Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-21 / 215. szám

2.1 Szülők finyefméVie! ShIdkéXePollák Testvéreknél •»rakor hétnapos tárgyalás után befefezödötl az általános vita. A felszólalásokra dr. Szekerke Lajos if>. tiszti főügyész vá la szóit. Adatokat ismertetett, amelyek szerint a vidéki városok részesedése 9—20 százalék, a tervezet szerint Szeged részesedése 37 százalék lenne. Az előkészítésben résztvevő tisztviselők és bizottságok munkája tehát nem nevezhető hitvány munkának, amely a város érdekeit elherdálta volna. Az energiatörvényt nem kívánta mumusként alkalmazni a közgyűlés előtt, a bizottság figyelmét csak a törvény létezésének tényére hivta föl. Az cnergiatörv^y előnyöket és hátrányokat is felmutat. Az a kérdés hogy a felajánlott szolgáltatások milyen tőkeértéket jelentenek, másodrendű. Jelentősége csak akkor lett volna, ha a város egyősszegben kívánná az ellenszolgáltatást — Az a kérdés, — folytatta — hogy a gáz-' gyár által fölajánlott szolgáltatások megfelelnek-e a város által átadott jog értékének, lehet vitás, de ha nem felel meg, az nem bizonyít mást, mint azt, hocy az előkészítés során nem sikerűit még elérni az elérhető maxiimra ot. Épnen ezért örömmel állapit fa meg, hogy a felszólalók valamennyien a föltételek ja vitását tartották kívánatosnak. (Taps.) „ Részletesen ismertette ezután azokat a módokat, amelyekkel hozzávetőleges pontossággal kiszámították a gyár bruttó hasznát, rezsiköltségét és Jövedelmét Lehetséges, hogy az özem forgalma fokozatosan emelkedni fog, de ezt az emelkedést a város nem számithatja le, mert hiszen azt nem is garantálhatja. A fogyasztás emelkedése különben is bizonytalan. A város részesedésének fokozatos emelkedését azonban biztosítani lehet a fogyasztás növekedésének esetén. Ezt a tervezet biztosította, de biztosítja azt is, hogy a fogyasztás növekedése esetén redukálni lehessen az egységárakat Foglalkozott ezután "a távvezeték kérdésével. Elismeri, hogy a távvezeték kiépítése esetén a vállalat termelési megtakarítást ér el, de megközelítőleg sem olyan nagyarányút, mint azt egyes felszólalók mondták. Az egységárak magassága miatt elhangzott kifogások jogosak, mert az árak magasak. Itt azonban azon mult a dolog, hogy a gázgyár szolgáltatásából menynyi jusson a város pénztárának és mennyi a fogyasztónak. Ennek a kérdésnek az elbírálásánál figyelembe kell venni a város snlyos anyagi helyzetét. Az a pénz. amely a város pénztárába folyik be, az osszpolgárság terheit csökkenti. A javaslat az egységárak további csökkentésére biztosit lehetőséget. Az egységárak egy fillérrel való csökkentése 13000 pengővel csökkenti a gázgyár bruttó bevételeit, ami körűibeiül egyszázalékos pótadónak felel meg. A fogyasztó érdekében biztosítja a tervezet az egységárak csökkentésének lehetőségét, de az a hozzájárulás, amelyet a város számára kőt ki, 33 évig változatlan marad. A városban már várják a pénz hatását, itt munkanélküliek is vannak, akik kereseti lehetőséget kívánnak. Kijelenti, végűi Szekerke, hogy a javaslat nem volt előkészítetlen. Ha a javaslatot a közgyűlés nem tartja kielégítőnek, azt a részletes tárgyalás alkalmával kifejezésre juttathatja. Éppen ezért kéri, hogy a közgyűlés fogad ja el általánosságban a javaslatot. A polgármester egynegyed nyolc órakor a tárgyalást félbeszakította és folytatását szerda délután négy órára tűzte ki. Szerdán azok a felszólalók, akik önálló indítványt tettek, a zárszó jogával élhetnek. Lehetséges, hogy az általános vita befejezésével esetleg már szerdán délután a szavazásra is sor kerül. A VOLT MENYASSZONY ÉS A VŐLEGÉNY TÖRTÉNETE A JÁRÁSBÍRÓSÁG ELŐTT (A Délmagyaron zág munkatársától.) Egy volt mátkapár: B. Ilona 25 éves nőiszabó és L. Dezső 24 esztendős állásnélküli kereskedő, segéd ügyével foglalkozott kedden dr. Ráday László járásbiró. A volt menyasszony Jiázassági ígérettel elkövetett csalás elmén tett feljelentést vőlegénye ellen, mert a fiatalember kölcsönöket csalt ki tőler de házassági Ígéretét nem váltotta 1*: — A ftu igy vallott: , , . — Nem vagyok bűnös. Hónával 1929-ben ismerkedtem meg. Nem ígértem neki házassá, got, ő azonban tóbbizben zaklatott, hogy ve. gyem feleségül. Jártam többizben a házukhoz ő is volt nálunk, de elvenni nem volt szándékomban mindaddig, amig ő erre úgyszólván nem kényszeritett A szüleim azonban nem egyeztek le'e a házasságba, mert állásnélkül voltam és apámnak az volt a kívánsága, hogy csak akkor nősüljek, ha állami állásba jutok. Ezt szüleim tudomására adlák Ilonának is. Én a leánytól nem kértem kölcsön pénzt. Az igaz, hogy a jegygyűrűnket ő vásárolta meg, de ő telt erre ajánlatot és én nem ellenkeztem, mert nekem pénzem nem volt. A jegygyűrűt azonban a szakításkor visszaküldöttem neki. Egvlzben tényleg kértem tőle 20 pengőt, de azt visszaadtam. Más alkalommal 10 pengőt adotthogy cipőt vehessek magamnak, ezt a pénzt ugyan nem adtam vissza, de viszonoz, lam a szívességét több aprósággal, igy egyszer papursot ajándékoztam neki. Egvéb Dénzűcvi művelet közöttünk nem volt — Az ezévi fodrászversenyen Ilona meglátta, hogy egy másik leánnyal beszélge'ek. Felelősségre vont, rámlámadt és hiába kérleltem, hogy ne csináljon botrányt, nekem esett és összekarmolta az arcomat. Ebből az esetből kifolyólag szakítottam vele. Sérülésemről orvosi látlelelet vétettem és azt most becsatolom a bírósági iratok közé. — Másnap Ilona eljött hozzám és ekkor visszaadtam neki a 20 pengőt és közöltem vele, hogy vége közöttünk mindennek. A jegygyűrűt — mert nem akarta elfogadni — később küldtem el neki Ha az az incidens a fodrászversenyen közbe nem jön, okvetlenül feleségül veszem, feltéve, ha állami állásba kerülök. . . Még érdekesebb vallomást lett a leány: — Egy bálon Ismerkedtem meg Dezsővel. Mivel randevút kért tőlem, találl'oztam is vele a bálát követő napon. Hazakísért, bár, megjegyzem, én akkor másnak a menyasszonya voltam. Ezt megmondtam Dezsőnek, de azt is tudomására hoztam, hogy nem szeretem a vőlegényemet. Ezután többszőr találkoztunk. Körülbelül két esztendeig jártunk együtt A szomszédok" suttogtak rólunk, ekkor megkérdeztem Dezsőtől, hogy mi a szándéka velem. Kijelentette, hogy feleségül akar venni és arra kért, hogy szerezzek neki állást, akkor azonnal megtartjuk az esküvőt. Mindent megmozgattam hogy állásba juttassam, de ez — sajnos — nem sikerült Dezső ekkor ujabb őtletlel állott elő. Azt mondotta, hogyha eltartom öt addig, ameddig állásba jnt, elvesz feleségül. Ezt is vállaltam, mert a felesége akartam lenni, de ő ennek ellenére sem vett el, sőt egy darabig el is hagyott. Ekkor fel'«.ereste/n ügyvédemet, akinek közbenjárására Dezső újból házasságit ígért. — A fodrászversenyen telten értem Dezsőt amikor egy másik növel foglalkozott. Szemrehányást tettem neki, mire ő háromszor arculütött. Lehetséges, hogy ekkor én megkarmoL tam az arcát. Ezután már nem akart hazar kisérni és ígv egy másik fiatalemberrel kísérlettem magam haza. — Amikor szó volt arról, hogy elvesz, feltettem azt a kérdést, hogy mi lesz a jegygyűrűkkel, majd elvállaltam, hogy a költségeket én fedezem. Mikor 20 pengőt adtam neki, ezt a szakítás után vissz tadla. Egyszer panaszkodott, hogy nincs inge. Véltem neki 10 méter anyagot Ezt is visszaadta, az igaz, de szétdarabolva. Ugyar csak, amikor nem volt cipője, 10 pengőt adtam neki, hogy legyen miben az esküvőnkőn megjelennie. Ezt a pénzt nem kaptam vissza. Ezzel szemben ő csak egy papucsot és egy övet vett, egyébként sem pénzt, sem ajándékot nem adott A családjának is dolgoztam a háztartásban teljesen díjtalanul. Csak egy esztendő után tudtam meg, hogy fiatalabb nálam és nincs is 24 éves, amikor egy férfi megházasodhat Dr. Kynsburg Iiéla ügyészi megbízott a két vallomás uián elejtette a volt vőlegény ellen a vádat, mert ugy látta, hogy a házassági tgé. ret nem anyagi javak megszerzésére irányult, de különben is az állítólag kicsalt összeg egész Jelentéktelen. A bíróság ezek után megszüntette az eljárást. A volt vőlegény és a menyasszony ezek után csendben eltávozott Sziklai Jenő kapta meg a vásárhelyi színházai »A lehetőség szerint folytatni kell a Szegeddel (elvett színházi kapcsolatokat« (A Délmagyarország munkatársától.) Hód. mezővásárhely szinügyi bizottsága tegnap ülést tartott, amelyen kimondotta, hogy a jövő évi szini szezonrá ismét Sziklat Jenő igazgató meghívását javasolja dr. Soós István polgármes. ternek. Dr. Ernyd István országgyűlési képviselő elnökólt az ülésen és összefoglalva a felszólalásokat, megállapította, hogy az általános hangúit a színházlátogató közönség soraiban Sziklai mellett nyilatkozott meg, aki »becsületes, igaz művészetet hozott Vásárhelyre és lelkes munkásságlvpl megmutatta, hogyan lehet a színház részére publikumot teremteni, még a mostani nehéz gazdasági helyzetben is«. Dr. Soós István polgármester is felszólalt az ülésen és többek között a következőket mondotta: — Annak előrebocsátásával, hogy nem adom fel azt az elvi álláspontomat, melyhez biven tehetőség szerint folytatni kell a szomszéd testvérvárossal, Szegeddel felvett színházművészeti kulturális kapcsolatokat: — megmondhatom, hogy a választást magamban níár elintéztem. Amikor azt a döntést meghoztam, melyből kifolyólag Görög Sándoré lett tavaly és az Idén a színkör, még nem is tudtam, hogy őrá fog esni Szeged város választása s én nem őneki, hanem 'Szerfed városának adtam át a színházat. Azóta azonban minden lényeges körülmény gyökeresen megváltozott A közönség szeretete, a sajtő elismerése, ax általános közhangulat olyan élénken nyilatkozott meg Sziklai igazgatő mellett, hogy a színkör használati joviát a jövő nyárra őrá fogom átruházni A polgármester már Írásban is közölte döntését Sziklai Jenővel, amely szerint a Nyári Színkör bérletét az 1933. óvj színi szezonra neki adta. WIESHER BÚTOR í10"»* FEKETESASUCCA 14. eSOLCSO CtehtzlovAklal eltdrendU paprikaőrlő és •43 legolcsóbban az Alföldi CementárugySr 4a Kereskedelmi Rt.-nál (Bankoe-yesület) Szeqed. Mérel ucca 13b. *zAm. Vendéglősök figyelmébe! Eladó kb. 70 hektó édeskés és e?ész édes saját termésű mörgasl bor, apróbb tételben is, már 700 litertói kapbatd. Azonkívül 20 hktL 1930. évi, hektólití renrint a helvszinen. Ördög 1116a bortermelő Szeged, Alsótanya, Zákányi állomástól íól óra gyalog. — Útbaigazítást a főnök ad. f