Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-01 / 148. szám
DELMAGYARORSZÄG >zeOCO. MemeM«M«0: Somooyl uce« ll.Lom. Teleled! 13-33— KlodOhl»»!«!, «HleMnkanyrtAr «• »Wiroda - Ära« <icea S. Telefont 13*0«. ' Nyomda i LOW UMt oeca I». Telefon t 20-34. TéHroll et leveleim - Mlmaayatonsáq «Hteoed Szombat, 1932 Julius 2 Ara 16 rill Ar Vitt évfolyam, 149. El6FIZCT£«i Havonta helyben 3.20 vidéken é* Badnpetleii "V-OO, KUlftfldnn «•40 pengd. - Egye* Mám Ara f»«tk.O»Mp 1®. vntAr- e* ünnepnap HlrdeievK felvétel« tnrtfn werlnl. Me«ilelenlk hdlfA feívdlel»1»*! non«-»!» renqel A juniusi közgyűlés után Túlzás lenne azt mondani, hogy a juniusi közgyűlés az egész vonalon olyan »negativit ássál« végződött, mint amilyennel a színházi vitá zárult A junhisi közgyűlés négynapos munkájának vannak eredményei. Hatékonyabb ellenőrzés alá kerül a megrendelésgyűjtéseknek a kereskedelem re és iparra végtelenül káros rendszere. Nyáron is nyitva maradnak a napközi otthonok. Iskolai célokra ezentúl nemcsak azok kapnak szegénységi bizonyítványt, akiknek a havi fizetése nem haladja meg a 80 pengőt, hanem azok is, akik havi 150 pengő havi fizetés mellett tengetik életűket A kereskedelem érdekeit szolgálja az a felirat, amelyet a textilfázis adó ügyében küldenek a pénzügyminiszterhez. És nemcsak a városi tisztviselőkkel, hanem a kereskedőkkel, iparosokkal és termelőkkel szemben b belátás nyilvánult meg, amikor elhatározta a közgyűlés, hogy megkezdi az előmunkálatokat a tisztviselők ellátása céljából fölállítandó jóléti intézmény megszervezésére. Az olyan munkának, mint amilyet a júniusi közgyűlés ezekkel a határozatokkal végsett, valamikor elháríthatatlan akadályai voltak. A polgármester kívülről való kormányzásnak nevezte, ha a közgyűlés olyan határozatot loaott, amelyet ő nem tartolt helyesnek. 1\z pedig a kívülről való kormányzás legveszedelmesebb válfaja volt, ha városatya Indítványa vagy interpellációja kapott volna többséget. Mc már megengedik, hogy nagynéha eredmény is serkenjen a városatyák fáradozása nyomán. Különösen a baloldali városatyák — a juniusi közgyűlésen majdnem kizárólag baloldaliak — élitek ezzel az engedelemmel. Igy szúlettek meg a polgármester csatlakozása után, tehát vita nélkül, a szociális határozatok. A közgyűlés ügyeit intéző szellemink ezen az örvendetes javulásán nena rontanak egyes »negativitósok«. Nem ront az olyan közgyűlési tagoknak is állandó vagy legalább is rendszeres távolmaradása, akik a választáson két könyökkel fu'.tattak a mandátumért. Nem ront az olyan vita, amely akörül hömpölyög kétségbeejtően széles mederben, hogy felvegyen-e a város másfélmilliós kölcsönt, ha igen, kitől, mikor és miijén föltételek mellett? Mert hiszen köztudomású, hogy különösen a legutóbb' időkben államnak is, városnak is aranytálcán kínálják a kölcsönöket s csak a kezünket kell kinyújtani és a szélrózsa minden irányából annyi pénzt söpörhetünk be a városi főpénztári», h* az megtelt, valamennyi mellékpénztárba, amennyit se együtt se külön-külön szegedi anya fia még nem látott. Nem rontanak a fölösleges felszólalá*ok, annyival inkább, mert hiszen az, hogy ir.íkor fölösleges egy fölszólalás, nem annyira negativitás, mint relativitás dolga. Ront ellenben, hogy a hatósági munkában most már hosszú ideje tapasztalható stagná lás állt he. A* juniusi közgyűlés tárgysorozatának 44 pontja volt. Ebből egy polgármesteri jelentés, 3 kórirat, 13 kisgyülési előterjesztés és 27 városatyai kezdeményezés. A bürokrata munkakörről egvetlen kisgyülési előterjesztés sem emelkedett ki. Egvetlen tanácsnoknak sem volt valami te ne, amelyet el akart vesztei ni, vagy eszméje. amelyet meg akart beszéltetni. A bürokrata munkában való elmerülesnek erre a veszedelmére már többszörrámutattank. Tudjuk, hogy régi munkakörüktől és befolyásuktól törvényes intézkedés fosztotta meg a tanácsnokokat De ugyanaz a tőrvény megszűntette a tanácsüléseket is. Tanácsülések mégis vannak. A városházi munka nagy része, amely t gyakori élettel már régen elvesztette a kontaktust, most kezdi felszámolni a kapcsolatokat a saját bürón kívül őrlődő kórigazgatási élettel. A tanácsnokok egyszerűen nem vettek tudomást arról, hogy közgyűlés van juniusban. A közgyűlés harmadik napján egyetlen tanácsnok sem volt jelen. Az elnöki eme'vény valamennyi tanácsnoki székében jegyzők ültek. Arról sem vettek tudomást a tanácsnokok, hogy a város legnagyobb horderejű ügyit juliusi rendkívüli közgyűlés fogja tárgyalni s hogy tanácsaikkal, észrevételei kke!, eszméikkel és javaslataikkal a szabadságidő később való megkezdése árán is a polgármester mellett kellene állaniok. Tiz interpelláció hangzott el a juniusi közgyűlésen. A válaszokat nem előadók készítették, hanem a polgármester. A szorgalomnak ez a fáradhatatlanság» elismerést és tiszteletet parancsol. De nemcsak a polgármester, hanem a város is ráfizet arra, hogy a polgármesternek kell foglalkozni a légszeszgyári szerződés legaprólékosabb részleteivel is, meg azzal is, hogy vigkedélyü mulatozók virradni kezdő hajnali órákban népünnepély! mérlegek megjavítása szolgálatában hány szódásüveget vágtak a drága városi pénzen fenntartott Széchenyi-téri virágágyakba. Horogkeresztes képviselők botránya a bécsi tartománygyülésen (Budapesti tudósítónk tclrfonielentése.) Bécsből jelen tiki 3 A pénteki tartomány gyűlés botrányba fulladt. A tartomány gyűlés elnökévé <r szociáldemokrata Dcmneberget választották meg. A horogkeresztetek kiabálni kezdtek: — KÍ a zsidókkal! Tizenöt horogkeresztes 7 -f— •'rátette. hogy <i választás eredményéi nem veszik tudomásul, majd az egész tartomány gyűlést ignorálták és padjaikban kölón tartomány gyűlést tartottak. Egymásután szólaltak fel egymás kőzött, mire nagy vihar tőrt ki, majd általános verekedés *következett. be jelenHlnáuR és mo&amedánolc véres uccai Sparca Bombayban (Budapesti tudósítónk tel-fon jelentése.) Bombayből jelentik: A hindu—mohamedán vallás! harcok ismét kiujulták. Pénteken olyan heves harcok dúltak az uccákon, hogy a rendőrség csak négyszeres sortűzzel tudott véget vetni a küzdelemnek. A harcok során tiz ember meghalt, kétszáz súlyosan megsebesült.) „A lausannel konferencia mott éli legválságosabb pillanatait" 800 millió márkát kémek a nagyhatalmak Németországtól — Herrlot utazása Párís és Lafcsenne között Walkó és Korányi képviseli Magyarországot a konlerencián (Budapesti tudósítónk telrfonjstentése.) Lausanneból jelentik: A konferencia pénzügyi bizottságának éjszakai ülésén — a hirek szerint — végre sikerült a hitelező államoknak olyan indítványokban megállapodni, amelyek alkalmasak arra, hogy végleges megegyezés alapjává váljanak. A hatosbizottság éfjélkor fejezte he ülését. A Németország által fizetendő átalányösszeg nagyságára nézve még nem sikerült megállapodni. A megbeszélés második felében SchuerlnKrosigk német pénzügyminiszter nem vert részt. A német miniszter azt az óhaját fejezte ki, hogy a német bizottság tagjainak a véleményét kérjék ki. Az ót hitelező állam megbízottai közölt az átalányösszeg fizetésének módozataira nézve megegyezés jött létre. MacDonald kijelentette, hogy nézete szerint oz értekezlet kedden befejezi munkálatait. Lausanneból jelentik: MacDonild miniszterelnök pénteken délután hivatalosan bejelentette, hogy meghivfa Magyarországot és Bulgáriát is a konferenciára. A magyar és bolgár delegátusokra a lausannei konferencia gazdasági bizottságában van szükség, amely tudvalevőleg előkészíti a nemzetközi konferencia második szakaszát, a londoni világgazdasági konferenciát Az ót nagyhatalom delegátusai a pénteki nap folyamán a némeleknek tett ajánlat megszövegezésével foglalkoztak, a kérdésben megállapodás jött létre. Francia szakérlők szerint Németország a moratórium lejárta után évi 7-800 millió márkát fog fizetni tőketörlesztő« és kamat fejében. Uerriot miniszterelnök pénteken reggel Parisba utazott és résztvett a Lebrnn elnöklete