Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-02 / 200. szám

(X.Z Szeged javaslata a téli inségelláiás megoldására NéphionvQai ellátás, vagy élelmtBxcr-csomaqrenásxer — Dr. Szabó Géxa ianácsnoH a pécsi értekeaileíröl (A Délmarji/nrország munkatársától.) Jelentette a Drlmarji/arország, hogy a Városok Országos Kongresszusa kőszegen tartott ülésén kimondotta, hogy a városok ínségeseinek ellátását es segélyezését egységes rendszer alapján kívánja megoldani. A városok népjóléti és szociális ügyosztályainak vezetői Pécsett szeptember 4-től 7-ig értekezletet tartanak, amelyen az egységes ellátási rendszer részleteit és a városok kiküldötteinek javaslatait beszélik nr.eg Szeged hatósága dr. vitéz Szabó Géza kulturtanácsnokkal, a népjóléti ügyosztály vezetőjével és dr. Pálftj György aljegyzővel, a népjóléti ügyosztály előadójával képvislteti magát a kongresszuson. A kongresszus első napján a munkanélküliség és az ínséget előidéző okokat, az Ínségesekkel való foglalkozás módjait tárgyalja az értekezlet Szeptember 5-én a munkanélküliek és Ínségesek nyilvántartásával kapcsolatban külön' ö ő kérdéseket beszélnek meg. Ismertetik a környezettanulmántjozás módszereit, előadásokat tartanak a munkaközvetítési elméletekről és rendszerekről. A kővetkező nap a kongresszus az ínségesek egységes ellátását célzó javaslatokat tárgyalja ét ennél a pontnál kerül sor Szeged Javaslatára. A kongresszus utolsó napján a népbetegségekkel foglalkoznak abból a szempontból,hogy az inség mennyiben fokozza ezeket a betegségeket Végül meg/itatják a gyermekgondozás problémáit A\ szegedi kiküldöttek a pécsi értekezleten a város tanácsának azt az ismeretes határozatát terjesztik elő, amellyel a népkonyhái ellátás helyett a természetbeni ellátási vezetik be. Ez a javaslat kifejti, hogy a népkonyhái ellátás tovább fenn nem tartható, mert a népkonyhán ellátottak száma ijesztő arányokban növekedik és számolni kell azzal, hogy a közeledő télen a népkonyhán étkezők a zárna a kétszeresére, sőt az előreláthatólag a rossz gazdasági viszonyok következtében károrriszorosára nöuekidik. Az ellátatlanokat a város ősztől xezdve természetben segélyezné és az ellátásért a természetbeni segélyt igénybevevők három napig tartoznának havonta ellenszolgáltatás nélkül a városnak dolgozni. A munka- és keresetképtelenek ellenszolgáltatás nélKül kapnék meg az élelmiszercsomagolcat. A szakképBelvárosi Moszi Holnap Az örömtelen asszony dráma. Főszereplők Wailer Rilla * Efga Brink Előadások 5, 7, 0 órakor Korzó Mozi Ho roüoOkorft vigjá'ék. l-uszereplók ' MARSÉ DRESSLER POLLY MORAN Előadások 5. 7, 9 őrakor zett ínségeseket szakmájukban is foglalkoztatnák. A tanács, amikor ezt a határozatát meghozta, kimondotta, hogy az Ínségesek termésietbcni ellátását csak a pécsi kongresszus után valósítja meg, mert meg akarja várni, hogy az értekezlet milyen álláspontra helyezkedik a szegedi javaslattal szemben. A szegedi kiküldöttek a kongresszuson a Szegedet érintő valamennyi problémához hozzászólnak. Dr. Szabó Géza kulturtanácsnok a csecsemő- és gyermekvédelemmel kapcsolatban dolgozott ki javaslatot, amely az általános gyermekvédelem kiépítését a kővetkező elgondolásban látja megoldhatónak: Anya- és csecsemővédő intézetek, bölcsődék kötelező felállítása, ezzel kapcsolatban tejakció és csecsemőkelengye-akció megszervezése; napközi otthonok felállítása, amelyekben a gyermekek egésznapi ellátást kapnának, a yyermeknyaraltatás intézményes megoldása, játszóterek létesítése; gyermekkórházak, árvaházak építése, az iskolaorvosi intézménynek a legszélesebb alapokon való kiterjesztése; az elhagyott gyermekek megmentése, fiu és leány átmeneti otthonok létesítése; a védőmunka ellátása, a jótékony és karitatív egyesületek egységes működési programjának kidolgozása. Szabfr tanácsnok kijelentette a Délmagyarország munkatársa. előtt, hogy a pécsi szakértekezlet tisztán akadémikus jellegű, mert Szegednek egészen más a helyzete a többi várossal szemben. — Szegeden ugyanis az eddig követett gyakorlat a téli- Inségenyhilés terén az volt — mondotta a kulturtanácsnok —, hogy aki magát szegénynek vallotta és nem restclt utána járni, az előzetes környezetvizsgálat után megkapta a jegyeit és azzal eljárt a népkonyhára, tűzifáért, járta a jótékony egyleteket és.eljárt a polgármesternél, vagy a népjóléti hivatalban gyorssegélyekért. Igv aztán Szeged belterületén, ahol nagy tömegben élnek a télen ráérő főldmivesek. munkanélküli napszámosok. egy-egy télen 9000 embert is kellett táplálni, amely ellátás, tekintve az óriási mennyiséget és a város szűkös pénztárát, természetesen nem volt .kifogástalan. Az ellátás ellen elhangzott szerintem is jogosult panaszok arra késztettek, hogy egv megoldási javaslattal álljak elő. — Pécsett természetesen a tanács által elfogadott javaslatot fogom képviselni, 3« «íveim fenntartásával, mert a hatósági és az cn álláspontom kőzött különbségeket látok. Az én javaslatomban változatlanul benne vannak a népkonyhák és az azért való megdolgoztatni kényszer. A különbség mégis ebben a javaslatomban a múlthoz képest az, hogy a jövőben az én elgondolásom szerint kétféle népkonyha volna Egyik a régi alapon kizárólag olyanoknak főzne, akik munkaképtclenségük miatt nem dolgozhatnak. A másik pedig főzne és pedig jdenlckenyen emelt kalórialartalommal azoknak, akik munkaképesek és ezért ar Iskola és Intézeti harisnyák, kötöttáruk m legjobbat a legolcsóbban lnszf lg Imre tundra nzictc Szécncnql ttr 2.TI$m szálló mellett élelmezésükért előzetesen legfeljebb két hécre terv. jedő munkát elvégeznek. — Altalános szociális szempontból « hatósági elgondolás szerintem ez egyed ü' MyeS, amely ebben a tormában az értekezlet helyeslésére is számot tarthat. De < speciálisan a szegedi viszonyokra vonatkoztatva, még közelebbről a városi költségvetésben az inségenyhités szökős hitelkerete, « többnyire üres városi kassza szempontjából meg. győződésem szerint feltétlenül az enyém a helye«. — Az úgynevezett caomagrendazer Újólagos bevezetése az elmúlt, téli időszak tapaszVi tatai szerint a város bel. sőt külterületének min. aen munkanélküliét at Igénybevéte 1re csábítanák. Hiszen természetbeni éleknicikkeket, fát, stb. mindenki Jól elhasználhat, már pedig 115000 pengővel a kasszában, ami hozzá még egy egész évre szól, nem ig-;n lehet vállalkozni a szociálisabb inség. enyhitő módszer bevezetésére anélküL hogy a módszert mihamarább csődbe ne vigye a hatóság. A csórna grendszernél számolnom keh a t4ros égése munkanélküli táborával, nug a népkonyhái rendszernél csak azokkal, akik közellátás nélkül el nem lehetnek. — Egy ilyen határszéli város, mltít Szeged, ahol olyan nagy a szegénység, akárhogy ambicionálná is, egymagában nem képes a téli munkanélküliség levezetésére. Elengedhetetlen tehát az államnak olyan mértékű segítsége, amely mellett a munkanélküli legalább havi 29 pengő készpénzt keres. Ilyen módon lenne egy mondjuk városi inségmunka, aminek ellenértéke népkonylial élelmrzés volna és lenié egy mondjuk állami inségmunka, melynek ellen írtékét az állom megfelelő összegű segélyéből készpénrf>en kapná meg a munkás. Természetesen amennyiben az állam a városoknak adóztatási jogot adna. vagyis más bevctell forrást juttatna, ebből az Ínségbe, vételből » város nyújtana készjjénzkereseti teho. tőségeket. — A Pécsett tárgyaló városok kőzött talán nem les'z még egy, amelyiknek helyzetét Szeged különleges helyzetével össze lehetne hasonlítani. Nem a kis vidéki városokkal kell Szegednek össze» ülni. Mos': csak egy szük kis értekezletet tarta vK Szeged számára n'agv fontossá púnak, amely c'rt: Uezletot azonban csak Szeged és mondjuk, Debr. c n számára ismét a belügyminiszter hívná ös«ze és amelyre a pénzügyminisztérium is meghívót k'pna. Két ilyen nagy város téli inségenyhitő kérdését csak egy ilyen összetételű értekezlet tudná megoldani. Azért nem mondom, hogy a pécsi értekezlet a téli inségenyhitésseí és a szegényeliálással kapcsolatos kérdések részleteiben nem 'esz tanul, vágós, de félek, hogy Szeged munkanélküliéi legégetőbb problémáikra nem igen fognak feleletet kapni. MATOL KEZDVE SEMMIT SE VÁSÁROLJON A DELMAGYARORSZÁG bevásárlási könyvecskéje nélkül Az előfizetést díj megtérül, ha a takarékossági akció kereskedőinél vásárol.