Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-23 / 191. szám

S/EüFI» Szerk«*zfA«<o: Somogyi uccu 2 2.1- rm T«lfsk>n: 3.3—33. ^ KlnllOhlvntnl, HUlcMnkttnyi^Ar 6* legytrodn Aradi uccu H. Telelőn : 13-00. - KyomdA : l llw llprtl nce« 1«. Telefon « 20-34. TArlrnlI í» leveleim • neimanraronzAa Jiieqed Kedd, 1932 augusztus 23 Ara 16 [fillér VIII. évfolyam, 191. «2. F.LOFIZCTC9: HnTonlo helyben 3.20 Tld^ken Bud^í—«m^W.lcniraUM»« «»-.*<» peng« - B«ye. .«A«. Ara nap 1«. e* llnnepnapM míjllrdelMek »elvitele »«rltn •»erlnl. lenlk nett« "lTeielCvrl p i»P"nl« renpe A szegedi Ínségesek Számolja-e valaki, hogy hányadik t.M 8 ran-e, ak: meg tudná mondani, hogy hány vár még ránk ilyen, népkonyhás. inségrbéder>, sötéten komor perspektiváju, réirrsen bizonytalan, hosszú és kínos egész a -- legközelebbi léiig?! Az uj kánikula, amelvei az időjós lemondott, itt van. Azok, akik gazdag tapasztalatokra hivatkozva szenvedje a forróságot is, mint szent titkot rebesgetik. hogy most mégegyszer kidühőngi magát a nyár, azután jön a normális meleg Hol az ősz és hol a tél? Hónapok választanak el tőlük. De a népkonyhán már is — a'ig balhéttel az aratás megkezdése után — naponkint öieoer adag ebéd fogy el. És a népjóléti ügyosztály — nagyon helyesen — az Ínségesek téli ellátásával foglalkozik. Ezt sürgettük mindig. A városházi munka minden frontján. A munka idejében való kezdeményezését és elvégzését. Az Ínségesek ellátásának ügyével — akár meg akarják változtatni az eddigi rendszert, akár nem — ne halottak napján kezdjenek el foglalkozni. Nem akar párhuzam lenni, se semmi más stiluskép ennek a dátumnak a beállítása. Egyszerűen arról van szó, hogy a szegedi városházán nagyon gyakran elkésnek. Akkor elkezdőnek sietni s ezzel fokozzák a bajt. Az ínségesek ellátása körül Is %ok mindennel próbálkoztak már !)c rendszerint ősszel, vagy még később, amikor már mélyen bent voltunk a tc.hrn. Annak a ¡el vezetnek, amely most került nyilvánosságra, nincs meg ez a hibája. Van idő áz alapos megvitatására. Már most sem sok. Dc azért van. A szeptemberi közgyűlés ugy ismeretes, hogy az a költségvetési közgyűlés. Tegyük, ami« n viszonyok meg nem javulnak, azzal is nevezetessé, hogy az legyen Szeged inségközgyüii'.sfi Nem a felszólalásokban való inségé. Ilyet a vilngérl se mernénk nem hogy javasolni, de gondolni se Talán legyen inkább a rendesnél is nagyobb bősége a szavaknak. De hassa át a vitát a felelősség mély érzése, a belátás tiszta emelkedettség?, az emberszeretet magtisztító ereje és szülessen meg okos és emberséges, józan, de senkit meg nem alázó, a viszonyokkal számoló, de éhezésre senkit nem kárhoztató humánus határozat. Már most kérdés, hogy az a tervezet, amely nyilvánosságra került, amelyet a hatalmas szegedi közigazgatási apparátus egyik legkisebb tagja készített s amelyet a tanácsnokok legMjebh félórai megbeszélés után elfogadtak alk.ilmas-e arra. hogy ilyen határozatnak le ípen az alapja Csak néhány megjejgytést. A tervezet ismert elgondolásokból indul ki A népkonyhai ellátást meg akarja szünte ni és mindenkitől munkát követel — legalább részben — a természetbeni ellátásért. Régi recept, amely ellen nem lehet kifogást emelni, ha jó a munkarendszer, amelyet éklbe akarnak léptetni.. Például. Teljesen nem szünlek meg a munkaalkalmak se magánosoknál, se közigazgatásunknál. Valami keve:et S/eged is állandóan dolgoztat. Már most nem szabad meg'örtőnnl annak, hogy a rendszer jogán rapi ivolcvan fillérrel dotált inségmunkásokkal végeztesse el a város a folyó munkákat, tehát azokat, amelyeket inségíől és inségmunkától függetlenül is föltétlenül elvégezlelne és amelyeknek megvan a költségvetési fedezete, még pedig nem inségbér, hanem olyan munkabér alapián, amilyenért ma mindenki dolgoztat és dolgozik. Elég alacanoy ez a munkabér, viszont az utolsó esztendő fizetésleszállitási eseményei remélhetőleg mindenkit meggyőzlek arról, hogy nem a fizetések és bérek leszállításában kell keresni az orvosszerek leghatásosabbját, az üdvök teljességét Ar kiségmunka eddi« egyenlő vnít kubikos munkávaL Ezt kellett mindenkinek végezni, aki inségmunkára jelentkezett Tekintet nélkül arra, hogy mi a foglalkozása. Kubikos munka egyelőre vagy egyáltalán nem lesz, vagy csak nagyon kis mértékben lesz Mit akarnak hát dolgoztatni? Hova akarják beállitaii a női szabót, mi lesz a kívánságuk n betűszedőtől, mit végezzen a késes és mfre használ ák majd a könyvkötő segédet? r,ondóinak-e arra, hogy az amúgy is sínylődő kisiparosnak a legkisebb konknrrenciát sem támaszthatják? Mindepki, aki szivén hordozza közéleti proh témák helves megfejtéinek a gondját, érdeklődéssel lesi a lervezet részletei:. Reform kell. De nem az Ínségesek terhére vagy rovására Csak a helyzet javításáról lehet szó. Ezt a terhet viselni ¿eli tudni. Államnak is. Városnak is. Társadalomnak is MindenUInfk. Franciaország megnemtámadási szerződést köt a szovjettel Oroszország rendezi háboruelöttl tartozásait (Budapesti fudóyfónk telefon jelentése.) Párisból jelentik: A francia és az orosz kormány kőzött ismét megkezdődlek a tárgyalások a francia—orosz megnrm'ámndá i szenödés megkötése érdekében. Az eddigi tárgyalásokról kiszivárgott hírek szerint a szerződés megkötése esetén a szovjet azonnal hajlandó rendezni Oroszország hábornelőlti tartozásait. A ter\ek szerint Oroszország 62 éven keresztül évi 60 millió aramjrubeU fizetne Franciaországnak. Roosevelt harca Hooverrel Coliimhus, augusztus 22 A demokraták választási hadjáratát Roosevelt elnökjelölt nyitotta meg, aki élesen bírálta Hoover pohilkáját. Utalt arra, hogy a depresszió fékíelen spekulációval kezdődött, amely Amerikából Európára terjedt át fs amely Hoover felől háborilatian maradt. Hoover tartós prosperitást ígért, de csak uj adósságokat és konferenciákat tudott produkálni, célnélküli vezzlés alatt Roosevelt ezzel szemben gyakorlati megoldásokat tart szem előtt, hogy ne egyesek boldoguljanak, hanem az átlagamerikaiak nagy tömege, amelyről Hoover megfeledkezett. Meg kell tiltani felesleges értékpapírok »gyáriását«, amelyeknek forgalombahozatala csak az eladókat" gfizdagitja. Rooseue t továbbá ezt jelentette ki: — Biztc «áthatom önöket, hogy az uj Igazgatás alat'. magasrangu tisztviselők sem szóval, sem tettel nem fogják megkísérelni a kötvényárfolyamok befolyásolását Öl Vad tüntetések Beuthenben után az ítélethirdetés (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Beuthenhő! je'entifc: Hétfőn este kihirdették az első halálos Ítéleteket a két héttel ezelőtt életbeléptetett kivételes törvény alapján. A beuthenl rendkívüli bíróság öt nemzeti szocialistát, akik néhány nappal ezelőtt megöllek egy kommunistát, haléira IfélL A bíróság előtt kilenc vádlott állott, akik közül a bíróság Kotthch, Graeupner, Müller és Wolnltza vádlottakat poli'lkat okokból elkövetett emberölés miatt, Ixichmann vádlottat pedig gyilkosságra való felbujtás miatt Ítélte halálra. Egy vádioltat 3 esztendei ¡egyházra Ítéllek, hármat felmenleltek. Az ítélet -kihirdetésekor a leremben lévő egyenrrhás nemzeli szocialisták óriási botrányt rendezlek gyatáz'ák a birösógot és élte'lék Hitlert. A tüntetők közül Heines volt főhadnagy, a sziléziai rohamosztagok vezére, a birósárr felé. ezt kiabált*: — Ez az ttéle' a német leik ejts vVágitó fáklyája! Éljen Hitler! Az éljenzést átvették a többiek is. az ucrán álldogáló hatalmas tömeg Is éltette Hitlert. Az ttccán hatalmas tüntetés kffve'kezett, amelynek kirabélyos rendőrök \eUttek véget Este azonban ujabb és ujabb tömegek gyűllek önsze a bír óság épülete el Itt, ugy, hogy az épüle'.et rendőrkordonnal kelleti körülvenni és az ajtóhoz gépfegyvert állítottak. A Belvárosban ezalatt zsidóellenes tüntetések folytak. Egy szocialista lap kiadóhivatalának ablakait beverték. A nemzeti szocialisták lapja, az Angriff azt a kérdést intézi Hindenburghoz és a kormányhoz, hogy lesz* bátorságuk, hogy porba hullassák az ót nemzeti szocialista fejét csak azért, hogy «tlrettentő példát statuáljanak. Ha