Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-09 / 155. szám

I DELM AGYAKOKSZAG MEOED. mm •rn. U am. Telefon < l t AfMU oooa m. Telefon > 1VO*. * Nyomda « LOW "KM Dcca 10. Teletont MM4. TAvIrafl le»ílelm • MbBagjpumwéo l Szombat, 1932 Jullus 9 • AralOim«r Vm. évfolyam, 155. ss. ElOriCBTÉSi Havonta helyben 3.20 jdapMton MtO, IcUlfOldtfn - Eotm uto Ara h«k«»­i m, riMftr «« Ünnepnap fUL Blr­Jtak ielvéieln tarifa tserlnl. Meote­lenlk hetlA kivételével nannntn renoel Gazdavédelem Nem hisszük, hogy lesz termelési ág, vagy társadalmi osztály, amelyik a moratóriumnak induló gazdavédelmi rendeletet órómmel fogja údvózólni. Hogy a gazdák nem ezt kívánták • nem ezt tartják alkalmasnak a mezőgaz­dasági válságnak még átmeneti könnyítésére sem, azt Gaal Gasztan elég jogcímmel és elég meggyőzően fejtette ki. De őrüljenek a kereskedők, vagy örülhetnek neld az iparo­sok? Ennek a rendeletnek csak az ügyvédek őrülhetnek. Ügyvédek öröme íz a rendlelet Nem azSrt, mert a gazdavédelmet a gyakorlatban any­nyini nehézkessé, körülményessé, gyakoríatiat­lairaá tette, hogy ügyvéd közreműködése nél­kül az adós gazda a rendelet védelméhez nem juthat el, hanem azért, mert ez a ren­delet az ügyvédellenes rendeleteknek hosszú sora után végre elismeri az ügyvédnek is ait a jogát, amit az ügynököknek megad. A rendelet szerint ugyanis az ügyvédek kövs­telése épugy nem esik moratórium Alá, mint az ügynökök követelései s ez a rendelkezés minden esetre komoly haladás ama felfogás torén, mely az ügyvédek keqyerét és sorsát szabályozó rendeletekben megnyilatkozik. Más helyien, azonban asm feledkezik meg magá­ról a rendelet szövegezője, mert kimondja, hogy a junius 15« utáni tárgyátások költ­ségét az adósokra róni nem lehet De hát ez csak azért van, hogy az ügyvédek se örül­hessenek annak, aminek nem örül sem gazda, sem kereskedő, sem iparos, talán csak a har­minchármas bizottság tagjai örülnek neki, hogy végre ezen a nehéz problémán is túl­vannak. • * A rendelet alapvető hibája elgondolásában van: — nem lehet egyes társadalmi osztály­nak olyan módon adni kedvezményeket, hogy aaokat ne a többi, a kedvezményhez nem juttatott foglalkozási ág, vagy társadalmi osz­tály fizesse meg. S igy a méltánytalanság, ami őket éri, kétszeres: nemcsak az, hogy nem jutnak kedvezményhez, bár minden jog­címük megvan hozzá, hanem az is, hogy a másoknak nyújtott kedvezmény az ö rová­sukra esik s az ő helyzetüket még súlyosabbá teszi .Ez a szempont azonban útját állotta annak is, hogy a gazdáknak nyújtott ked­vezmény valóban komoly kedvezmény lehes­wn s alkalmas legyen arra, hogy a pusztuló exisztenciák tízezreit megmentse. Nem lehe­tett komoly és gyökeres kedvezményeket adni a gazdáknak, mert ezeknek a kedvezmények­nek terheit nem tudják elviselni a kereske­dők, az iparosok s a latcinerek, igy azután, attól tartunk, hogy a gazdavédelmi rendelet­nek mérlegét csak ugv lehet megvonni, hogy ez a rendelet a gazdáknak kettesei használ. "V a nem gazdáknak sokat árt. Ez a rendelet fokozni fogja-e az állam Igazságosságába vt'.ett s a társadalom nyu­galmának egyik alapvető feltételét alkotó — hitet? Mit fog érezni és mit fog szólni az iparos, amikor azt látja, Jiogy a gazdák szá­mára részlefies moratóriumot léptettek életbe » tőle magánjogi tartozás fejében transzfe­rálják a műhelye berendezését? A kereskedők iparosok követelései csak akkor esnek mo­ratórium alá. ha a behajtás terén életbelép­tetett korlátozás a hitelezőre méltánytalanul súlyos hátránnyal járna. A hitelező azonban kénytelen lesz addig várni a kö\etelcsc ér­• • •.. vényesitésével, amíg ri UHU dől majd az A kérdés, hogy reánézve nem lenne-e méltány­talan,- ha követelése halasztás alá esne. Eddig az ideig tehát azok a hitelezők sem érvé­nyesíthetik követelésüket, akiknek exiszteuviá­ja összeomlik, ha Idnnlévőségei nem folynak be s azokat behajtani nem tudja. Lám, a biztosító társaságok most Is Jól jártak. Nem tudjuk, Teleszky János érvénye­siti-e befolyását a biztosító társaságok javá­ra, de a biztosító társaságok legfőbb és leg­több követelését most is kivették a halasztás alóL A biztosító társaságok már példátlan előnyhöz jutottak akkor, amikor ax arany­ban beszedett biztosítási dijakkal fedezett biz­tositási összegeknek csak egy töredékét fizet­hetik ki, majd egyszer, ha eljön a fizetés ideje. A biztosító társaságok most Is kedvez­ményhez jutottak, mert a kárWztosítási dijak ki vannak véve a halasztás alóL Ugyan mi­lyen Közgazdasági hátrányt okozott volna a szabályozásnak az a módja, amelyik egyszer már megfeledkezett volna a biztosító társa­ságokról? Nsgy kár, hogy sem • gazdáknak, | sem a kereskedőknek, sem as Iparosoknak, I sem s tisztviselőknek, sem S latejnereknek, 1 sem az egész magyar polgári társadalomnak s á munkásságnak nincs olyan nagytekintélyű és súlyos szavú képviselője a 33-as bizotb­ságban, mint amilyen nagy tekintély és mint amilyen súlyos szó kér és talál védelmet a biztosító társaságok sz imára « Ez azonban Inkább jellemző, mint sulvos adat A súlyos az, hogy ilyen pepecseléssel nem lehet a komoly kérdéseket elintézni s megoldani az életet és halált jelentő problé­mákat Más kereskedelmi politika, más kül­politika, más szellem talán hozzáláthatnának a problémák — felismeréséhez, de mit érnek ezek a hónapokra szabott s egyes kedvezmé­nyeseknek juttatott kivételek? A baj általá­nos és mindenkire kiterjedő s ezen az ál­talános és mindenkire kiterjedő katasztrófán csak általános és mindenkire kiterjeszkedő orvosszerrel lehelne könnyíteni. Ha a szer­vezet meg van mérgezve, akkor semmit sem használ az, ha csak a kart, vagy csak a tüdőt akarják védeni a mérgező anyagokkal szemben. Nemcsak a választójognak kell ál­talánosnak lenni, hanem a gazdasági életet érintő s az államhatalom segítségét és tá­mogatását nyújtó minden rendelkezésnek. • .» . t"7>X..,T.* MHf* i , esíe megtörtént t t a lausennai megegyezés Jnllus 1-1«! meffAxUn 11c a fóvöiétell rendaaer. — iSémcíorsxág 3 maiidra mórleót fizet kö/elesvényekhen Herrloí: Mólói Kexóve nincs gyöatö éa legyöxölil" December 16-ig telfes moratórium a Keleti Jóvátételekre Preferenciáiis keávesemények a dunai államoknak (Budapesti tudósítónk telefonfelentése.) Lausao­cebót jelentik: A várvavári dante* pénteken délután otgre megtörtént, a delegátusok között a megegyezés létrejött. Este 9 órakor összehívták a plenáris ülést, hogy azon megkössék a lausannei szerződést. A kon­ferencia ünnepélyes bezárását szombat délelőtt 10 örára tűzték ki A péntek délutáni utolsó tanács­kozásokról elsőnek Herriot sietett ki a teremből Arca sugárzott az örömtől és a köréje sereglő újságíróknak kijelentette, hogy végre megtörtént a megegyezés, örömének azáltaf is kifejezést adott, hogy magához ölelt és megcsókolt egy német *s egy francia mjságirónöt• A többi delegátus is öröm­től sugárzó arccal sietett ki az ülésteremből. Délután négy órakor a hat összehívó nagy. hatalom delegátusai tartottak ülést amelyen stilá­ris módosításokat beszéltek meg. A világtörténelmi jelentőségű lausannei egyezmény leglényegesebb pontja a tévátéteü kérdés likvidálásának rendezése Az egyézmény kimondja, hogy a jóvátételi rendszer ¡932. fnlius t^őt kezdik megszűnt es minden eddig* fóvátéteti egyezmény hatályát veszti, a régebbi egyezmények helyébe pedig a most megkötött lausannei egyezmény lép. Ennek az egyezménynek az értelmében Német­ország birodalmi adósság-kötelezvények formájá­ban 3 milliárd márkát fizet a Hoover-moratórium éve alatt elmaradt fize­tések fejében. Az adósság-kötelezvényeket Német­ország az NFB bázeli föintézeténél helyed letétbe, «mely a kötelezvényeket 1935 julitis 1-étói kez­dödöleg hozhatja forgalomba, de csakis olyan téte­lekben, ahogy azt a nemzetközi tőkepiacok fef­vevőképessége megengedi. A kötelezvények lejárati ideje 37 t A lausannei szerződés még több mellékletet tar. talmas, igy J a keleti Jóvátételekre, a természetben történő teljesítésekre és másokra vonatkozóan. A keleti jóvátételekre vonatkozólag a szerződés kimondja, hogy ezekre a fizetésekre december iS-ig teljts moratóriumot hirdetnek és bizottságot alakítanak, amelynek feladata lesz an­nak a megállapítása, hogy mikép tegyen össz­hangba hozható a keleti jóvátétel ügye a taasan. nei egyezménnyelFoglalkozik az egyezmény füg­geléke a középeurópai és keletcurópai államok együtt működésével is. Ennek főbb pontja a kő­vetkező: A nagy fogyasztó államok preferenciába kedvezményeket nyújtanak a dunai államokn k A lausannei szerződéshez nyilatkozatot is fűznek, amelynek neve: általános békekiáltvány, amely azt mondja, hogy a békét ki ketl terjesztem « politikai és gazdaági életre is és az egyes álla­moknak le kell tcnniök arról, hogy a felmerülő konfliktusokat fegyverre; vagy erőszakoskodással intézzék el.* A szombati záróülés programján szerepelnek az egyes államok delegátusai, akik ünnepélyes nyilat­kozatot tesznek. MBeDenald nagy beszéde zárja be a konferenciát . Papén kancellár pénteken este nagy beszédet mondott a rádióba a megegyezésről és hangoztatta, hogy a konferencia kudarca *|lyos komplikációkat okozott volna \ konferencia. elérte célját: megszűnt a Jóváté/elf fizetés, e'ejtődótL a Young-egyezmény, Néine/o szag pedig ellnie te a Hoover moratórium eve ai.u

Next

/
Thumbnails
Contents