyári lerakat Polldk Testvéreknél tosci megkapják és a vállalkozó lehetőleg tzened! munkásokat alkalmazzon. Erdélyi András a kisebb méretű kockaburkolást is jónak tartja, ezt pedig 18 pengős egységáron megkaphatja a város. Ábrahám Imre reálisnak tartja az ajánlatot. Kéri, mondja ki a közgvülés a határozat végrehajtására a sürgősséget. Balogh Péter szólalt még fel a zárszó jogán. Ki;e!ente'te, hogy az általa közölt adatok reálisak és azokért vállalja a felelősséget. Hivatkozik arra, hogy a Templom-tér kiskockaburkolala négyzet méterenkint 15 pengőbe került, tehát hat pengővel ke\esehbe, mint amennyit most akar a város hasonló burkolatért fizetni Most éles vita támadt a polgármester és Balogh Péter között. A polgármester kije'eitette, hogy a Templomteret nem bazalttal, hanem az olcsóbb trachitfal kövezték ki, a 15 pengős egységárban az alapozás költ sere nem szerepeit, azért külön kel lelt fizetni, ezenkívül a vállalati összeget a város készpénznél fizelte, te'iát kevesebbet fizetett, mintha hitcll-e végezletto volna el. • Ilyen körülmények között tehát a javallatban szereplő egységárak feltét lenül reálisak. Balogh ez.zel szemlen azt vitatta, hogy nem reálisak az egységárak, hogy a város jelentős összegeket takaríthatna meg, ha a kövezéshez szükséges kőanyagot hitelbe megvásárolná a kőbányáktól és a munkát szegedi vállalkozókkal végeztetné el. — De erre a munkára most nincsen péníünk — mondotta a polgármester. — Mindössze húszezer pengő & vállalati összegben a munkabér. — Hz tévedés — szólt közbe Mihályffy I ászló —4 lényegesen több. A polgármester vé-jül is a szavazás elrendelésével vetett vé'.e' a vitának. A közgyűlés többsége elfogadta a favaslafot. Ábrahőm Imre a határozat sürgősségének kimondására vonatkozó indítványát visszavonta, igy efölött nem is Volt szavazás. Nem rendese el a poIgárrtiesV* n szavazást Lájer Dezső indi'ványa felelt sem, de bejelentene. Iiogv a vállalkozóval kötendő szeríőtléslen liztosilják a szegedi munkások érdeket!, kikötik, hogy a munkánál elsősorban szegedi munkásokat kell foglalkoztatni. — Polgármester ur, mondta Pásztor József, a nyolcórai munkaidő ellen Bethlen Istvánunk sincs már kifogása. Megkérjük majd a vállalkozót — mondotta a polgármester —, hogy tartsa be a nyolcórai munkaidőt. Megkérjük a vállalkozót arra is. hogy váltó'! munkáscsoportokkal dolgozzon, ; ty gyorsabban elkészül a munkájával — folytatta a polgármester — és hogv a vállalati kalkulációban szereplő munkabéreknél kevesebbet ne fi'e sen a munkásoknak. I.áler Dezső tudomásul velle a polgáimester bejelentését. A polgármester ezulán a rendkívüli ktfzovOlést félbeszakította és folytatását szombaton délután négy órára t::ztr ki. EredeU'eg ugy volt, hogv pénteken tárgyalja le a közgyűlés a napirenden s/ereplŐ jütolsó napok Szegeden SZOMBAT J«gyetrk, ntszonyoit, tzrrelmetek napja PYTHIA psychogralologuin&l. l!Azn<IAr«ak. (egyetek, tzerelmetek lrftaa cihoznndú. interpellációkat is, de a polgármester megváltoztatta a müsört, mert kiderült, hogy a rendkívüli közgyűlési huszonnyolc óránál hofstabb időre nem' lehel félbeszakítani. Ha tehát az interpellációkat már pénteken letárgyalták volna, akkor a negyvennyolc órás terminus vasárnap jár le, már pedig a közgyűlés csak hétfőn délután folytatja a gázgyári javaslat tárgyalását. Ezért halasztották el áz interpellációk tárgyalását szombatra A közgyűlés szombati napirendjén két in. terpelláció szerepel. Az első Pásztor Józsiié« aki a szegedi intézmények soiozatos megszűntesse és áthelyezése miatt interpellál« a második dr. Tonelli Sándoré, valamint dr. Bodnár Gézáé, akik a szeged-bajai ut 1 «fejezd, ének halogatása miatt jegyeztek be interpellációt. Miért legjobb 6a legolcsóbb a keztyU, fUző, ha«- é. sérvktftő Paulusznál? ML Mert nem gyári ártl, minden darab sajAt k é « j i t é s ü elaórendü munka 1 Üzlet éa műhely: Kelemen ucca 7 (Klauzál téri villamos megállóval szembe). -- Javítás, tisztit ás* A kisvasúi Királyhalomnál halálra gázolt egy ismeretlen nőt A nyomozás adalai szerint öngyilkosság történt (A Délmagtjarország munka'ársáfól.) Pénteken delelő't halálos szerencsétlenség tőrt ént a kisvasút Kissor és Kiralyhalom közötti vonalán. Egy ismeretlen nőt gázolt el a Szegedről a tanyák közé haladó vonat. Amikor a vonat vezetőej észrexette a készülő szerencsétlenséget, igyekezett megállítani a vonatot, de már késő volt. A motorkocsi és a vagonok a felismerhetetlenségig összeroncsolták az isme. rellent. A kére!;ek hosszú területen végigdobálták az összetépett hullarészeket. Hendőri bizottság szállt ki a helyszínre. A motoros vezetője előadta, hogy az ismeretlen a vonat elé vetette magái, tehát öngyilkosság történt. A rendőri bizottságnak nem sikerült megállapítani az öngyilkos személyazonosságai mert a vonat teljesen szétszaggatta. Még csak azt sem sikerült njegállapitani, hogy hány éves lehe ett az ismeretlen. A nyomozás a személyazonosság kiderítésére és a szerencsétlenség körülményeinek tisztázására mag. indult «17 KCMCNESI főárusltónál vásároljunk Kárász ucca 10. A Dréher sörözővel szemben. Nyolcad 3 P, negyed • P, fél 12 P, egész 14 P. I. oszt. húzás október 20. EBI Magukra maradt gyermekek munkásélete az „Átmeneti Otthon"-ban Két év alatt megkétszereződött az otthon növendékeinek száma (A Délmagyarország munkatársától.) A Vásárhelyi-sugáruton lévő Átmeneti Ölthon egyike azoknak az intézményeknek, amelyek csendben, szerényen, de annál eredményeset*, ben dolgoznak. Á gyermeknyomor növekedésével arányosan emelkedett az intézet létszáma is. Két év alatt megkétszereződött a növendékek létszáma: jelenleg 60 növendék lakik benne Valójában azonban sokkal több fia'alkoruval foglalkozik az intézet, mert évente ?00-2j0 fiatalkorú fordul meg falai között. At ország különböző részeitől fordulnak ide tanácsért, felvételért. Csak ezen a héten a szegedieken kivül, Orosházára. Fé'egyhfoára és Budapestre is heheze't ki az o'thon iparostánoncokal. Az intézet három év níat* tlz kihelyezést eszközölt, ami azt jelenti, hogy tiz elárvult fiatalkorú jutott menedékhez. • Az intézet az általános rossz gazdasági viszonyok következtében már-már szűknek bizonyul a sok jelentkező és beutalt felvételére Ezen ugv igyekeznek segíteni, hogv a jelentkezőket sok esetben azonnal n.rnhelyre küldik Az állam mindössze 32 növendék után fize' csekély tartásdíjat, a többinek eltartásához szükséges anyagiakat a növendékek munkájukkal szerzik meg. Az intézet szervezettsége példás. Saját, kis elóml iskoláinkban, Vörös tanító ve/etéséxel folyik az oktatás. A munkaterme klen szorgosan dolgoznak. Az e^vlk fiu famunkát végez, A másik a könyviár könyveit köti. a Harmadik rajzol, a negyedik művésziesen, sok tehetséggel szobrot mintáz... A sok-sok elkallódni készült gyermek az otthonban emberré válik. Vágó Károly., az Intézet vezetője megmutogatja az olthon népkonyháját. 2000 személyre főznek Ili éf a munkát az otthon növendékei látják el. A fiuk fehér köppenyekben öltözve hordják a nagy Tazekokat, osztják az adagokat. A népkonyha ellenőrzését dr. Mogán Béla végzi. Az otthonnak saját gazdasága van, hatalmas állatállománnyal. Egy sereg magáramaradt fiatalkorú él munkás életet az otthon falai kőzött. A szegedi faiskolák (A Délmagyarország munkatársától.) A szegedi faiskolák paizstetűelleni védekezésének' ellenőrzésére a földmüvelésügyi miniszter már hónapokkal ezelőtt Szegedre küldte Okályi Ivánt, aki vizsgálatai alapján megállapította, hogv egyes faiskolákban a paizstetüs fertőzés ell»ni védekezés teljes sikerrel járt. A miniszteri kiküldött ezért több faiskola feloldását javasolta az elrendelt zárlat alól és kérte a minisztérium ellenőrző szakértőjének a kiküldését a vizsgálat eredményének felülvizsgálására. A miniszter megbízásából Szegedre jött Bakó Gábor, a rovartani intézet igazgatója, felülvizsgálta Okánvt vizsgálatainak eredményét és megállapította, hogy Zsemberv Kálolv. HolTmann Ferenc, Movzes János, dr. Terresváry Géza. ujszegedi és Papp Ferenc Csengéiéi faiskolája mentes minden fertőzés tői. Bakó Gábor szintén javaslatot tett ezeknek a faiskoláknak a zárlat alól való feloldására, mert megítélése szerint ezek a faiskolák teljesen veszélytelenül szállíthatják facsemete termésüket akár a külföldi, akár a belföldi piacokra.