Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-14 / 186. szám

VXD. 14. Egy fillért se dobjon ki hiába! Ne vegyen hibás és selejtes árut! Már 210 •tél kapható as legjobb GFB fUrdő trikók, GFB férd hnrfanyák nagy választékban harisnya a aagyarIpar * latfalat 53 minden letérő tzln- «a mlnőaégl Pollák Testvéreknél badon bont»koraik ki a «vermeld lélek. Erőaebb eszközzel ne\r!ését csak akkor irányítsuk, ha azt fontos szempontok tesiik szükségessé És min­denik VJctt, ne mérgezzük meg leikéi oly eszmék­kel, aox-lyekrt az lelki és testi fejlődöttség&iél fogva, megérteni amúgy sem tud, melyek azon­ban mindenképpen alkalmasak arra, hogy koravén­né érleljük őkit Ne vonjuk őket be vitánkba és r.e adjuk neki akaratlanul is a döntőbíró szere­pét Keressük és kutatjuk az okokat, hogy mi Idéz­te elő azt, hogy oly nagy szakadék tátong a há­ború utáni fiatalság és az öregek kőzött. Emellett feledjük, hogy a háború után eltelt 14 év óta mást sem csinálunk, mint a gyerm, Vk lelkét "a­zal mérgezzük, hogy egymást ócsároljuk és tép­jük lützel-oassal, minden eszközzel Elégedjünk meg hát azzal, ha ml öregek ütjük egymást Ez­zel csupán a multat végezzük ki Se mérgezzük meg azonban a gyermekek lelkét, mert ezzel a jö­vőt is kivégezzük Dr. Ifladesberg JenS. Szatymazi riport a zacskóban termelt almáról, a törpetörzsü gyümölcsös­ről, az ioóoizröl és a nem létező uillanvotlágitásrót (A Délmagyarország munkatársától.) A nyá­ri pompájában viruló Szatymaz most. kezdi :ajL ü „_ szu kilométereket bolyonghat a szegedi kirán dúló a szatvmizi bortermő homok kőzött. Duz­zadó fürtök kandikálnak ki a széles és csip­kés levelek alól, izes Csabagyöngye :sábit kós tolóra, harangzöld rizlingek, veltelénylk és magyarkák reményteljes hozamot igérve vár­ják a nap érlelő melegét. De szépséges látnivalókkal betelni nem tu­dó szem egyszerre különös látványba ütközik. Alacsony törpelakon a nevető gvümölcs he­lyet fehér papirhólyagok himbálódznak. Ta­nácstalanul nez körül a szemlélő, amíg végre egy arra járó magyar kisegíti a töprengésből: — Azt a huncutságot nézi ugy-e az ur — bök a fa felé Acskóba oorrtók az almát, mög a körtét Aszongyák igy nem lösz semmi baja... Most ugy védekeznek a katasztrófális ká­rokat okozó gyümölcsbetegségek ellen, hogy xacskóba kötik az almákat, körtéket Hull, hul a drága gyümölcs a fa alá. Gyen­ge szellő, ha végigcirógatja az ágakat, nalál­rasebzett almák százai potyognak a főidre. Csak egyetlen ellenszere van, ami ki fograjta. A papírzacskó. • Amikor a hires Kup-gvűmölcsösben junius elején az almára, körtére kötözgetni kezdték a zacskókat, az arra haladó szatymaziak a fe­jüket csóválták: — C mán migén valami bolond kitalálás.« Most csodájára járnak. A staniclikben cvö­nyorü almapéldátiyok érnek, teljesen hibátla­nul. meiletfe pedig az az alma, amelyik nem volt „aeskó"-ba csomagolva, agyongyötörtén vár ja, hogv a legközelebbi szélroham lesodor­ja az ágróí. Minden védószernél többet ér, ha a gyümölcsöt, amikor meg apró, papírzacskóba kötik. Ez a legújabb szatymazi siker. m Xup Réla százados gyümölcsöse vezet a szatymazi homokon. A kitűnő gyümölcsterme­Értesítés! Szíves tudomására adjuk k. vendéjreinknok és a n. A. kfizonsécrnok, hegy boldosrult férjem, Qott­wald Rezső tulajdonát képező „Háfgl"- éttermet és sörcsarnokot tovább vezetjük. Biztosítjuk jövőben is leg­figyelmesebb kiszolgálásról. Kérjük szivos támo­cat.lsukat Kiváló tisztelettel -> özv Gottwald Rezséné és fial. lő a törpe almafák honosításával nagyjelentő­ségű többtermelési módszerére tért át Külön megligyelést érdemel a törpetörzsü gyümölcsös. Katonás glédában, mértani pontossággal so­rakoznak fel az egyes táblákban a különböző almafa jok.Apró, legfeljebb 3 centiméter magas­ságú törzsön dus koronát nevelt ki a szakértő­kéz, az alsó ágak megrakodva gyümölccsel. Akármilyen a termés, akármennyi az ára, ezeknek az almáknak és körtéknek értékesíté­se, nincsen összefüggésben a napi árfolyamok­kal. Ezek az almák egészségesek, fejlettek, hi­bátlanok éés ezekért szívesen fizetik a legma­gasabb árakat is. És éppen itt van ennek a gyümölcsösnek a jelentősége: példát mutat, hogyan kell termein* jól, amiért a gazda meg­kapja munkájának ellenértékét. Kup Béla most hadat üzent az alma nagy ellenségének: a momiliának és az almamoly­nak. Zacskóba tett minden darab almát, körtét és ha elvész is a gyümölcskertek festői képe, — megmarad az egé szséges gyümölcs. Lelkesen magyarázza. — Száz százalékig meg lehet menteni a gyümölcsöt a zacskózással. Egyszerű számí­tás az egész, mert a príma gyümölcsnek min­dig nagy az ára. Egy vagon almának a beracs­kózása 400 pengóbe kerül, ezzel szemben a zacskóban megérlelt egy vagon almáért a ter­melő 10 ezer pengőt fog kapni, vagyis 1 pen­gőt kilójáért. Természetesen a zacskózásra csaknem kizárólag alacsonytörzsü fák az al­kalmasak, a magasak nem. A zacskózott almába nem megy féreg Egyes fákon ugy kísérleteztem, hogy néhány darab almát bezaeskóztam, a többit szabadon hagytam. A bezacskózott gyümölcsért 1 pen­gőt kaptam kilójáért, a szabadon hagyott al­máért 30 fillért... — Nem nagv dolog a zacskózás. 14 centimé­ter széles és 20 centiméter hosszú pergamen­fele papírból készül a zacskó, amit raffiával rákötünk a gyümölcsre akkor, amikor körül­belül diónagyságot elér. Természetesen, a leg­szebb gyümölcsöket válogatom ki éscsak azo­kat zacskózom be. Ha fürtökben ' lóg a gyü­mölcs az ágakon, például négy darabegy íür­tön, akkor egyet eltávolitok. a másik háromat pedig külön-külön bezarskózom. Feltétlenül rá fognak jönni a termelők, hogy ez a legiobb, legracionálisabb és legkifizetőbb termelési mód. Az államnak kellene azonban a gyü­mölcstermelést elósegiteni oly módon is, hogy a zacskózáshoz szükséges pergamint vámmen­tesen engedné be az országba, mert amigmost a zacskók ezre 7 pengőbe kerül, addig a vám­mentes pergaminból készült zacskók ezerda­raboként legfeljebb 3 pengóbe kerülnének. — Ha rendesen megművelik Szatymaz föld­sára, kitanítják a szóllő metszésére és kezelé­sére, akkor Szatymaz jövője nagy lehetősége­ket nyújt. Bele kell vinni a köztudatba, hogy csak az aluesonytörzsü téli fajok a kifizetők. Addig, mig a fentieket nem visszük keresztéi, hiába minden fáradozás. Szatymazból egy má­sodik Kecskemétet lehetne kifejleszteni — fe­jezte be Kup Béla —, mert az országnak alig van olyan része, amely olyan kiválóan alkal­mas lenne nemes gyümölcs termelésére. * Pompás nyaralóhelyet is lehetne teremteni Szatymazon. Egyelőre azonban az a helyzet, hogy Szatj mázról Szegedre délután 1 órától éjjel 10 óráig nem közlekedik személyvonat S Egv-két penzió, egy csinosan berendezett fö­dő bizonyosan fellendítené Szatymaat és nosszállást, amelynek strandiából is szép fürdőtelepet lehetne létesitni, ha — akadna segítő kéz. ­Szzatymaz közönsége jelenleg egyáltalán nin csen ipegelégedve <; • a közbiztonsági állapotokkal. Sürün fordulnak elő lopások és betörések. A szatvmazi rendőrség létszáma összesen 4 fóből áll, énnek a kis csapatnak kell ügyein! iz óriá­si terület közbiztonságára. De Szatymaz és Jánosszállás 3000 nyaralója és lakója joggal kívánja, hogy 'elegendő és jóminóségfi ivóvíz .. t áll jon rendelkezésére. Ma félórákat kell járni a köcsögökkel, amig ivóvízhez jut az ember. Minden saőllő- és nyaralótulajdonos szívesen hozzájárulni a kutfuratási költségekhez. És villanyvilágítása sincs, holott talán e.. sem lenne rossz üzlet Szatymazon. A villanyt mindenki kivánja, de még senki sem tett egyetlen lépést sem annak érdekében, hogy hogyan leht'tne megoldani ezt a kérdést. A postát pedig, amely Szegedről már a kora reg­geli órákban megérkezik, csak délfelé kézbesí­tik. Végeredményben Szatymazt elsősorban, mint gyümölcsexport helyet kell kifejleszteni- Meg kell és meg lehet mutatni, hogy Szeged nem­csak a paprikájáról hires, de kincsek terem­nek ezen a barna homokon is, amelyet féltő szeretette] k'ill gondozni és ápolni. Gábor Arnold. Verebélyi Redőnyipar TUshelvrakiar 163 RAkAd i«r. THrBW uccu 1. *z. WIESNER BÚTOR FEKETESAS UCCA 14. ÉS; OLCSO jét, ha a talaj megkapja a maga tápanyagát, f azdákat tanfolyamokon kioktatják, ho­;ell bánni a gyümölcsfákkal, megta­nítják a célszerű metszése, a korona kialakitá­Legjobb vásárlási alkalom! h Augusztus hó folyamán 149 MERTEK ÚTON készíttesse nyári 6a öszi ruhasxükaégletét LEGOLCSÓBBAN Nyersselyem és vászon öltönyök P 38.—tói Mohair Ln*í*r, TroftrU Mosó Cov-rccat» és Joppek Burett öltöny és külön nadrágok Gyaiju kamjarn öltönyök Kész burettöltönyók ' Fiu 'iltönyok, Joppék, nadrágok Minden óra megbízható, |6 és olcsó. VER/ENYEN FELÜL Szabásban Árban Minőségben FÖLDES IZSÓ KLAUZAL T £ R 3. P 10^- „ P n P t. P 10— ff

Next

/
Thumbnails
Contents