Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-05 / 151. szám
vn. s. Férti sportingek, női sportbluzok nagy választékban olcsó árakon Pollák Testvéreknél Dogulés és aranyeres bántalmak, _ és bélzavarok, máj* és lépd u ize dás, hét- és derékfájás ellen a fermészetadta .Fereae József" keserűvíz, naponként többször hevéve, hathatós segítségei nyújt Tudományos magfigyelések beigazolták, hogy a Ferenc Jázsef viz aIhasi megbetegedések eseteibea gjoraaa és mindig enyhén hat. A Fereae Jássef keserűvíz gyógyszertárakban, drogériákben és füszerflzletekben VaohafA »1 Képek faintarziában » Szegedre látogatott egy igen Jó nevű ás ismert iparművész, 'aki faintarziákkaí a miniatűr festészetből, freskóhatásu képekig bemutat egész művészi szinvona'on álló munkákat A kecskeméti kis asztalossegédnek, B ez dán Józsefnek a pályafutása akkor kezdődött, amikor feltűnést keltő dohányzókészü ékét, intarzia.munkát • kormányzó megvette és elkészíttette vele a hatalmas írredenta müvet, amelyet Rothermere lordnak küldöttek mint nemzeti ajándékot Mecénások vették pártfogásukba a fialat asztalost és Bezdán teljesen iparművészi talentumának szentelhette magát Ja. •enleg K e m a I pasa készíttet Bezdánnal valametyik török történelmi eseménvt megörökítő kétméteres faintarziás képet. Az elismerésnek érdekes dokumentumai még, hogy a tavaszi budapesti nemzetközi vásáron 13 múzeum vásárolt Bezdántói képet, közöttük a müncheni is egy német tárgyú, gyönyörűen színezett csapszék-jelenetet Bezdán tökélyre vitte az intarziát A festészet elevenségét, a színezés fortélyait a kompozíció érdekességét ötvenkétféle ckszoükus fafajtával éri el és fokozza. Hajszálfriomságu és millimétereket számo'ó formák az élet mozgékonyságával hatnak. A lila amarant, a piros manilla, a kék mocsári gyertyánfa, febtano és rózsafa, ázsiai ében, afrikai körte és bux, fehér pálma és afrikai pedukk, amborine, tuja és mahagóni: szebbnél szebb ét ragyogó szlnü fák segítségévef a magasabb ösztönnel rendelkező Iparművész valóban meglepően szép és eredeti alkotásokat teremtett Bezdán nem rendez kiállítást, de kéthánom napon át minden ér. deklődőnek készséggel matatja be intarziás képeit Hsza.szá)lóbeái szobájában. — Verekedés FelsőtanyAn. Vasárnapról "hétfőre virradó éjjejT vad verekedés zajlott fe Felsótanyán részeg legények között. Kapás István 25 esztendőt gajgonyai legényt valaki • verekedés hevében agy fejbesujtotta, hogv a mentőknek kórházba kelktt szállítani. — A textytfcésziei vaitsag és fergolntfaa* kedvesB»lé*. A pénzögyrrrtnisztartam megengedte, hogy az ofyan adózó, aki a rcktárfcésziet után járó váltságot (e váltságnak még ki nem egyenlített részét) j nfra s 31-ig befizeti, az adóváltsás 5 százalékát, aki pedig a küiralevőségek etán a forgalmiadói ugyancsak jelint 31-ig befizeti, a fizetendő forgalmiadé io százalékát a* adóváltságból, illetőleg a torgalmíadóból levonhatja. — A megvadult *>v** feUöktéft a kecsM. A Madách-ucca 4. szám alatti ház előtt áldogált hétfőn délután kocsijával Pataki István kocsis. Lovai megbokrosodtak és a kocsist agy fellökték, hogy agyrázkódást szenvedett. A kocsist sufyos állapotban a mentők szállították a közkórházba Üzletáthelyezés I ZJlViZJl villamossági rádió* akkumulátortöltő és javItó-Ozemé» a Református palotába. (Tisza la|M-kanri 37.) helyezte át. ne A Délmagyarorsság regénye HULL: A SEIR FIAI Alig észrevehetően villát yont, mint aki kellemetlen emléket hesseget ef, hátravetette nehéz humuszát, sarkonfordult és elindult, hogy csatlakozza embereihez, akik szorosan egymás mellett áUvo, halkan beszélgettek és figyelmesen nézték őt Egyikük magas és karcsú volt, mint vezére, i másik alacsonyabb és nehézkesebb testalkatú, de vonásaik feltűnő hasonlatossága azt bizonyította, hogy fivérek. A vezér Jöttére elhúzódtak egymástól; az alacsonyabbik — aki az idősebbnek látszott — datolyával kínálta meg egy tacskóból, amit a nyeregről akasztott le. De az ifjú nem kért belőle; leheveredett a homokba, kényelmesen elhelyezkedett, hátát egy sziklának támasztva, selyem gondoara-Ja zsebéből elővett egy aranytárcát és rágyújtott egy cigarettára. Csaknem félórahosszat fiit igy, cigarettázva, némán. Kísérői óvakodtak megtörni a csendet De tekintetűket alig vették la az arcáról, mindaketten nyilvánvalóan nyugtalanok voltak, a mindegyikük a maga módján fedezte ki aggodalmát: az idősebbik mozdulatlanul Olt, szemöldökét komoran összeráncolta, mint gazdája az imént Öccse azzal szemben idegesen Játszadozott egy kis halom kaviccsal és szünetlenül a fejűk fölött meredő sziklákat nézte, mintha azt várta volna, hogy valaki megzavarja magányukat A fiatal főnök végre felállt és lovát kérte. De a tréfálózás, amivel parancsát kisérte, elhalt ajkán, mikor azt látta, hogy emberei a maguk lovait is elővezetik. Kurta, elutasító kézmozdulatot tett — Ezekre nincs szükség. Egyedül megyek, mondta határozottan és megragadva kapálózó lova kantárszárát, a kengyelbe lépett, amit az Idősebb fivér tartott — Itt vársz rám, Ramadam, ugy beszéltük meg. Te is, S*rir — szólt élesen a fiatalabbhoz, aki éppen kapaszkodott föl, a nyeregbe. Viharos tiltakozás következett, heves kifakadások, az ellenkezés minden válfaja, kezdve az alázatos könyőrgésen egészen a nyílt szembeszállásig. De sem a könyörgések, áem az érvek nem változtattak a főnők elhatározásán. Az mostmár a nyeregben fllt és alig tudta fékentartani ficánkoló lovát; Izgatottan hadonászó kísérőire nézett le, észrevehető boszszusággal, amely egyre fokozódott, majd hirtelen kirobbant: — Hallgassatok! — dörögte. — Ki parancsol Itt? Én, vagy ti? Nem hslloltatok? Ismételjem? Egyedül megyek. Ramadam még erősebben szorongatta a kezében tartott kengyelt — Mi is veled szeretnénk menni, — hajtogatta. — És miért? A kérdezett tekintete habozó lett, de konokul megmaradt szándéka mellett — Mert igy nem biztonságos — bökte ki vonakodva, mintha e szavakat kierőszakolták volna tőle. A főnök szeme vészesen kezdett csillogni. De ez csak egy pillanatig tartott Aztán, mint a gyorsan elmúló nyári zivatar, elpárolgott a haragja, kisfiúsán kacagni kezdett • — Biztonság! 0, félénk hajadon! — gúnyolódott - Mióta törődsz annyit a biztonsággal, Ramadam? — A te biztonságodról van szó, aram, nem a magamérM, — felelt hevesen Ramadam. — Az enyém, vagy a tied, mindegy, bolondság. Nem, nem, Ramadam, elég legyen ebbőL Egyedül megyek. Várj, mig visszatérek. — És ha nem jössz vissza? Az éles kengyelvas most a ló vékonyát érte s az állat csaknem függőlegesen felágaskodott, úgyhogy az arab kénytelen volt elereszteni. — Ha nem jövök vissza - kiáltotta az ifjú főnök gondtalanul nevetve — akkor keress a menyországban, vagy a pokolban, biztosan tadom, hogy mindakét helyre behatolsz, ha meg akarsz találni. Intett feléjük és elvágtatod gomolygó per és bomokfelhők /özL A két fivér utána nézett, amig egy kiálló szikla el nem takarta a szemük elől Aztán egymásfelé fordultak; az isösebb dühösen átkozódott a fiatalabb rejtélyesen mosolygott — Ha valami beje történik... mi lesz az én urammal? — tört ki hirtelen Ramadam. S*rir mosolya vigyorgássá torzult amelyben nem volt derű és kifejező, sokat jelentő mozdulat kíséretében felelte: — Inkább azt joondd meg: mi lesz velünk? De e következő pillanatben már tettetett, vagy valódi közönnyel vállat vont és felnézett a nap felé. — Három óra hosszat, azt mondta az éjjel — jegyezte meg nyugodtan. — Hát legyen ugy. Három óra hosszat várunk. Ha akkor nem jön, akkor, ó, testvér, hamarosan megláthatjuk a menyországot, vagy a poklot Ad<&g is alszom egyet Röviden felnevetett, fejére húzta burnuszát, elhelyezkedett a homokban és hagyta, hogy kevésbbé filozófustermészetü bátyja egyedül viaskodjék a felelősségérzésével, amely azutób. bi időkben mindjobban veszélyeztette lelki nynnyugalmát (Folyt kÖv.) Mélységes fájdalomtól összetörve tolatom, hogy a legdrágább férj, gyermek és rokon FEKETE SÁNDOR fodrá sxmestar eletének 46. és boldog bázatságáaek 12-tk évében L hó 3 án este 10 órakor hirtelen elhányt Temetése £. hó 5-én délatán 5 érakor lesz a belvárosi temető kupolacsarnokából. őz*. Fekete Sándonté. •MMa ftlMMHiul • l«t«.la H»>«l Ml s «rskar ta<lsL 169 El ne felejtse juliusi bevásárlási igazolványát a kiadóhivatalban átvenni