Délmagyarország, 1932. augusztus (8. évfolyam, 175-198. szám)

1932-08-18 / 188. szám

V AAJU A nyár legnagyobb jgenzáclól a * P B L-K A hlhetetten olcaö cipői A disznóhizlalás t;fkaiból A «criésvész, amely a múlt eszteudöben épp a tigszegényebb osztály. Y^áh.r*- — ahol ». disznó elhullása valósággal k-úszJóia, mert az cfiész év élelmezi.,i anyaga pusztul el vele, — az idei nyáron is szedi áldozatait. Igaz ugyrn hogy nem olyan mértékbi a mint tavaly, d? szigorú idő. l»et élünk, ami or a magányos embert ért kár '¡gyut'&l kára a köznek is. Nem is hiszik, hogy milyen kényes Jószág a üsznó, hiába tisztelik meg a nevével a tisztaságra nem igen hajló embeitársaka». Ezekről a dolgokról beszélgetnünk a napokb;n egy öreg délvidéki gazdával, aki látta az ottani földbirtokos dnaszliák emelkedését, meg'ollasodását és megérte az alkony, ha merülésüket is. Főleg az egyik családról esett szó, amelvik sertéstenyésztés et szerezte sokerer ho'dját, (hogy aztán az utódok ezerfelé ? »aggassák,) Mert a Délvidék mágnásainak és földesurainak tu'nvomó része nem tartozik az ősnemesek közé, Valamikor kereskedéssel, főleg hadseregszállitással, szerezték a vagynnukat s kellő időben megvásáno'tak a kincslártól egy-egy hatalmas területet abból a végtelen gazdátlanból, amelyet a tórókók kivonulása után hasztalan pöröltek a régi tulajdonosok, mert a bécsi udvar még azt is megtiltotta, hogy ilyen pórt egyáltalában megindítani lehessen. Mikor aztán meg volt a jó mód, meg volt a mód is hozzá, hogy hogyan lehet cimet U szerezni. Aki sajnálta a grófság taksáját, az mlagelégedett a nemességgel. Az a csatád, amelyikről szó van. a sertéstenyésztésben tűnt ki. — £n még láttam hatalmas, véget nem érő, kondáikat, — mesélte az öreg gazda, — soha az életben olyan rendet és tisztaságot. Ezzel aztán egyidejűleg azt is elmondtam, hogy az aradalomban nem ismerték a sertésvészt. — De hiszen a szérum nem olyan régi tudomány, vetettük ellen. — Nem is azon mult az egész, hanem mondom, hogy a tisztaságon, A disznóra csak a slainpos ember fogja rá, hogy disznó s hogy a piszkot szereti. Van eszében 1 Aki foglalkozik az állattal annyira, hogy szeresse is, ne csak a h staát keresse, — meggyőződhetik róla, hogy a becsületcsen elkészített, vízzel mosható és állandóan tisztán tartott ólban, mennyivel pompásabban fejlődik az állat, A vész, szó sincs róla, sok isneretlen formában érkezhet, még a kutyatej szálló pihéje is elviheti, cipeli a megvadult szél a barillusát. Vaonik ticlgok, timlk ellen lehetetlen a védekezés. Ami asm'ian módjában állt X.-éknfk, afthrn nem maradiak le. — Előszór is as akiokba senki idegen n;m tetette a lábát, a disznókat nem közelíthették meg, — Mit csinál'ak a sertéskereikedőkkel? — Kitűnő gukkert nyomtak a markukba, tessék tizon keresztül feltekinten' & jószágot. Mert az a 'kereskedő idegenből Jön, az élete n igyobblk részét aktok körül tölti, a ruháján, a cipője porán is elhozhatia a sertésvész mérgét A kondásnak néha dolga volt a falubro vagy a városban. Hál jól van, menj. De ha megtértél először is le a ruháddal, be vele a fertőtlenítőbe. Neki magának meg kellett fürödnie, ugy váltott tisztát. Képzelhetlek, hogy nem nagyon szívelte a városi kirándulásokat. — Voltaképpen ott kezdődött az alka'mWtikkal ..zemben gyakorolt óvatosság, hogy mikor szolgalatba lépett a kanász, nem hozhatta el magával a disznóját. Lehet aki nem érti, rmak meg kell magyaráznom, hogy a knmmcncióbrn mindig beqne van bizonvos számú disznóturtá* engedélye is, ezek az emberek szintén gondoskodnak a téli e?emegéfükrfll, amiből a disznó adja a legtöké'c'esebbet. De ebbe az uradalomba nem hozhatta el a maga jószágát. Akármilyen, akárhol szerezte. Inatlanban is "vrn is az, képes megfertőzni ezerre menő falkát. rp.ó ötték, hogy adja el, ád neki helvet'e pz uradalom beszerzési áron másikat, az aztán makkolhat a többivel. Megesejt 3 gardaságban, hogv kisebb menn isé. cet vásárra haj'ottak, nem vár'ák be a nagykereskedő^ Ez látszólag ellentmond az eddigi óvatossági rendszabályokn"k pedig dehogy m n 1 ellent. A kondás ugvsn's ezt az utasítást kinta ilyenkor: — Vissza ne hozd őket esinilj vélik amit akarsz és tudsz. Tudniillik, hogy adja el olcsóbban a r~ndes piaci árnál ha már máskénen n*m akad vevó. Azonban akidt. biztosra men k X.-ék. Az ő vízvezetékkel tisztitott. külón pih n5kkel ellátott kaikban hízott disznJc kül'n iek voltak más gazdáénál, Uradalmi cseléd azt.n >.~n mind egyforma még akkor is* ha aranyágyban hálatják, rózsavízben fürdetik őket. Nem akarok szigorú lenn, nem mondom hogy éppen lopnak, de szeret k a mellékkeresetet. Megtörtént hát Ilyenkor, mikor nem \x>lt szabad a vásárt megjárt és esetleg megfertőzött disznókat visszahajtani az áradatomba, hogv ezt a tilalmat felhasználták jövedelemszerzésre. Kevesebbet vallottak be, mint amennyiért azokat elad'ák. Még csak szemrehányást as kaptak érte, hiszen az volt a f\ hogy győzött az elv • asm tártént elkeveredj — így a etán X-ék híresek fett* az égést országban, hogy náluk karai a legegészségesebb disznót; káruk alig volt, mart ismerték a tok azer jószág valamennyiét egyenként s ha valamelyik csak bágyadt is volt, nyomban kiszedték a kradából, — a egvagyonosodUk. Azért mendto, hogv nincs ranyi óvatossági rendszabálya a tlsitaságnak amennyi túlzás lehen;, ha disznóhlzlalásról Tan szó, Uigyjélek et, kifizeti magát • Gyilkosság a csórva! tanyák között Pipás Pista módszerével megtiltok egy HWs gaedát (A Délmagyarország munkatársától.) Szerdán reggel a »orvai tanyák kőzött megfojtva, holtan találták Klri József gazdálkodót Nya. kán egy hurok szorult, amelyet erős kezekkel bogózott össze valaki. A kiszállott rendőri bizottság először öngyilkosságra gondolt, de ez a feltevést megcáfolta az a körülmény, hogy a holttestől a legközelebbi fa néhány méternyire állott ha tehát le is zuhant volna az öngyilkosság elkövetése után, a fa alá eset! volna és nem olyan mess» onnan. A rendőr-' ség megállapította, hogyha gyilkosság történt, akkor Pipás Pista módszarévei végeztek Kiri Józseffel. A gyilkos, vagy gyilkosok hátulról kötelet a*. tettek a gazdálkodó nyakába, a kőtelet rá. hurkolták is addig húzták, mlg Ktrl József ki nem szenvedett. A gyilkosok azután magkisé> I relték, hogy a halott embert felhúzzák a fára, azonban tervüket valamilyen oknál fogva nem hajtották végre és o.thagyták á holttestet A tanyai rendőri kirendeltség jelentette az eseiet a szegedi ügyészségnek. Csütörtök reggel Zomborg János vizsgálóbíró a törvényszéki orvosszakértáwel együtt kiszáll a helyszínre a vizsgálat, illetve a boncolás megejtése végett A nyomozás folyik. ;Jf>S s i • w/í.v? /¡f a.t '.¡r-v íar"x i A gyermekparalizises megbetegedések kilenciizedrésze a nagykörúton kívüli városrészekben fordult elő Négy halálos Áldozata van a Járványnak (A Délmagyarország munkatársától.) A gyermekparalizises megbetegedések száma szerdán nem emelkedett de az utóbbi napokban bejelente t megbetegedett gyermekek közül egy meghalt. A 22 esei közül eddig négy végződött halállal. A tiszti főorvosi hivatal szerdád a következő felhívást adta ki:. — Minthogy a gyermekbénulásra vonatkozólag a közönség részében teljesen téves félfogások keringenek, a tiszti főorvosi hivatal a következőkre hivja fel a figyelmet: A ragályos betegségeknél szokványos óvó- és védőeszközök még legszigorúbb és leglelkiismeretesebb alkalmazása is, sajnos, ezzel a betegséggel szemben nem olyan hathatós, mint a többinél, ennélfogva léhát a legnagyobb súlyt a leegség megelőzésér« és gyógyítására kell fektetni, hogy a veszélyeztetett életkornál (mely ugy az 1928-as, mint a jelenlegi tapasztalat szerint a százalék legnagyobb részében ö 3 éven al.'ll korra esik, de felnyúlhat a 6, sőt azon felüli korra is), s lehe'ő legnagyobb ellentálló erőt fejtsük ki. — Ugyancsak mindkét járványnak szembeötlő jellege, hogy leginkább a rossz egészségügyi viszonyok között élő néposztály van veszélyeztetve. Fontos, hogy a lakást, szellőztetést, ruházkodást^ tisztálkodást ille'őleg aleg. nagyobb gondot fordítsuk. Noha a közönség figyelme erre a betegségre már kellő mértékben fel van hiva, röviden közli a főorvosi hivatal a fielegség első tüne'eit: kisebb, vagy nagyobb mérvű láz, nagyfokú kd;yndság, kedvetlenség, igen szembeötlő erős izzadás a bőrnek rendkívül nagy érzékenysége is ugy a törzs, mint a végtagok Izmainak nagy fájdalmassága. Ezen tünetek után rővidebb-hoszszabb idő múlva a végtagok és a örzs bénulása áll be, mely súlyos zseekben a törzsön keresztül a fej fdé halad. — A betegséggel szeml«n Igen hatásos gyógymóddal rendelkezünk. Ennélfogva feltétlenül szükségts, hogy a komolyabb, bénutásos eset Intézeti kezelésbe kerüljön akár a gyermekklinikán, akár a vlrod gye> mekkórházban, mert tapasztalás szerint az intézetben alkalmazott gyógykezelés jó sikerrel jár, amit különben az a körülmény is igazol, hogy 21 eset közül 19 aránylag rövid Idő ' alatt majdnem teljesen meggyógyult. — Ugy az 1928-as, mint a mostani járvány alkalmával a halál jóformán csak az elhanyagolt, vagy orvosi kezelés alá későn kerülő gyermekekel ragadta et. A Jelenlegi halálese'.eknél a gyermekek már haldokló álla* pótban kerüllek intézetbe. Feltűnő jelenség, hogy a megbetegedéseknek maidnem kllcnetlzedrésze a nagykörúton kívüli részekre esik. Ezért felhívja a tiszti főorvosi hivalai kalönösképen az itt lakók figyelmét arra, hogy a külső városrészek lakóinak 6 éoen aluli gyereket vannak elsősorban ksszélyezletve, tehát elsősorban ezeket a gyerekeket oltassák be — Az oltás semmiféle veszedelemmel és kel. lemetlenséggel nem jár, csupán annyiba áll. hogy a szülőrek, különösen az anyának véréből készüelt szérummal a gyermeket gsetleg többizben beoltják. Az ol'ás igénybevétele a szegények részére telje:en ingyepes és naponta délután 4—6 óra kőzött történik az egyetem gyermekklinikáján. «. Füszerés csemegeüzletemet megnyitottam Kelemen ucca 7 sz. alatt Araim: t kgr krUUljrcakor US ;UL I 10 d*k* tgtmj bora M Í1U. » •• «o^liíí 140 „ I 10 w kömínym.» ZS „ 10 deki ktkftA ZS „ I 10 „ cakorkt U " 10 pírk. k4T* SS ., I Aionkirttl ÜMt, ~ CNBeietfik M«r v*l«Miekhaa McHm. | *t—f toéar' SrtT<» párüogfat k«r : Hatka Imre 36« «a utászlaktamra mellett lávő gőzmalomban 8 /o-ért őrölnek búzát és 4%rék vámért darálnak. 8« DoDOczhu lózscl.