Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-23 / 191. szám

Vili. 5L3 UCi gem ftirla hl a melege! t n%iI1ö léi c lUrdOrnlia nflhOI Laszflg Imre, suxntmi ttr 2. WHPWiBiBiP Városi mozi Indítvány a szeptemberi közgyűlésre (A Délmagyarország munkatársától.) fípp egy hete, hogy nyilvánosságra került, hogy a szegedi mozik kartell* léptek s hogy a kar­telnek egyik célja a filmek olcsöbb megszer­zése. Ezen a téren a szegedi közönségnek és a szegedi knlturának szomorú tapasztalatai vannak. Az elmúlt szezon kivételével ugyanis éveken it két mozi: a Belvárosi és Korzó Mozi dolgozott és minthogy ez a két mozi egy kézben volt, ugy vélte üzleti érdekeit kielégíthetni, hogy minél olcsóbb filmedet szer­zett meg, ami egyértelmű volt azzal, hogy a szegedi mozik nivó tekintetében veszedelmes lejtőre jutottak. Később bebizonyosodott, hogy a közönség kihasználásának politikája üzleti tekintetben is helytelen politika. De az áldat­lan helyzetben csak akkor állott be javulás, amiKor a Széchenyi Mozit megnyitották. A verseny érez'ette jótékony hatását, az elmúlt szezonban a mozik műsora megjavult, de most annak következtében, hogy a mozik kar­tellre léptek, újból fenyeget a visszaesés ve­szedelme. Ez a magyarázata annak, hogy dr. Hunyadi Vas < Gergely és Pásztor József szer­kesztők, törvényhatósági bizottsági tagok a következő indítványt adták be a városhoz: Méltóságos Polgármester Urt Mély tiszíe'et'e' kérjük, szíveskedjék nlábbi Indítványunkat a szeptemberi rendes közgyű­lés elé terjeszteni: 1. Mondja ki a közgyűlés, hogy vagy a szín­házban, vagy külön épületben városi mozli Iétesif és a mozi jövedelmét bizonyos később megállapítandó kikötések mellett a szinház mindenkori igazgatójának engedi át. Ezek a kikötések egyrészt azt céloznák, hogy a vá­rosi pénztárból a mozi tiszta bevételével arányban mindig Kevesebb szubvenciót kell­jen a színigazgatónak adni, másrészt azt, hogy a szinház nívója emeltessék. 2. Mondja ki a közgyűlés, hogy határoza­tának felterjesztésével egyidejűleg külön fel. iratban hívja fel a belügyminiszter figyelmet azokra a körülményekre, amelyek ennt^í a határozatnak meghozatalára kényszerite'.ték, föltétlenül megemlítvén ebben a feliratban az elsőrendű kulturális szempontokat, közöttük azt, hogy a moziügy mai rendszere mellett város is, közönség is teljesen ki vannak szol­gálattva a vállalkozóknak és hogy nagyon gyakran heteken, sót hónapokon át kelt ncíkü­:fizni jó fi'mcket, mert a mozik vagy egy kéz. ben varnak, vagy kartell be lepnek. Hivatkozni kell még a városi költségvetések teljes lerom­lására, tov ábbá arra. hog\ a városok a magyar színészeitől szpmhen eddig ieljesi'elt köteles­söreiket a jövőben is teljesíteni klvár.já'c. ez­zel sz^rn1 e^ adassék meq nukik a lehelőség,' hogy más szórakozási alkalmatosság, a mo^i révén szerezzék meg annak az összegnek leg­alább egy részét. amelyei a színházra áld-z­nak. 3 Mondja ki a város közévül'.se, hogy ez' a határozatát hasonló határozat hoz itala céljá­ból megküldi valamennyi társtörvényható­ságnak. Indokainkat élőszóval kívánjuk előterjesz­teni. Zseb- ts hartiráh pontos Javítása r:~fís€hcriiéi e-t «U-j4f-M» i. i —— — —- — Kleuiaiier J (Itiss 9. paiola) •» A csongrádmegyei gazdák nem kapnajc vetőmagot (A nélmwrorszőg munkatársától.) A múlt héten értekez'et volt a főldmivclésflgyi miniszternél, ahol a búzavetőmag biztosításá­ról tárgyaltak. Az értekezlet eredménye az — amint most közölték Csongrád vármegvévél —, hogy a kormány Csongrádmegye gazdái­nak nem ad otlömagot. A kormánynak mint­egy 14 millió pengő értékű vetőmagról kel­lene gondoskodnia. A szükséges ésszeget azon­ban nem tudja előteremteni Ez*rt ugy hatá­roltak, hogy csakis azok a vlléksk részesül­nek vetőmagban, a'aol ar átlag-s termés 2—i mázsa köriű mozgott. Tekinte'lel arra, hogy( Csongrádban átlag 6—7 mázsa termett hol­danként, a kormány akciójából a csongrádme^ gvTieket kikapcsolja. • _ 30 KILOMÉTEREI „ „ NEUTRÁLIS ZÓNA SZEGED KttRlJL MagánfellegO tárgyalások Jugoszláv és magyar kormánykörökkel Szeged elveszteti Hlnlerlandjának biztosítására (A Délmagyarország munkatársától.) Né. hány hét óta érdekes tárgyalások folynak ma­gyar és jugoszláv körök között. Ezeknek a tár­gyalásoknak az a célja, hogy biztosítsa, illetve visszaszerezze Szegednek elvesztett fíinter. landja egy jelentós részét. A tárgyalások egy­előre nem hivatalosan folynak, de ma már kedvező stádiumba jutotlak. A tervek szerint 30 kilométeres neutrális zóna lélesülne Szeged környékén. A szerb neutrális zónába tartozna többek között: Törökkanizsa. Magyarkanlzsa, Marionos, ókeresztus, öbéba, Rába, Egyházaskér, Józse/falva és több köz. ség. számszer Int 26. Ezek lakosságukat tekint, ve körülbelül 150 ezer lelket reprezentálnának. A két semlegesek tekinthető területen lakók minden vizűm és vámkényszer nélkül érintkez­hetnének egymással. A szerb területen lakók, épp ugy, mint a ma­gyar területen lakók fényképes igazolványt kapnának és ez a fényképes igazolvány szabad közlekedést biztositana tulajdonosának a zónákon belül. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy például egy oroszlámosl lakos bármikor bejöhetne Sze­gedre szükségleteit beszerezni és a vásárolt cikkeket, ha azok nem haladják' meg a saját szükséglete mértékét, vámmenfesen vihetné haza. Jugoszlávia Szegeden konzulátust állí­tana fel és ez a konzulátus intézné az ügye­ket. A tervek szerint megindulna a Tiszán lefelé, Szer­bia leié a személyhajó forgalom, amely oly régóta szünetel. Természetesen a jugoszlávok Is részesülnének kedvezmények­ben. Jugoszlávia minderek fejében azt kapná, hogy az ő területére eső neutrális zónából egy bizonyos kontingens fát vájnmente^en. hoz. hatna a szegedi zónába. A tervet Szeneit Ferenc szegedi kereskedő vetette fel. Szenesinek évek óta állandó nexu. sal vannak a SLerb kormánykörökkel. A Ju­goszláv kormányköröknél kedvezően fogadták a lervet. Természetesen csak privát tárgyalások folytak. de a tárgyalásodban hivatalos szemé­lyek is résztvettek, akik a tervet helyeselték. A terv a magyar kor­mányköröket is foglalkozatta. Szenest Ferenc a mult hét közepén kihallgatáson je­lent meg gróf Károlyi Gyula miniszterelnök­nél, aki privát beszélgetés formájában tárgyalt a dologról. Beszélgettünk a dologról Szenest Ferencoel, aki a következőket mondotta: — Felesleges hangsúlyoznom, hogy ez a do­log Szegednek az életet jelentenéd Egyetlen halárszéli város sincs olyan rossz helyzetben, mint Szeded. Ezt a város kereskedői és ipa­rosai jól tudják. Ez vezetett arra. hogy bizo­nyos jugoszláv köröknél fe'vessem ötletemet Mondhatom, a legnagyobb megértéssé* talál­koztam minden vonalon és remélem, hogy menni fog a dolog. 28—29-ike után már pozi­tívumok lesznek é.s akkor többet mondhatok. Bizonyos, hogy íelmertlllek nehéz« aek Is. mert a terűnek akadtak ellenzői. De ezeket sikijrült meggy őznöm és a hátralévő akadáho kat már nem tekintem súlyosaknak. — Az elmúlt héten kihallgatáson voltara gróf Károlyi Gyula miniszterelnöknél, aki megértéssel fogadta a tervet. A napokban a leglőbb jugoszláv körökből kaptam olyan leve­let, amely minden jóval kecsegtet Hangsúlyoz­nom kell, hogy ezek a tárgyalások telj sen baráti alapon mennek, de messze hordó je­lentőségük van. Csak barátilag és sok megér­téssel lehet valamit elérni. Nekem, aki per­fekt beszélem a szerb nyelvet, baráti összekötte­tésem van a legmagasabb szerb körökkel. En­nek tulajdonítom, hogy a tervemet szeretettel fogadták. A terv, ha megvalósul, nagy előnyöket je­lentene Szegednek. Kánikula Lengyelországban (Budapesti tudósítónk telefen jelen­tés«.) Varsóból jelentik Közép-Lengyelországba« hatalmas kánikula pusztít. Sok ember meghalt hJ* gutában. Hétfőn Varsóban, árnyékben 40 fok OtJ siust mértek. VégeTér* . a brit vllágbirodalmi konferencia Ot'awc, augusztus 22. A kanadai parlament üléstermében szombaton délelőtt folyt ¡e a brit világ birodalmi konferencia ünnepélyes záróülése> Az angol kormány részéről Batdívfn helyettes mi-! nlszt'jrelnők irta alá « gyarmatokkal kötött ke*' reskídrlmi szerződéseket. Az aláírási aktus be-: fejezne után Bennett kanadai miniszterelnök Bald­vannak egy ezüst disztálat nyújtott át Öngyilkosság a fürdőkádban (A Délmagyarország munkatársától.) Meg­döbbentő öngyilkosság tőrtént vasárnap Hód. mezc'vAsárhelyen. Szűcs Eszter fiatal cseléd­Jeán.y, aki a Kállay-ucca 32. számú házban szolgált, különös módon vetett véget életének. Amikor a házbeliek eltávoztak hazulról, ke­zárta az uccal kaput és be'rugrott az udvaron lévő fürdőkádba. Lebukott a vlz alá és addig tartózkodott a viz alatt, amig meg nem fulladt Nemsokára hazatértek a házbeliek, akik meg­találták holtlestét a fürdőkádban. Szűcs Esz­ter tízért követelt el öngyilkosságot, mert re­ménytelenül szerelmes yolt BELVÁROSI MOZI Ma ntolfára Albert Bassermann Gustav Fröhlich prondlóias filmje a vizsgálóbíró eiott az Illa r*makbe kéniQU filmoldontoga 10 le|«zeit»en Azon kívül BecíRovetn z Enzaoni uyUány ¿löalások 5, 7, 9. vasárnap 3 5, 7 e* Ö órakor, a 7 .>% 9 érai előadást a nyári heWIségbea tarttok

Next

/
Thumbnails
Contents