Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-07 / 153. szám

vii. r. GFB fürdőtrikók satfssa. Pollák Testvéreknél Meglepő tudományos vizsgálatok az adelsbergi cseppkőbarlangban •A tenger apályához és dagályához hasonlóan hullám száguld kérésziül a földön" — m Nincs messze az az Mö — mondfa Carnera professzor. — amikor a tudomány meg tud/a állapítani hogy hol fenyeget a földrengés veszélyei" ** sctóia necrwonjole darab Jotogmfilé lemezt ha­lyezitt üt barlana njrtfisa kórti, • tam ««W egy évig szabadon hagytaés eaak mlutánme^ állapiitattuk, hogy a fcgbslvinyabb fénysu^r « ér « erre a helyre, amely a barlang nyílásától Poetumia-Adeisberg, Julhis. Háromszáz esztendeje arait annak, amikor Galileo Galilei ki marta mon­dsni először, hogy mégis mo*og « fald. Egy ko­moly olasz tudós, a trieszit csillagvizsgáló ob­szervatórium igazgatója, sok-sok tudományos tár­saságnak világszerte becsült tagja évek óta vég. létéivel megállapította most hogy a föld sett kísérleteivel megállapította most hogy a fold szilárd kérgének épen ugg san apálya és aagdtya, mint as óceánnak S$ ez eddig szilárdnak MH föld­kéreg, mindsn hat áriban épen agg emelkedik is npad, mint a tenger takre. Erről a feltűnést kettő megállapításról széf ee a cikkem és Carnet* professzor kísérleteinek ered­ményéről éa számolhatok ba Látogatás az adelsbergi csepp* köbarlang titokzatos gépelnél. Virágos hegy lankás dombján épült Triesztben az obszervatórium Piros rózsák ás tarka kerti virágok között állanak a hatalmas csillagvizsgáló gépek és a kupolás tudományos műhelyek Itt fogad Carnera Lutgt professzor, az Intézet igazga­tója. A tudós már tui lehet a hatvanon, agán életét a tudománynak szenteli Vizagált* a csil­lagos lg titkait és kutatta a föld méhének misz­tikus rejtelmeit. £vek óta foglalkozik a föld apá­lyának és dagályának tanulmányozásával. Amikor elmondom neki, hogy miért 'zenesem, mosolyogva mondja; — Ha kíváncsi tudományos megállapításainkra, akkor legokosabb, ba eljön velem fostumiába, az aaetsbergi csepkóbarlangba és megnézi működés­ben a gépeinket. Örömmel vállalkozom a kirándulásra A vílág legjobb utjain, a Karszt néha kietlen, merte, néha tündérien szép panorámáján keresztül robog ve­lünk az autó a világ legnagyobb cseppkőbír» lángjába Zsúfolásig martait autóbuszok maradnak mögöttünk: a világ minden végéről szállítják a turistákat a barlangba. Egy óra alatt Postumiá­ban vagyunk és a miniatűr, mesébe illő barlang, vasuton folytatjuk utunkat a fantasztikus alakú eseppkőoszfopok tündéri birodalmába Mintha az ezeregyéjszaka regéi kelnének életr«: olyan ez a barlang A nagy koncertterem után — Mascagní hangversenyezett itt és könnyes sze­mekkei mondta, hogy nincsen a világnak még *gy helye, ahol olyan tökéletes lenne a muzsika akusztikája, mint ezen a helyen — a professzor­ral oldalt fordulunk, lassanként eltávolodunk e villanykörték tündéri fényében ragyogó cseppkö­vek mese-országátót, keskeny oldalt folyosókon megyünk előre a vezető kezében pislákoló ace­tilén lámpa halvány világossága mellett Útközben beszél a professzor. — Egy német tudós, kétszáz éwei ezelőtt élt, Oroszországban végezte kísérleteit sejtette elő­ször, hogy a hold vonzóerejének hatása lehet a föld kérgére is. Ez a tudós, — Ealer, — a teórián tuf nem tudott menni. Husz évvel ezelőtt Hteker professzor, a potzdami földtani intézet­ben konstruált egy gépet amelyet egy husz mé­ter mély kut fenekén helyezett eI. Ezzei akarta megmérni a főid hullámait. A kísérletek azon­ban csak nyomokat mutattak, Utána, az álta­u szerkesztett géppel Schweydar professzor egy szászországi bányában állította fel ugyanezt a gé­pet. de itt Sem tudtak tökéletes eredményt el­érni. Nem a tudósokban volt a hiba, hanem ab­ban, hogy nem sikerült a gépet olyan he'gen el­helyezni, ahol a hihetetlen finom műszer töké­!,-tesen védve lenne a legkisebb fénytől és a ta­•aj legapróbb megmozdulásától is. E kísérletek utin került hozzám a gép, amelyet megfelelően tökéletesítettem *« helyeztem ,r itt a barlangban. — Mielőtt azonban erre került a sor. elképzel­neteUtn pontosságú kísérleteket végeztünk a bar. f helyén, ahol a műszereket fc. akartuk áll.tan, Perco lovag, a barlang igaz­vssy nyílása alatt százhúsz métar mélységben van és ahol a főidet milliméterre is csak természetes erők tudják megmozgatni, hoztuk Ida a műszere­ket ót hónapit dolgoztunk « gépek öesseáHUdsán az obszervatóriumban és ót hónapig tartott, amig a gépek üzeméről megállapíthattam hogy az tő­fcéfctes.% Haloány fénysugár világit Sziklák közé vágott vastag vaskapat emelnek ki ss asszisztensek a sarkaiból, az acetilén lámpák elalszanak, rejtelmes, komor, áthatolhatatlan sö. tétség némán ölel körül bennünket Komor sö­tétség: évszázezrek óta tartó. Ide nem jutott még et soha, egy pillanatra sem a napnak virágokat eyttó és madártojásokat életre keltő melege es fénye A szem nehezen szokja meg ezt a sötétséget da amikor megszokta, akkor már észreveszi azt is, hogy agy halvány fénysugár, gyönge és erőtlen vibrál a eaeppkőoszlopok között Most felgyui egy villanylámpa vörös fény* és .magam előtt látok kát masinát: s tudomány fákíyavivőit Ezekkel s műszerekkel méri hónapok óta Carnera professor a föld szilárd kérgének a hullámalt Az egyik gépen óraszerkezet hajt egy dobot ezen a dobon fényérzékeny papiros forog Egy hét alatt kétszer fordul meg a dob és rajta a papiros. A dob jobb oldalán egy milliméter szé­les rés fényszórója vékony csíkot dob arra a szemben álló műszerre amely pontosan öt mé­ter távolságban áll ettől * géptől A vékony sáv fénycsikj* négy tükörre esik ezek a tükrök egyen. Mnt átméretben kisebbek egy centiméternél. A tükrök közfti kettő vékony alumínium lemezekre van erősítve. ez*k a tükrök tehát fix állapotban vannak A másik tüdór 0.04 müimétar vastag au­minium dróton ióg és megérzi a föld megmozdulá­sának, emelkedésének és sülyedésének legkisebb erejét is. A fény a tükrökre verődik, a tükrökről aztán visszaesik a forgó papirosra, amelyre sávokat rajzó' A flx tükrök egyenes sávot rajzolnak, az alumínium dróton lógók pedig hullámos görbét. Ez a hullámos oonal mutatta a töld apályát és dagályát. A professzor magyarázza a vonalakat: — Amint látja két vonal van itt, az egyik egye­nes, a másik hullámos. A hullámok szabályosak, minden tizenkét órában van apáig is minder ti­zenkét órában van dagály, akárcsak a tengeren. Nagyobb a dagály, amikór holdtölte ven és alig észrevehető, amikor újhold köszönt ránk Akár­csak a tengeren. És minthogy ui pontosan mér­jük a tenger dagályát és apályát Triesztben, Fiu­mében és Venézlában meg tudtam állapítani, hogy az adelsbergi barlang mélyében szinte percnyi pon­tossággal akkor jelentkezik a szilárd földkéreg apálya, vagy dagálya, mint az Adria sziklás part­jain. Tehát: a főid szilárd kérgén ugyan­akkor fut keresztül egy nagy ereiü hatalmas hullám, amikor dagállyá tornyosulnak a ten­ger vizei és akkor árazódik össze a főid kérge, amikor el­ülnek az óceán vizei... — A föld szilárdnak hitt kérge tehát belső életet él, összehúzódik és megdagad, hogy mekkora a hullámok ereje, azt még nem hidjuk, csak sejtjük Az én javaslatomra az olasz kormány most több ilyen gépet fog felállítani és Padovában doktor Boaga professzor, a földtani intézet igazgatója végzi a számításokat. * mi munkánk csak most kezdődött et legalább 10 évig tart, amíg ezekbőt a hullámos vonalakból távolabbi eredményeket érünk ei, én azonban hiszem, hogy ezek az eredmények az emberiség javát fogják szolgá'.nt mert ezek a görbe vonalak fényt visznek a föld méhínek rej­telmes, titokzatos világába és hiszem, hogy nin­csen messze az as Idő, amikor ezekbői a vonalak­ból meg tudjuk állapítani majd, hogy a vdágnak msta részét mikor fenyegeti földrengés veszedelme. 9 Paái Jób. i abbazia mmmmm^B^^i LEVELEZŐLAP A KORZÓN „Itt-ott klub, Szeged, korzó" A magyar posta, amikor sutba dobja a szent bürokrácia szabályát, néhány csudálatosan szép dolgot produkál. Ezek közé tartozik az alábbi eset is, amely a napokban játszódott le a déli korzón. A bér szikek? n kisebb-nagyobb csopor­tokban l._isöltek azok, akiknek dolguk volt még a város egyik-másik hivatalában, nem menekül­hettek el a hőség elől a Tiszára, leginkább fiatal ügyvédek és ügyvédjelöltek. Egyszerre megjelent as egyik ilyen csoport előtt, amely a Tákaréktdr­ucca torkolatához a legközelebb állomásozott, egy szabályszerűen felszerelt postás, oldalán a hatal­mas, fekete levelestáskával, kezében a vaskot tár­cával. Udvariasan szalutált — Qyeo udvariasan csak a postások tudnak szalutálni — és kikeresett egy levelezőlapot a tárcájából, majd .odamutatva a legközelebb talált fiatalembernek, megkérdezte, jó helyen jár.e vele. A levelezőlap címzése síó­szerint es volt: sltt-Otts Club Korzó, Újságárus mellett t Szegedi A megszólított fiatalember harsány nevetéssel fogadta a levelet, mutogatta Jobbra-balra ét kö­zölte a postással, bc»gy jó helyen kísérelte meg a kézbesítést, mert a címzett, az »Itt­Ott. Club tagjaival áll szemben. A levelezőlapon aj alkalmi klubnak küldött üd. vőzletet néhány hódmezővásárhelyi hölgy, vala­mennyien a klubtagok ismerősei A postás, amikor látta, hogy a levelezőlap el­jutott a címzetthez, (smét sapkájához emelte a ke­zét és mint ald jól végezte a dolgát, eltávozott. A dolgát tényleg nagyszerűen végezte, ötletesen, leleményesen. Bebizonyította, hogy nem muszáj a felmerülő problémák megoldá­sához kitaposott sablonokat keresni. A sablón ebben tz eselbcu az lett volna, hogy a levelet * egyszerűen visszaküldi a feladóállomásra azíal, hogy a cimzettismeretlen, vagy azzat hogy hiányos etmzés miatt *em kézbesít­het ő. A derék postás azonban megmutatta, hogy igenis kézbesitbető. Dicsértet érdemel, Afésülőnő és az aranylánc (A Délmagyarország munkatársától.) Tör­köly Mária női fodrászt Endrényi Vilma az­zal vádol la meg, hogy fésülés közben ellopott! tőle egy arany k.irkőtőláncot Törköly Mária ügyét szerdán tárgyalta dr. Gnál járásbiró A leány azzal védekezett, hogy a láncot End­rényi Vilma tartozása fejében adta át neki A sértett elismerte, hogy tartozott a leánv­nak mintegy 16 pengővel, de tagadta, hogy átadta volna a láncot A bíróság ezután at eljárást a törvénykezés egyszerűsítése értel­mében megszűntei te, mivel a sértett sem kér te a leány megbüntetését I

Next

/
Thumbnails
Contents