Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-07 / 180. szám

vm.7. ON NYER I HA RÉ/ZT VESZ IRÁNYÁRAK: Női mosőruhák .... 175 Női sport vászonruhák. . 3-75 Női mflselyom ruhák . . 4.20 Női erene de ohine ruhák 12-— Nöi gy. szövetruhák . . 8 50 Plisse aljak 2-50 Elegáns blúzok .... 2*80 Crepe de chine blúzok. . 6 — 240 450 6 20 5 50 S 80 16-—18.— 7.20 9*— 3 90 5 80 4.— 5 20 7 20 8 40 7+7+3 NAPOS VÁSÁRUNKON! IR A NYARAK: Női reklám tavaszi kabátok ti-11—18- — Női twiad tavasai kabátok22 — 24«—!•.— Elegáns angol tav. kabátok 27-— 81-— 85 — Georgette kabátok. . . .45.-55—10.— Női télikabátok, duma seőrmézve . 21—28- —28— I-a szőrmebundák . . .85«— 1Ü- — iValődi pézsmabunda . . 140 — SZEGES EGY HÉT A DUNÁN Irta TONELLI SÁNDOR A '»'et na méltóztassák felfedező útnak gondőlni. Még ut sa volt tulajdonképpen, hanem csak néhány napi pihenés, pár kilométerrel Budapest fölött, Szentendre szigetén, ahol még lankásak a partok, Je már odalát. szanak a váci éa vistgrácll folyamszorulat hegyei. Pihenés közben az ember nem foglalkozik okos dolgokkal, csak szemlélődik. Ilyen tétlen szemlélődés közben feltűnnek azonban olyan dolgok is, amelyek elkerülnék az ember figyelmét, ha valamelyes határozott programmal Indult volna neki utjának. Azelőtt azt -mondták a Dunáról, hogy a *>*nkl Dunája, mert ninca rajta forgalom. Ami azt illa i. a hajóforgalma a Rajnához és a többi nyugateurópai folyókhoz viszonyítva, ma Is hasonlíthatatlanul csekély. Estefelé a két bécsi hajó, egy fölfelé éa egy lefelé, néhanéha egy jegy vontatógőzös, utánakapcsolt uszályokkal, Az utóbbiból az Idén eokkal kevesebbet látni, mint tavaly. Amt nem szállítanak, te vasúton, ®e hajón. Az uszályok százai ott pihennek Óbuda fölött a part mentőn. Annyi a munkanélküli uszály, hogy már a rendes kikötőben nem is férnek el, a fűzesek alján vannak kikötve. Eeténkint hall. fiat bennük a sötétség. És mégis ez a Duna Budapest fölött a mindenki Dunája. Az utolsö öt-hat esztendő alatt a Budapest fölötti Dunaszakaszon a vizi élet hihetetlen mértékben kifejlődött Budapesten a folyamrendőrségnél az idén tizenháromezernél több mindenféle vizi Járómü van regisztrálva. Az óbudai parton, amely néhány év alatt szintén csodálatoa mödon kiépült, felfelé egészen Szentendre szigetéig csónakházak, garázsok, vikendházak, apró vendéglők, tejcsarnokok százai sorakoznak. Délutánon kint, de főleg szombat és vasárnap délután a legkülönbözőbb fajtájú csónakok ezrei nyüzsögnek a Dunán. A partoKon egészen Gödig éa a szigeti oldalon a suránvi csárdáig sátrakban százan, meg százan táborom a k, akik a nagyváros melege elől men< kűlnek a szabad természetbe. Az idén talán ez a vizi élet még erősebb, mint más esztendőkben, mert a valutáris nehézségek olyanokat is az itthoni nyaralásra kényszeritettek, akik más esztendőkben az ausztriai és külföldi fürdők idegenforgalmát gyarapítják. Szegedi szemmel nézve ezt a vizi éle'.et, különösen p«diff a folyó partjain való táborozási, akaratlanul is felmerül a kérdés, hogy nem lehetne-e ilyenforma életet a Tiszának Szeged fölötti szakaszán és a Maros egy részén is leremteni? Azzal ugyanis tisztában lehet mindenki, hogy Szegeden az úgynevezett vizi élet jóformán csak a Tiszának a város előtti részére szorítkozik. A csónakok mind a közúti hid és Tápé közötti szakavron nyüzsögnek és csak kivételszámba megy, ha hivatásos evezősök a Maros torkolatán tul la felfedező utakra merészkednek. Azt pedig valószínűleg csodabogárként bámulnák meg Szegeden, ha akár egyesek, akár egész társaságok sátorban kiköltöznének a Tisza vagy a Maros partjára és ott napokon és heteken át valóságos nomád életet élnének. Pedig a vizi életnek ez a faitája, a camping, amelyet a pestiek Is külföldön tanultak, jelenti a teljes pihenést éa az Időleges elszakadást a civilizáció mindenféle fajtájától és formájától. Azt ugyan nem mondhatom, hogy ezzel a vizi élettel a Dunán meg volna elégedve mindenki. Legalább is az öreg halásznak, akvel a Szentendre sziget egyik öblözetében Ismerkedtem meg, nagyon ¿ítélő a véleménye. A megismerkedés ugy történt, hogy egy barátommal, aki egy motorcsónaknak boldog lulajdonoaa, végigvágtattunk a sziget keleti oldalán. Az egyik öblözetben megálltunk és ott találtuk az öreg halászt, aki a segédjével együtt készülődött a fogásra. Szegedi szemnek szokatlan volt, amit az öreg művelt, szóba elegyedtünk vele. Az öreg ugyanis nem hálóval halászott, hanem fenékhorgokkal. Volt neki néhány fakerete és ezekről a fakere'.ékről lóg. tak bele n. horogzsinórok a vizbe. Segédjével együtt éppen azzal foglalatoskodott, hogy különböző csalétkeket erősíttetett a horgokra, az egyikre gilisztát, a másikra hust, a harmadikra legyet, a negyedikre sajtot és Így tovább. Megkérdeztük, hogy mire való ez a sokféle csalétek. — Hala válogatja uram. Kinek á sajt kell, kinek a hus. Ki kell ezt tanulni, ha az ember azt akarja, hogy topjon. Sajnos, annyira már nem tudtam megjegyezni a magyarázatot, hogy el tudnám mondani, hogy halász-tapasztalatok szmrint mi keU t harcsának, potykának, márnának és kecse gének. Azt ellenten igenis megjegyeztem, hog> a hal nagyon furfangos és nagyon különböző képpen viselkedő állat. Van olyan, amelyik ! nek gyenge a szájpadlása és leszakítja magát a horogról, van amelyik óvatosan leeszi a sajtot a horogról éa csúffá tesz. a halászt, de van olyan is, amelyiknek nagyon ideges a természete. — Milyen a természete? — Ideges, kérem. A kecsege, ha horogra kerül, akárhányszor ugy megijed, hogy megmerevedik és már elpusztult, mire felhuzzuk. Idegsokkot kap az ilyen, kérem. Nem lévén horgász-szakértő, az öreg dunai halászra háriton. a felelősséget ezért a megállapításért Egyébként az őieg halász nem volt megelégedve a gazdasági viszonyokkal és a horgászás eredményéve.. Szidta az áradást, amely felkavarja a vizet és elzavarja a Jobbfajtá halakat Huszonöt kilő márna éa alig egy. két darab jobbfajta hal vett az aznapi eredmény. Egyébként a csónakosok és sátrasok is majd olyan bejt jelentenek a halászokra, mint ez áradás. Elfoglalják a parton a legjobb he. lyeket éa elzavarják e halakat. Az öreg valóságos megvetéssel mutatott a gödi partra, ahol a százak sátrai kandikáltak elő • parti tüzfák ágai közül: A — Tetszik látni, idejönnek ki, hogy tisztes, ségtelenkedjenek. Hát lehet ott halá&znl, ahol így felkavarják a vizelt Hogy kiengeszteljük, megkínáltuk az Őre. get egy cigarettával, amit szépen a füle meL lett helyezett el. Azt mondta, hogy majd fogás után fogja elszívni. Közben elkészült munkájával, felszabadította a lehorgonyzott bárkát és kezébe veibe az evezőt, hogy széles, fenekű ladikját elindítsa e túlsó part felé. — Isten áldja meg magukat Máma nem a szigeti oldalon halászok, hanem odaát Ara. dáskor bele kell menni a viz sodrába, mert az ilyen lapos helyeken nagyon zavaros a viz, a hal meg nem ekad rá a horogra... Nyomd meg Pali... Köszönöm a cigaretüt Az egy heti dunai tartózkodásnak egyébként egyetlen clvilizatorius kirándulása Szentendre volt, ahova átmentem hajat nyíratni. Akkor ismerked'em meg ezzel a furcsa kis várossal, amely a múlt század első felében, a gőzhajázás és a vasutak építése Idején elaludt és azóta még mindig alszik. Azelőtt egyik legfontosabb állomása volt a bécsi ha* jóutnak, de a gőzhajózás óta a forgalom « visegrádi Dunaágról a nagy Dunára terelődött át és a nagy vasút is elkerülte Szentendrét. így lett Szentendréből, a dunamenti szerb* ség metropolisából alvó kisváros. Hét temploma; egész sor boltíves kereskedő háza ezonban még régi jelentőségét mutatja. Idővel, ha a tervezett visegrádi villamos kiépül, taIán nyaraló külvárosa lesz Budapestnek. A nagy hal megeszi a kis halakat, a nagyváros elnyeli a szomszédos kisebb községeket és városokat. A Duna pedig változatlan nyuga* lommal hömpólyögteti hullámait a hegyek, iankás partok, rétek, füzesek, magányos tele. pek, kisvárosok és nagyvárosok között lefelé, lefelé... Nézze meg Karácsonyi cipöárnhóz órás kirakatát mielőtt '. , anyag! cipői vesz Mnkai Tisza Laloa-kOrut 40. sz^m. » Iz'efa* «bödmenO, le tea, sült. nnu nnrtflfí főselék. téi7ta v. aelt. v. feketekávé "8l Pcfl9v ha 10 eKé'ra e'őfizet. Választékos zónák. Bő adago d Eisőrendl tá borok, tőbénval aQr. Cigányzene WSS RAFFAY étteremHüvüs. Árnyékos kenhelylség. ffe M »¡11 ¿p Békebeli zóna kenyérrel Z4 IlllCI*