Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-17 / 212. szám

S/ t(il.l>. Szerhe*zlO»«0: Somogyi uccn 22.1.em Teleion: 23-33.'Kiadóhivatal, nnirtnnkilnyvlAr e» legylroda Aradi ucca Teleion r 13-00. - Nyomda : inw LlrAI ucca 1U. Teletont 20-34. TAvtraM leveleim f DeimaoyaromAq *irged mammmmmmmmmmkammmmmmmtmmt Szombat, 1932 szepf. 17 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 212Rossz kövezeti rossz közigazgatás Mért rossz a szegedi közigazgatás és a szegedi kövezet* Föláll a közgyűlésen az előadó és elkezd referálni. Zajongó teremben beszél, de azért a világért eszébe nem jutna azt mondani, hogy városatyák figyeljetek, itt közel félmilliós munka kiadásáról van sió, azon kívül a város főútvonalai közül köveztetünk háromat, segítsetek figyelmetekkel, alaposságtokkal és ozaktudásukkal abban, hogy Szeged ezentúl ne kövezeteinek silányságáról, hanem tartósságáról, ne utaink járhatat/anságáról, hanem gondozottságáról legyen hires. Az előadó beszél. Zajban, teljes figyelmetlenség és sorvasztó érdektelenség közepette. Szürkén. Szokványosán. Röviden ismertet. Nem indokol. Ét. mégteszi javaslatát. S megindul a vita. A polgármester, aki maga egészen bizonyosan alapos lenne, türelmetlen. Ideges az aggodalmak miatt. Mintha el sem hangzott volna, hogy ugyanr-ért a munkáért, amelyért nálunk hétfőn huszonegy pengőt k'rtek, Budapesten szombaton tizenöt pengőt számítottak fel. Mintba senki sem mutatott volna rá, hogy nem lehet összehasonlítani azt r. két ajánlatot, amelyeket az előadó összehasonlított, vagy ha fcr'-fihasonlitják, akkor meg kell mondani, ho • a keramit élettartama körülbelül kétszerakkora, mint a bazalt kiskockáé, hogy a keramit harminc-harmincöt százalékkal mindig drégább, mint .a bazalt, hogy a keramitra bitumenes kiöntéssel tették az ajánlatot, a bazalt kiskockára bitumenes kiöntés nélkül, hogy Budapesten a bazalt kiskockákat mindig bitumenes kiöntéssel készítik, mert ugy teherbíróbb és tartósabb. Mintha scldse reklamálta volna, hogy mért nem érdeklődött az előadó az árak iránt a kereskedelmi minisztériumban és a budapesti hatóságnál, hiszen egy interurbán beszélgetés három pentrő husz fillérbe, kettő hat pengő negyven fillérbe kerül s ha ezt az Ssszeget megreszkirezzuk, esetleg elérhetjük, hogy olcsóbban megszerezhetjük a jó kövezetet, mint amennyiért megkaptuk a telefonbeszélgetéssel való takarékoskodás miatt a rosszat. Mintha konkrét aggodalmakat senkise hangoztatott volna. A polgármester türelmetlenkedett. Idegeskedett. A javaslatot keresztül akarta verekedni és azt mondta, hogy annak. aki alaposabb előkészítés véjrett íe akarja vétetni a kérdést a napirendről, az a fontos, hogy ő és nem az, boev a város győzzön. Szerencséje, nem az előadónak és nem a városatyának, hanem a városnak, hegv s^inigazgatóválasztás következett. Zsúfolt padsorok türelmetlenkedtek, izgatottan tippelt a polgármester is. A kövezés! felszólalókból azonban nem fogytak ki. Mit tesz ilyenkor a polgármester, -»kinek az. a legfontosabb, hogy az elnöki tekintélyen látszólagos csorba se essék? Kijelenti, amit az ellenzék évtizedek ót- hirdet, hoc?* az aszfaltozást és a kövezés! n?m lehet tovább halogatni. igaz. hogy évti-. zodeken át halogatták, de most már nem lebet várni két héti<? se, amikor összeül a közelebbi közgyűlés, ha nem alapos az előkészítés ,leveszi az ügyet nem a napirendről, hanem a tárgysorozatról, kitűzi póltárgynak, addig pedig el lehet végezni az előkészítés munkáját alaposan. Mindjárt másnap összeülnek 2 bizottságok. Műszakiak" és pénzügylek. A mérnöki hivatal referál. A bizottság tagjai nem látnak tisztán. Megpróbálnak bogozni. Kérdésekkel ostromolják az előadót. A válaszok egyre határozatlanabbak. Kiderül, hogy a tisztviselők közül senki sincs tisztában az ajánlatokkal. Se a főmérnök. Se a beosztott mérnök. Se a tanácsnok. A vita kizárólag mérnökökre korlátozódik. Az egyik bizottsági tag össze akarja hasonlitani az árakat azokkal az árakkal, amelyeket a Máv. fizet keramitért és bazalt kiskockáért De képtelen. A város mérnöki hivatala nem tudja megmondani, hogy az ajánlatok szerint mirkellene a városnak fizetni a keramitért és mit a bazaltért. Egyes városatyák elégedetlenkednek. Az elnöki székben ülő polgármesterhelyettes nyugodt. Azt mondja, hogy nincs ok idegeskedésre. Akinek felvilágosításra van szük sége, tessék kérni. Az előadó nem tudja megadni. Most többen idegesen fölállnak. Elmennek. Mások kijelentik, CLÖMzeiO' Havonta helybei» 3.20 «M RudapeMenXM). kUII8Id«n «•40 pengő - tor«» »»f1,kI?»* nan I». vaiAr. M Ünnepnap »f "'J* deteiek felvétele ««rí»a axertnt. Megic leni" Keili levételével "«nonia rengej hogy nyugodt lelkiismerettel nem ludnának állást foglalni. Végül is elég nehéz időket éliink ahhoz, hogy a város minden garasára vigyázni kelljen, már pedig a mérnöki hivatal adatai alapján nem lehet megmondani, hogy melyik ajánlat az olcsóbb. Másfél órai vergődés után a bizottság széjjeJmegy. Az ajánlatokat a bizottsáe mérnöktagjai viszik magukkal. Majd ők kiszáraitiák. bosy mit kérnek az egyes cégek. Egészen mellékes, hogy a munkát melyikcég kapja meg. Ahhoz azonban nem fér kétség, hogy mindjárt megjavulna a pzegedi közigazgatás is, meg a szegcdi kövezet is, ha a polgármester az indítványok és javaslatok sorsát nem aszerint akarná irányítani, hogy győz-e vagy nem a városatya, hanem aszerint, hogy a város győz-e vagy se és ha annak, hogy a mérnöki hivatal nem végez rendes munkát, egyszer nemcsak a városra, hanem a mérnökre is lennének következményei. frémei fegy&éK Genfben A német delegáció nem vesz réaxl a. leszerelési Konferencia illésein az aktuális nemM, (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Genf, bői jelentik: A német fŐkonzul ma átnyújtotta a birodalmi kormány jegyzékét amelyben kőzl'k. hogy a katonai egyenjogúsítást kérő jegyzék elintézéséig a német delegáció nem vehet részt a leszerelési konferencia ülésein, sőt már a szerdai tanácskozáson sem jelenik meg. Henderson és Benes hétfőn döntenek a konferencia sorsáról. Valószínű, hogy a konferen-. cia üléseit novemberig elnapolják azzal, hogy a konferencia akkor ül uiból össze, ha a német jegyzék sorsa végleg elintéződött, Genfből jelentik: A szeptember 26-án kezdődő népszövetségi nagygyűlés siókészületei serényen folynak. Az idei nagygyűlés! ciklust az fogja jellemezni, hogy a nyilvános ülésekkel szemben a bizalmas ülések lesznek túlsúlyban. Anglia, Franciaország, ' Olaszország [tására kéajtók mögött való tanácskozást alkalmasáhl nak tartiák. Genfben erre a közgyűlési ciklusra a jelek szerint uira feltámad a titkos diplomáéin. Ezt főleg az idézi elő, hogy különösen a német egyenjogúság kérdése és a japán—kinai viszony megvitatása tesz szükségessé bizalmas »»szmecserét. Ez a két téma tulajdonképpen nem is szerepel a népszövetségi közgyűlés főbb po itjai között, de előrelátható/ hogy minden ki* főleg ez a két kérdés fog érdekelni. A népszövetségi nagvgyülés ezidel ciklusa az eddigiekkel ellentétben előreláthatólag két hétig tart. A nyilvános üléseken szóbakerülő kérdések egyik legfontosabbika a világgazdatót? konferencia előkészítése less. Súlyos pénzügyi helyzet Amerikában Konvertálni akarják a belső állami adósságokat (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Newyorkhól jelentik: Az Egyesűlt-Allamok pénzűgvi helyzetének rosszabbodása és a költségvetési biánv növekedése egyre sulyosabb helyzet elé állitja a pénzügyi kormányzatot. Ujabb adónemek bevezetéséről, vagy a meglevő adók felemeléséről lehet szó. éppen ezért azzal próbálják megoldani a válságot, hogy konvertálni akarják a belső államadósságokat Itt- remélnek bevételekre szert tenni. A terv szerint 5 milliárd dollár névértékű konverziós kölcsönkötvényt bocsájtanának ki. Pénzügyi körökben nem biznak a sikerben, nem tartják valószínűnek, hogy a 75 milliárd dollárt ilyen módon sikerüljön .összehozni. A francia parlament rendkívüli ülésen íárgyalfa a konverziós törvényi Éjszakai vita az állami Járadékok konvertálásáról (Hudapesti tudósítónk telefon jelentése.) Parisból jelentik: A francia parlamentet pénteI en délután rendkívüli ülésszakra hívták öszsze, hogy megszervezze az állami járadékok konvertálásáról szóló törvényjavaslatot. A harmadik köztársaság fennállása óla harmadszor forditll elő. hogy rendkívüli ülésre hívták öszs*e a parlamentet, ez is mutat ja, hogy milyen ft n!:wnnk tartjAk a konverziós törvényt. A parlament megnyitása után a pénzügvmi-1 niszter terjesztette elő a javaslatot, majd Herriot kérte a képviselőket, hogy minél előbb hozzák tető alá .1 törvényt. A javaslat legfontosabb pontja az, *ogy a francia állam 4 és fél százaléknál nagvobb kamatot nem fizethet az állampapírok után. tehát mindazon állampapírokat, utalványokat, amelyek magasabb kamatozásúak, konvertálásra kerülnek. A konvertálásra kerülő papírok összértéke 87.7 milliárd frank. A régi papi-