Délmagyarország, 1932. szeptember (8. évfolyam, 199-223. szám)

1932-09-01 / 199. szám

ilf. 31 Ölí CCüJ ihkol i 5-— 5-• j y aí zálogcédtf on reszok, ékszerész, 7. 444 SnmflködS erflshangu ; " tAskagTa» részletfiz«' 17 penpí h órásnál, TOrl arany 421 iok kihor« pható 1 ebéd, kielégítve. Dngonicí 4!t 5EF. ¡yarország indájában. »r. 5T >an van, co. psAyM. él kilója ioIC karika >y 4SI rné 26-02 Szőr>ltfásaTanflrémek. 24 ikaré1 él ta! SZEGED. SzerKe»ztO*ég: Somogyi ucca 42.1.©na. Telefon: 23-33.^Kiadóhivatal, •cHlctOnkOnrvtAr é» tegylroda • Aradi ucca S. Telefon: 13-OÖ. - Nyomda : L»w L'oól ucca 1». Telefon : 2n.1i TAvlrntl é* levélcím • DílmnqynroríiAa Szeged Csüíöriök, 1932 szeptember 1 Ara 16 fillér VIII. évfolyam, 199. saj. izhoz SM A közgyűlés jogköre és a színház A színház kérdése újra aktuálissá válik s mintahogy a lovag után ül a sötét gond, a szinház kérdése újra a törvénytelenség felé tereli a szegedi közigazgatást. Mintha már törvénytelenség nélkül nem is lehetne a szinház kérdéséhez hozzányúlni, olyan szigorúan következetes összefüggés alakul ki a szinház és a törvéenyellenesség között ennek a városnak közigazgatásában. Az a program, amelyik a szeptember ötödikére összehívandó közgyűlés munkarendjét vázolta fel, kell, hogy foglalkoztasson mindenkit, aki függetlenül a színháztól és a szinházpolilikától, ebben a városban a törvényesség hive. A polgármesterhelyeltes ur elmondotta, hogy a szeptember ötödikére összohivandó közgyűlésnek csak egyetlen feladata lesz, az, hogy a színigazgatót megválassza s minthogy a miniszteri haíározat nem teszi kötelezővé a pályázat kiírását, a közgyűlésnek csak az lesz a feladata, hogy az eddig jelentkezők közül válassza ki azt a vállalkozót, akire a szinház Igazgatását rá akarja bizni. A polgármeslerhehetíes urnák sem ezt, sem az ezzel egyidejűleg megtett egyéb kijelentését a közgyűlés hatáskörére vonatkozó törvényes rendelkezésekkel összeegyeztetni nem lehet. Az igaz, hogy a minisz teri leirat nem teszi a város kötdess'gévé azt. hogy pályázatot kiirjon, de nem rendelheti el a pályázat kiírását a közgyűlés? Nem állít juk, hogy ez helyes, vagy célszerű lenne s nem foglalunk most állást abban a kérdésben sem. hogy a város érdeke harcol-e vagy nem a színigazgató nyombani megválasztása mellett. mi csak azt állítjuk, hogy a közgyűlésnek joga van pályázatot kiírnia, mint ahogy a közgyűlés választását nem lehet azokra az ajánlkozókra korlátozni, akik' eddig a szegedi szinház igazgatásáért jelentkeztek. A köz. gyűlésnek természetesen joga van az eddig jelentkezők közül kiválasztani azt az egyént, akire a szinház igazgatását rá akarja bízni, de a közgyűlésnek ezt a jogát senki nem változtathatja át a közgyűlés kötelességévé. »A szubvenció ügyét nem engedem tárgyalni, mert erre nézve már van jogerős határozat« — mondja az »illetékes hely«. Mi azonban a legnagyobb tisztelettel illetéktelennek tartjuk az illetékes hely jogmagyarázatát. A kisgyűlés valóban döntőit abban a kérdésben, hogy a sserrOdés meghosszabbi'ása esetére Görög Sándor részére miiven összegű szubve ció folyósítandó. A kisgyűlés határozata ezt tartalmazza a határozat szavainak jelentése* s az előzmények figyelembe vétele szerint is. Van ugyanis egy közgyűlési határozat, ami szerint a most következő évre a városi színigazgatónak nem adható a mult évre megszavazott szubvenció. A város polgármesiere, amikor kilátásba helyezte Görög Sándornak a szerződés meghosszabbítását, azt kivánta Görögtől, hogy a szubvenció kérdésében vesse magát alá a hozandó határozatnak. Erre hozta meg ismeretes határozatát a kisgyűlés, de ebből a határozatból kétségtelenül megállapítható az, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a szerződés meghosszabbi ásának fellélel.zése mellett állapította meg a szubvenció összegét. A szerződés azonban nem hosszabbiltatott nteg s mégha Görög Sándor kapná is meg a városi szinház igazgatását, ebben a megbízás' in a szerződés meghosszabbítását akkor sem leELÜFlZETCü! Havonta helyben 3.20 vidéken én Budapesten 3*00. taUlfttldUn (V40 pengd — Egye* izAm Ara héllt»«-' nap 1«, vníAr- «is llnnepnap 24 HlrdetéteK felvétele tarifa tzerlnl. Meglelenl'r hétlA >rl vételével nr»nooln rorrfj'-; hetne látni annál kevésbé^ mert hiszien a város polgármestere a Görög Sándorral kötött szerződést felbontotta s ezt a határozatát a fellebbezési hatóság is megerősítette. A közgyűlésnek azonban nemcsak az a joga. sőt kötelessége, hogy a színigazgatónak a városi szinház bérletét kiadja, hanem az is, hogy a színházi szerződés tartalmát megállapítsa. Nem elég a jelentkezők közül kijelölni annak személyét, akinek a közgyűlés a színházi bérletet odaadja, hanem a bérleti szerződés szövegének megállapítása is a közgyűlés feladata. Most már hogyan képzelhető el s a' jogászi gondoskodással hogyan lehet azt öszszeegyeztetni, hogy a'bérleti szerződés minden rendelkezésének megállapítása a közgyűlés feladata s a közgyűlés kötelessége, csak egyedül a szubvenció nagyságának kérdése tartozik a kisgyűlés elé? Miért semmisítette meg a belügyminisztérium a város polgármesterének határozatát? Azért, mert ennek a kérdésnek eldöntése a közgyűlés elé tartozik. De ha a közgyűlésnek van hatásköre a színigazgató személyének megáll api. ására s a közgyűlésnek van hatásköre a szinházi szerződés szövegének megállapi:ására s ezzel azoknak a feltételeknek megállapítására, melyek nífellett a városi szinház bérielét kiadja, akkor kétségtelen, hogy a szubvenció kérdésében a közgyűlés határozatának nem állhat útjában az a körülmény, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a kisgyűlés már jogerős határozattal a tavalyi szi' igazgató részére a szubvenció össze , él megállapította. A belügyminiszter döntése - sak arra vonatkozik, hogy a szerződés meghosszabbítása esetére a kis^v ülésnek joga volt a szubvenció összegét ötvenezer pengőt meg nem haladó összegben megállapítani, ha azonban a város uj igazgatóval uj feltételek mellett uj szerződést köt, akkor a közgyűlés jogkörét s .ezzel az önkormányzat jogál nem korlátozhatja sem téves, sem helytelen, sem a célszerűségi szempontokat a törvényesség követelményei fölébe helyező magyarázat. Hindenburg ciak elvben Járult hozzá a birodalmi gylllés feloszlatásához Az elnök nem fogadja Neudeckben a horogkeresztes Göring kapitányi Papén kancellár: »A Saer-v5déket sürgősen vissza kell csatolni Németországhoz« Göring&elj a 'birodalmi gyűlés elnökével, hogy nem vehet részt az elnökség áJxiójában, hogy a parlament együttartására birja Hindenburg elnököt. HtndenDura nem íelfeslíetíe a birodalmi gyűlés újonnan megválasztott elnökségének azt a kérését, hogy sürgősen fogadja neudecki kastélyában. Hindenburg szerdán táviratot küldött Göringnek és közölte, hogy nem tartja helyénvalónak az uj elnökség szándékát. A jövő hét folyamán amúgy is vlszszatér Berlinbe, kéri tehát a parlament elnökségéi, várjana^ addig látogatásukkal. Papén szerdán fontos nyilatkozatot tett a Saar-vidék kérdésében, kijelentette, hogy a Saar-vldéket sürgő en vissza kell csatolni Németországhoz. — Egészen felesleges büntetés lenne Német, országra — mondotta a kancellár —•, ha továbbra is enn'artanák a versaiHesi szerződésnek azt a rendelkezését, hogy a Saar-vidék 15 évig nem csatlakozhat az anyaországhoz. Budapesti tucTósilónk 'telefonjelentése.') Berlinből jelentik: A"byo^almijgyftlés feloszlatásának kérdésében a sajtó legnagyobb részének az a véleménye, hogy Papén kancellár csak akkor fog e végső eszközhöz nyúlni, ha nyilt konfliktus tör ki a kormány és a birodalmi gyűlés között. Végleges felhatalmazást a birodalmi gyűlés feloszlatására a kancellár hír szerint még n^m kapott, Iftntienbiins csuüí elvben táralt hozzá a fcáz feloszlatásán©* azzal a kikötéssel, hogy a kancellárnak a döntö pillanatban újból ki ken kérnie az elnök hozzájárulását. A kormányhoz közelálló lapok szerint ilyen körülmények között a feloszlatás időoontia Ii árólag a birodalmi gyűlés magatartásától függ. A Házfeloszlalás azonnal megtörténik, mihelyst a parlament nehézségeket támaszt a kormánynak. A német nemzeti párt meg'agadta a közösséget a nemzeti szocialista párttal és a centrummal Graef, a birodalmi gyűlés német nemze i párti alelnöke közölte A német kormány Jegyzéke Páritban a katonai fegyverkezés egyenjogúságáról (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Pá isból jeleniik: Szerián dél te 1 m ¿érkezet Párisba a német kprmány jegyzéke; amely teles egyenjogúságot köi e < l Németországnak a katonai fegyverkezés terén. Neurath báró német külügyminiszter Berlinben felkereste Francois Poncét francia nagykövé é! és a csak a vele való megbeszélés után nyújtotta át a német kormány jegyzékéi, amelyben a leghatározottabban leszögezi Némelország álláspontját a katonai egyenrangúság kérdésében. BETHLEN FRANCIAORSZÁGBAN Fonlenebleauban Ghyka herceg vendége (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Párisból jelentik: Bethlen István gróf, volt magyar miniszterelnök, aki nyolc nap óta Franciaországban lartózkodik, csütörtökön Párisból Fonlenebleauba utazott, ahol Ghyka herceg, volt román külügyminiszter vendég. Bethlen, aki nemrégiben műtéten esett keresztül, ma már teljesen egészséges.