Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-07 / 153. szám

DELM AGYAKORSZAG »1.1.«n. Teleloni 13»8>.^lfla«lfthtvl«>l, HWexiiikSnyviAr tagytroda t Aradi uooa S. Telefon > 13-0®. « Nyomda t U>w LIpAI urca 10. Telefon« Xtt-34. Távira« é« levélcím • MlmeorarontAa »«eqed Az őrgróf ur és a szegedi polgárság Pallavicini György őrgróf ur a képviselőház utolsó ülésén beszédet mondott s felhívta a mai fiatalokat, hogy kérdezzék meg az öregeket, igaz-e, hogy a Habsburgok alatt nem volt álláshalmozás s akkor lehetett kenyeret keresni a diplomával. Bethlen István gróf politikai programjából csak egyet tartunk helyesnek s magunkra kőtelezőnek. Azt, hogy a királykérdést »kikapcsoljuk« az aktuális politikai problémák sorából. Araig a magyar nemzetben nem lesz annyi őszinteség és annyi bátorság, hogy ezt a kérdést az érdekeinek megfelelően oldja meg — s van e szentebb önzés, mint a nemzeti érdek, — addig jobb a qaieta non m<> oere, jobb nem is beszélni arról, amit megoldani nem tudunk, de a megoldás minden kísérlete csak túlfűtött izgalmakat idézne fel. A magyar legitimizmus uraitól mi nem veszRzük rossz néven, hogy legitimisták, de ro6sz néven vesszük azokat az indokokat, amelyekkel álláspontjukat indokolják. Állást foglaltunk az ellen a legitimista és grófi argumentum ellen, amelyik annak idején szembefordult a Rotbermere-akcióval, mert — ahogy a gróf ur akkor tgondqtta, — ha az akdó. sikerre vezet, búzatermő'magyar vidékeket c&totaak vissza az orázághöz t a bőizatermö vidékek visszacsatolása a buza Arát csökkenteni fogja. A magyar legitimizmusnak egyik vezéregyénisége akkor a Rothermerpféle revizió ellen küzdött a magyar buza árának védelmében. ' S most az őrgróf ur a magyar fiatalságot akarja »beszervezni« azzal .ex argumentummal, hogy a Habsburgok alatt nem volt. álláshalmozás az öregek tanúsága szerint Eszünkbe jut az öreg anekdőta, amikor a Pallavicini őrgróf ur által tanuképen idézett mai öreg a fenencjózsefi időket airta vissza, — Istenem, az volt a jó idő, az emberek akkor még tudtak szeretni Ami valamikor vicc volt, tréfa, anekdóta anyaga, amin valamikor mosolygott a jókedvű ország, azt most argumentumnak szánja az őrgróf ur. Ml diem vagyunk legitimisták, de ipégis rosszul esik látni azt, hogy ilyen módon kompromittálják a magyar legitimizmust a magyar legitimizmus vezérei. Lehet, hogy jönnek még olyan idők, amikor a legitimizmus követelésének nemzetépítő ereje lesz, lehetnek még a történelemnek olyan változásai, melyek a nemzet érdekében félretételét parancsolják majd minden dogmának s a nemzet ügyét a legkisebb ellenállás irányában esetleg olyan irányt« terelik, amelyen a legitimizmus is szolgálatot tehet, — szabad-e akkor nem a legitimista gondolat ellenfeleinek, hanem a legitimizmus reprezentánsainak flyen gyerekes, komolytalan, demagógargumentummal hozzájárulni a legi imizmús lejára! ásához. A praeter és a propter prepozíciókat téveszti össze ez a fejetetejére állított logika. A Hahsburgok időjében nem volt álláshalmozás? Hát nera volt álláshalmozás már az is, hogy egy személy volt Ausztria császára és Magyarország királya? Ebbe a felséges álláshalmozásba sem szívesen egyeztek bele a magyar politika örök kurueai. De talán nkkor más is volt Magyarországon, nemcsak Habsburg-uralom s talán a meg nem csonkított ország mefi nem csonkitolt életereje és viCsütörtök, 1932 Julius 7 Axa 1® fillér VIH évfolyam, 133. §z. i • .. i , rágzó gazdasági feltételei Juttatták kenyérhez a fiatalságot, nem pedig a Habsburg-uralom. Hogy. merészeli az őrgróf ur futóbolondoknak nevezni azokat, akik ha a királykérdésben álláspontot kellene elfoglalniok, más meggyőződést vallanánalc, mint a magyar politika parforoe-vadészái? Tudja-e az őrgróf ur, hogy a magyar törvényhozás sem állott azon az állásponton, amiről ő Ítélkezik a jószimatu bölcsek és futóbolondok felett S talán mi szóvá sem tettük volna az őrgróf ur csudálatos diagnosztikáját, ha az őrgróf ur nem jött Volna le kevés idővel ezelőtt Szegedre, hogy hitet tegyen a demokrácia és a liberálizmus mellett Erre a tanúságtételre nincs szüksége sem a liberálizmusnak, sem a demokráciának, sem Szeged vá- I CLÖriZCTf 91 Havonta helyben 3.ZO «M«kea ét Dadape«len>40. kUMBMOn tt*éO ponpfl, « Bor«* wéa Ara hetkO«nap te, rmftr e* Ünnepnap OIL Hlrdetétak felvétele tarifa tserlni. Mefllelenik h«tfff hlvélelével napon»« reggel ros (polgárságának. Ennek a városnak polgársága nem hajlandó a futóbolond elmclet megalapítóját és hirdetőjét a maga polgári politikai meggyőződése képviselőjének tekintem. Ez a polgárság ugy látja, hogy a maga demokratikus és liberális politikai manifesztádóitól távol kell tartani az őrgróf urat aki a más meggyőződésen lévőket futóbolondoknak tartja s aki öreg anekdótákból meriti az argumentumokat közjogi és alkotmányjogi felfogása számára. A szegedi polgárság politikai állásfoglalásának az őrgróf ur megjelenése nem ad súlyt, a magunk polgári állásfoglalásának súlyát pedig sokkal többre becsüljük, mint hogy az akció közösségével a futóbolond elmélet hirdetőjének ml adjunk jelentőséget és tekintélyt A két amerikai oceánrepOlőpllót a szerdán este Berlinbe érkezett Harbour Gracefól 18 6re «tolt repüllek Berlinig — TelfesHményök: világrekord anyagot és élelmiszert vettek fel a repülőgépre. Az Atlanfc Óceán felett az időjárás valamivel' kedvezőbb. Berlinből Jelentik: Mattern és Griffin szerdán délután 5.30 órakor mer/érkeztek Berlin "rtpúiBtérre. A* Newgork, julius 8. Máilem és Griffin rikai pilóták éjfél óta az Atlanti Óceán feltűr épülnék. A két pilóta kedden hajúdban világkörüli repülésre startolt a Newyork mellett fekvő Lloydbenettfjeldi repülőtérről, hogy megdöntse (M és cla pilóták világkörüli repülésének kilencnapos idÖrekordját Mattern és Griffin hal nap alatt akarják körülrepülni a főidet. Az első nap délutánján öt óra hét porckor viszontagságos ut után elérték utjuk első állomását, az újfundlandi Harbour Grace kikötőjét, ahonnan rövid pihenő «után nekivágtak az Atlanti Óceánnak. Newyorktől Ujfundlandig igen sok bajuk volt a .köddel. Kétszer is eltévesztették az irányt s már Harbour Gracet is elérték, sőt száz mérfölddel tul is repültek rajta, amikor . észrevették, hogy eltévedtek ás kénytelenek voltak visszatérői Harbour Graoeban két napra való üzeraomerikai püófák az elsók, akik leszól- • Irfi nélkül el jutottak Amerikából Ber- * tinbe. Útjukat Harbour Graceból Berlinig 18 óra és 10 perc alatt tetiék meg. Teljesítményük! minden tekintetben rekord. Uj-Fundlandtól az ir partokig tartó ooeáni utat nem egészen 12 óra alatt tették meg, ami eddig még egyetlen océánrepülö.isk sem sikerült. Az ooeáni felett óránként 250 kilométeres .-tebességgei haladtak. A két pilóta még az este tovább startolt Moszkva feli. helyzet kritikus A franciák nem hajlandók engedni «4.2 milliárdos követelésükből — Herrlot elzárkózik a németek politikai feltételeinek teljesítése elől MacDonald s »A konferencia sikertelensége katasztrófába kergetné az egész világol« (Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Lausanneból jelentik: A* lausannei konferencia befejezésére minden előkészület megtörtént. MacDonald miniszterelnök, a konferencia elnöke, bizonyosra veszi, hogy a legújabb kompromisszumos javaslat, amely — mint tegnap jelentettük — 2.6 milliárd aranymárkában állapítja meg azt az összeget, amelyet Németországnak a jóvátételi kötelezettség megszüntetése fejéhen fizetnie kell, lehetővé teszi a megegyezést és intézkedett is a hat meghivó hatalom plenáris ülésének összehívása ügyében. w A kompromisszumos favaslatof, amelyet Francqui belga szakértő tervezete alapján bír Walter Laylon angol pénzügyi szakértő dolgozott ki, általában véve mindenütt kedvezően fogadták, csak a franciák részéről nyilvánul meg még mindig ellenállás, de ez sem annyira a kompromisszumos javaslat pénzügyi része ellen, mint inkább a németek Legújabb politikai követelései ellen. A francia válasz dönti el a konferencia további sorsát. Lausnnneból jelentik: Szerdán délután megkezdődik a lausannei nemzetkőzi jóvátételi konferencia utolsó hivatalos tanácskozásai. Délután 4 órakor MacDonald lakásán tanácskozott a konferencia elnöksége, majd MacDonald, Herrio' és Papén részvételével hármas tanácskozás volt, ezután összeült a hat meghivó hatalom, hogy megvitassa a záróülés jegyzökönyvének szövegét