Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-19 / 189. szám

DEMAGYARORSZAG SZEGED. 8ierKMZt«*«g: Somogyi Lem. Telefon: 2J-33.-KladOhlratnl. kaicMakOnyrUr «* legyboda • Aradi ucea 8. Telelőn i 13-00. ^ Nyomda t L«w Lipöt ncoa 19. Telefon < 20.34. TATlrntl é> lBVtlclm » ntlmapyarowrtB Szeged A szegedi kuliura tragédiája Tíz mflliót áldozott Szeged az egyetem felépítésére. Ezért a hatalmas összegért azt kapta, hogy Itt épültek fel a klinikák, amelveknek a legkisebb szöge is az államé, hogy ide jött lakni hetven egye'emi tanár, hogy évenkint tlz hónapot itt tölt el mintegy két ezer egyetemi hallgató, hogy nagy tiszaparti részlet — diszteler kép az árviz előtti Szeged megmaradt uccasoraiből — teljesen újjáépült és hogy a Lázár György-teret a templom és a püspöki palota mellett egyetemi épület, a vegytani intézet zárja be. Kapott ugyan Szeged mást is. Sok mást. Kapta pődául, hogy a tanárképző intézet néhány professzora, amint ismert személyi változás folytán a legkisebb kilátás nyilt a sikeme, elkezdett dolgozni Szeged ellen. De ma ne feszegessük se az egyelem építésével kapcsolatosan elkövetett hatósági ügyetlenségeket, se az egyetem Szegedre helyezéséből a mérhetetlen arányú szegcdi áldozatkészség sllenére fakadt sérelmeket. Egészen más természetű sérelmet kell szóvá tennünk. Haladéktalanul és a jogos méltatlankodás tiltakozó hangján. A helyi és az országos közszellem előnyös változásának további előkészítése, a helyi és az országos kultúra további sorvadásban tartásának megakadályozása érdekében. Azokat a munkálatokat, amelyekkel Az ember tragédiája szegedi szabadtéri előadását elkészítették, különböző szempontok szerint lehet megítélni Egyes részletkérdésekben eltérhettek a vélemények. Arról azonban, hogy a kísérlet helyes volt és hogy minden hatóság és tényező részéről a legmelegebb felkarolásban kellett volna részesülnie, nem lehet vitatkozni A gondolat helyességét és a valósításhoz fűződő helvl ds országos érdekeket kivétel nélkül minden tényezőnek fel kellett volna ismernie A Nemzeti Színház igazgatójának is. És a Nemzeti Szinház főrendezőjének is. Az állandó szegedi szabadtéri előadások tervét mi kezdettől fogva nem tekintett ük olyannak. mintha az égből pottyant volna i»!á s mintha boldogoknak kellene lennünk, ha egy jegy kísérletre hivatalos urak — akár magas irodalmi vagy művészi pozíciót betöltő urak — leereszkednek hozzánk. A <z?gedi rz.ibadtéri előadások árát megfizettük az egyeemért hozott mérhetetlen áldozattal. A rends eres, az évről-évre rendezendő szabadtéri eőadásokhoz jussa volt és van ennek a városnak. Külöiib jussa, mint bármelyik más városnak. Nem hisszük ugyanis, hogy KlcbclsI erg Kunó messzemenő terv és egységes konicpció nélkül képeztette volna ki a Templomeret. Nem hisszük, hogy véletlen folytán szüe elt meg a szegcdi szabadtéri előadások gondolata. És nem hisszük, hogy kultúrpolitika az a részben ismeretlen, részlten határozatlan valami, amely a tavalyi kísérlet sikere után helyesnek tartja, hogy az idén ne legyen Szegeden szabadtéri előadás, jövőre megint ne legyen s azután újból ne legyen. Hisszük ez- j zel szemlen, hogy az egykori minlszlériumi ! elgondolás helyességét számtalan körülmény j igazolja, hiszen Szegednek a Templom-téren kívül más terc is van, amely alkalmas szabadtéri előadásra, hiszen az első szegedi szabadtéri előadás óla lényegesen megváltozott a helyzet, mert tavaly, amikor az első szabadtéri Péntek, 1932 augusztus 19 Ara 16 fillér Vin. évfolyam, 189. »z. előadás lezajlott, még nem közlekedtek filléres vonatok, most közlekednek, még nem volt országos Idegenforgalmi politika, most kezd lenni. Hisszük, hogy a szabadtéri dBedások terén Szegednek függetlenítenie kell magát a központtól. Hogy ez a függetlenítés sikerülne is. Hogy ebben a kis országban nem idegenforgalmi és nem kultúrpolitika eljönni Szeged ne. néhányszor itt előadni egy darabot, azután ugyanazzal a darabbal és ugyánazzal a személyzettel elmenni Pécsre, onnan Debrecenbe és onnan Budára. A hatósági munka találékonysága, lendölete és fölemel kiedése nélkül elmaradhatatlan ebben a városban a további stagnálás, sőt viszszaesés. Pedig nyomor, tétlenségre kárhozta-, á-. és kilá áta'aiság eTenéiv f le e ne i'.t szépeket álmodni és szépek?! alkotni Kellene Is. Megismételjük, amit körülbelül tavaly Ilyenkor mondtunk el legelőször. A legközelebbi nyárig egy teljes esztendeje van a hatóságnak. Ez alatt az év alatt épitse ki 9. szabadlíri előadások teljes szervezetét és rendszerét Szegedet a szabadtéri előadásoknak az ország határain kivúl is ismert magyarországi központjává kell teoni Az ország kulturális életének egy-egy ága ki letet szolgáltatva Hevesi Sándornak, vagy Csathó Kálmánnak. Színmű* irodalmunk t világszerte elismert nagyszerű presztízsének nem árt, ha az or x.ig színházában — van rész0 ebben a színházban Szegednek is — nem engedik szóhoz jutni Molnár Ferencet, de közönség elé viszik Zsirkay Jánost A szegedi kultúra az il.ven teherpróbák re' Icr.etes sulva a.atl könnyen szenvedhet gvó-, gyithatatlan sebeket Az ember tragédiájának a kosztümjei bizonyára sokba kerülek. Igaza van Hevesi SánELOriZETESi Havonta helyben 3w20 videtcrn «• SudapeaienMO, kUllHIdUn «»«O penofl Boyé* «*» nnp f, vatar- e* ilnnepnap «4 «111. ei*rtdtetek felvétele ««rt»n asertnf. Megtelem« Mtt« Mretetéyet wxwo^ta reggel dórnak és igaza van Csathó Kálmánnak, amikor vigyáznak rájuk és nem adják kölcsön — Szegednek. Akkor is vigyáztak, amikor ók jöttek le Szegedre játszani s nem lehet kivánni tőlük, hogy elhigyjék, hogy más ugyanolyan gonddal fog eljárni, mint amilyen gonddal ők jártak el Egészen bizonyos ugyanis, hogy a kosztümökben semmiesel re eem esik baj, ha Csathó Kálmán hozza le S egészen bizonyos, hogy baj esik bennük, ha Hont Ferencnek hivják. aki gondjukat akarja viselni. Igaz, hogy a város kérte kóloaön a kosztümöket. tehát a város lett volna felelős értük. Dehát de gustibus non est disputandum. Kinek a pap, kinek a papné. A Nemze'J Színház igazgatósága bizonyára ugy gondolta, hogy Hevesi Sándor és Csathó Kálmán fizetése nagyobb biztosíték az esetleges károkért, mint Szeded helve ezer holdja. Hiába, nagyon lemehe'elt a föld ára. Heviísi nagy előszeretettel juttatja szóhos a szövetséges Olaszország uj tehetségeit. Talán tanulna Is valamit Olaszországtól. Verőnában most tartják Európa legremekebb operaelőadásait. Az előadások megszervezésében a Scálának semmi része. De a Scála zenekara szerepet csak kibővítve. A Scála kórusa van ott, mérhetetlenül megirtgjrobbltva. És a Scála kosztümjeit k elküldték. Igaz, hogy Budapesttől Szegedig egy órával hosszabb ideig megy t vonat mint Milánótól Veronáig. De szabad-e romboló munkát végezni a magyar kultura testén emiatt az egy óra miatt? Szabad-e meghiúsítani Az ember tragédiája első szabadtéri,előadását s ezzel az egész or*. szág kulturális életének mérhetetlen kárára közelebb vinni a beteljesedéshez a szegedi kulturn tragédiáját? 1 • • • : t : Teljes sikerrel végződött Piccard második sztratoszféra repülése 12 órai repülés után délután 5 órakor Verona mellett programszerűen földet ért A belga professzor 21 ezer méter magasba repült léghajóiéval 9 Zürich, augusztus 18. Pi card professzor csü'örlókön reggel Cosyn% belga tanár kíséretében felszállott a sztratoszférába• A start jó időben történt. 650 kilogram ballasztot vitt magával és tlz órára tervezte a sztratoszférában való tartózkodást. A dübendorfi repülőtéren, ahol a start történt, 30000 ember jelent meg. Ott volt töbl ek közölt dr. Ecliener, a Gráf Zeppelin parancsnoka is, aki nagy érdeklődéssel kisér'e az e'.őkószüle eket. Piccara o ballon töltésé! személyesen- ellenőrizte. A baüont hydrogénnel töltötték meg. Közben az ideges profeszszornak összeütközése támadt egy fényképészszel, aki a halion közelében cigarettázott. Piccard odarohant hozzá és'ki'.capla a szájából, majd a földre taposta a cigarettát. A tanár felesége lépelt közbe és az ideaes Piecardot pihenni küld'e A kosárban het -idpra való élelmiszert helyezek el és öt palack sűrített hidrogént vittek twgukkal. amely 36 órára elegendő. öt óra tájban Piccard és Cosyns beszálltak a gondolába melynek kő'elcit 200 nionirkatona tartotta azutáni a közönség zugó éljenzése közben lelemcihedett o léggömb. A szél eleinte nyugat felé hajtotta a ballont de azután déli szél kapta öt óra 26 perckor már HZ Alpok lölöft lebegett a ballon. A bal on felemelkedésével egyidejűire renülőgépén felszállt Mittelholzer Walter a híres svájci repülő. Géjére film felvevőgép volt erősítve es nagy magosságig kisérte Piccardot és közben filmfelvéleleket készített. Piccard 3300 mt ter magasságban a ballon ablakánál állott. A ballon átrepülte Chur határállomást éa ott észak felé fordult 8 órakor Seoden rajnai