Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-30 / 173. szám

VII. 30 i — Megismert a közjegyző ur fa? — kérdem. A szemöldöke összehúzva, a kezével legyint. — Azért van szemem! Maga az, aki nem tudta, hogy kicsoda Wagner Nándi és újságíró meré­szelt lenni Szegeden Azóta e'cserélte a csongrádi, alföldi, közjegyé séget egy jobb levegőjűvel, most érkezik hozzánk a híre, hogy meghalt. A másik régi szegedit, aki itthagyta az árnyék­világot, tlerodek Sándornak hivták s harminc­harminckét év előtt főhadnagya volt • szegedi honvédgvalogezrednek. Szúrós szemű, egy kissé összenőtt szemöldökű, titokzatos életű és zárkó­zott természetű ember, aki hirtelen rügy politikai botrány központjába került Kerner Jenő volt a honvédzenekar karmestere s az ifjú muzsikusnak nem hosszabbították meg a szerződését, amiként hogy eljárás alá vonták Herodeket is. Hogy voltaképpen mi történt, azt soha teljes biztossággal nem lehetett megtudni, az újságok azonban sokáig és hosszasan1 tárgyal­ták a ibotránv«-t, mely szerint a két férfiú haza. fias érzéseinek lett az áldozata. Herodek ugyanis üres éráiban amatőr-költő volt a egy hazafias verséhes seoekarra hangszerelt kí­sérőzenét irt a talentumos Kerner. Ebbe a tornai« kába pedig — azt hiszem, a magyar daf i _ befe volt szőve néhány taktus s Kossothaótá. bőt i«. Nénányszor nyilvánosan előadták, aztáfc levették a műsorról a szerzőkkei együtt Hogy abban az Időben a honvédség nem voft önálló intézmény, azt talán felesleges ma megma. gyarázni, hiszen csaknem állandóan zengett a köz. élet, meg a parlament a közjogi sérelmektől, ma. gyár származású tisztek mellőzésétől, olyan hon. védségi vezérférfi»* szerepéről, akik magyarul « tudtak A KossathJnév még mindig vörös zászló volt, hát semmi lelietetlen nincs benne, hogy et akasztott meg két karriert Néhány taktus. Keroer Jenő aztán a színházi világban talált elhelyezkedést H«todek az idegenforgalom torén jutott pozícióhoz, a főváros azoJgálatában. Nyári napokon ofvkor feltűnt a Balaton valamelyik mó. lóján, aranyzsinóros ellentengernagy! sapkája alól épp ofyan szúrós szemmel, komoran tanulmányozta a helyzetet, mint régen. — Szervusz Sándor, köszöntötte yaiapatylk la. mer őse az elmúlt időkbőL Sándor szabályosat szalutált, aztán gyorsan to. vább lépdelt A régi étet semmiféle kapcsolatát fel. efeveniteni nem akarta Most aztán megtért a kg, régebbiekhez. íkk DlVflTDRUHflZJIM Kárász ucca 3. sz. alá 2S3M5 helyeztem át 3201 Dusán felszerelt raktáramat a t Vevőközönség szíves figyelmébe ajánlom, f H SI ¥ "1 fl & M Teljes tisztelettel IKt Szuronyroham, gáztámadás, tankfelvonulás Washington uccáln Lovasattakkal és géppnskafedezetíel verték szét a volt frontharcosokat - London, július J®. A Pennsylvania Avenue a washingtoni CapitoHum éa a Feh r Ház köz­vetlen közelében valóságos csatatér képét nyúj­tott* a mutt éjjel, midőn a rendőrség képtelen­nek blzouyuft a frontharcosokat megfékezni. «,. Hoover elnök Huslcy hadügyminiszterre! és Mills kincstári államtitkárral sürgős tanácskozást tartott, amelyen megállapították, hogy a tárgya­lások ideje elmúlt éa ütött az erélyes fellépés tizenkettedik órája. A megérkezett katonai megérő­&itések elsősorban gépfegyvereket dlUtottck fel * stratégiai pontokon, főként a veteránok által el­foglalt épületek előtt, majd looasosztag vonult végig % Pennsylvania \vanuen, mely megtisztította az ucoát. A frontharcosok gunykiáltásokkal fogad, ták a katonaságot, »mely elő» a mellékuccákba menekültek A lovasrohamot gázálarcos, acélsisakos,, félti' tölt szuronyu galogsági hullám követte, mely sza­bályszerű rajvonait/t fejlődve hajtotta nmga előtt a veteránokat. Minthogy egyes összeverődött cso. portok vonakodtak szétoszlani, a katonaság könny• fakasztó gázbombdkat aobdlt a káromkodó tö. meg közé. A bombák kékes füstfelhője átcsapott az egész környékre, az üzleteket mindenütt sietve bezárták és a közönség hartyatt-homtok menekült. Végűt a gyalogság tankfedezet alatt végigttperH a »harcteret«, mindenütt visszaszorítva a veterá­nokat, akiknek közeli táborait a katonaság fdgynf. totta. A színtér nem sokban különbözött a világ­háború nyugati frontjától agy kisebb támadás után. MacArthur tábornok, az Egyesűit Államok ve. zérkari főnöke személyesen nézte végig a had­műveleteket. A megerősítések már útban vannak és rövidesen háromezer ember áll majd rendek kezésére ' j Régi szegediek halála Annyiban szegediek, hogy valamikor itt éltek köztünk éa részesei voltak örömeinknek, bána­tainknak, Szegedet helyezték más városok elé (ha idegennel beszéltek,) Szegedet kárpálták maguk között, az itthoniaknak megengedett javitó szán dékkal. Most a halálhírük érkezik, amit átadunk a mul­takból megmaradt Ismerőseiknek, akik egy pil­lanatra megállanak három évtizednél nagyobb idő határt jelző kövénél. Csata Sándor, általában ahogy annak idején nívták, >a kis Ciala«, a századfordulón járás­bíró volt Szegeden és arróf nevezetes, hogy sze­rette, ha nagyon szigorú embernek tartják. A jegyzői kar ifjú utnak-indulói közé tartozott ak­koron Zobay Ferenc, Ivánkovits Árpád, nemkü­lönben Taschler József, minden Jóskák legneve. zetesebbje. Csala bíró, hogy a tekintélyét fenn­tartsa, mindig szigorú tolt, ?bból a dohogó faj­tából való, amelyik semmivel sincs megelégedve, nyilván hogy ezen az úton érje el a tökéletes mimka elérhető legmagasabb fokát. Cvikkere mö­gül mérgesen nézett az emberekre, a szemöldöke állandóan ráncba borult a delikvens Igen sebe­sen vallott «lőtte, mert Idejekorán felfontoltá/hogy milyen lehet ennek a haragnak a fokozatát v Abban az időben a bíróság büntető része a Mars-téren volt a Caiilag-börtón mai előrészé­ben, helyi fogalmak szerint tehát megiebeté"ea messze. Oda kellett naponta Idjárniok a hivatalos férfiaknak, a lóvonaton a közkórházig, ha. nagyon sok volt az idejűk, — keresztbe szelve a várost, ha szelíd reggeleken megkívánták a sétát Nap. jában négyszer azonban, (mert még tartott a dél­utáni hivatal is,) alávalóan hosszú volt áz ut, főleg az ősz mocskos viharaiban, a tél csípős szív lében, sárral tarkázott havában. Ehhez minden­napos külön elhatározás kellett s ezért ért hazá legkésőbb Csernyus járásbiró ur, mert ő a Valéria­tér egyenes vonalában haladva több rendbeli pi­henő stációkat tartott -*­A kis Csala azonban csak látszatra volt szigo­rú és mérges, mert szelid emberi jóság bélelte kö­rül as alaptermészetét, mindenkin segitra: akart, csakhogy olyan az emberiség, hogy nyomban a fejünkre nő, ha nem hitetjük el. hogy megköze­líthetetlen ridegek vagyunk. Az újságírás technikájához tartozott hogy ha­csak nem volt kiad Ss bűnügyi tárgva'ás, e-küdt szék, a riporterek minden délután kirándultak a térre a a bíró és jegyző uraktól tudták meg hogy milyen tárgyalások estek a nap folyamán. A kis Csala aztán kokkal pompásabban elmond­ta a dolgokat mintha a magunk fülévei hallottk volna, kitűnő érzéke volt a humorhoz a megka­cagtatoU mindenkit bár .az arca akkor is szi­gorú maradt (A finom árnyalatokat, a legjellem­zőbb dolgokat Taschler Jóska csak Tömörkény­nek mesélte el.) Egyszer azzal fogadja e sorok Íróját Csala. — Ma jó dolog történt, meglátom, hogyan tud­ja mt^irni. Hát itt volt a Wagner Nándi.«• — Bocsánat, akasztom meg a beszédben, ki az? Csak ugy ugnott tel az asztala mellől, -hogy azt bitiem, nyomban lenyel. — Maga nem tudja, ki a Wagner Nándi? Ma­ga akar Szegeden ilyen hiányos ismerettel újság­író tenni T én hozzám ne jöjjön többet mert egy szó nem, de annyit se mesélek. Hebegtem, mentegetőztem: — Engedelmet kérek, de a három hét alatt, amióta szegedi lakos vagyok, még nem ismer­hettem meg az egész várost Én igyekszem, hát igyekszem, lumpoltam már a Tóth F ercsi vei, meg a Győri-Farkasokkal... A kis öre? tekintete mintha szelídülni kezdett volna. — Ott volt a Folkusházy is? — 0 volt a vezéri Tessék elnézései lenni, még <na megismerkedem azzal a Wagner NáadivaL Szivt* a pipáját, meditált végűi azt mos <a: — Hát most az egyszer megbocsátok megbocsá­tok, de nem sszeretem a felületességet Hogyan írná meg ezt a pompás történetet ha sose látta a Nándit? Nem is mondta ef addig, amíg tisztába nem /ott a személyi tulajdonságokkal Addig többször »prüfungoltatott«, ahogy Szegeden mondani szeret­ték, ebédutáni fekatén a Kass-ban meglepett egy. egy keresztkérdéssef, — mindenesetre eltette a vzámomra magát a történetet Aztán közjegyző fett Csongrádon, rengeteg idő eltelt, csak huszonöt éwei kisobb találkozom vele egy nyáron Párádon. Epp ofyan volt, mint régen, ezrek közül is jegismertem volna. A cvikkeres, kissé rövidlátó, szemét, a szigorú arcát I^öszönlöm, arra megáll s mintha nem negyed­század telt volna ei az utolsó találkozásunk óta, hanem negyedóra, ugy folytatja a mondókáját — Nem tudja( mikor megy autóbusz a hutába í • • Egy kardé szurkait lopott, félévi bfirtönre ítélték (A Dél magyar ország munkatársától.) Palotás József szegedi napszámos a mult hónapban egy kishordó szurkot lopott a Tisza Lajos­köruti aszfaltkemencék mellől. Lopás büntette miatt indult meg ellene a bűnvádi eljárás és pénteken Ítélkezett ügyében a szegedi tör­vényszék V<7d-tanácsa. A tárgyaláson Palotás beismerte, hogy már többszőr volt büntetve lopásért. A bíróság bűnösnek mondotta kí lo­pás bűntettében és IhJhónapi börtönre itélle. Az itélet jogerős. JCöítöz ködéseket { heivhcn éa «Idéh't felelősség mellett Jutá­nyosaa es?k5r&' Kálmán szállító. Kígyó ucca " 5 Tal: 11 - 49 (Nea Ernő bankháiéban.) 287 Étvágygerjesztő kitűnő minőségű kevert csipős turó 10 deka ára 10 fillér, a Központi Tejcsarnok rf. fiók tej csarnokiban. Bizonytalan időre dologházba utalták a tolvaj leányt (A Délmagyarország munkatársától.) Szeld Erzsébet 21 éves leányt nemrégen elfogták lopás gyanúja miatt. A leánynak sem foglal­kozása, sem rendis lakása nem volt Sokrf tartózkodott Pesten, majd Szegedre való szaérkezése után a Zerge-ucca 4. számú há> ban, Rácz Máriánál vett bérbe egy ágyat Rácz Máriától lopott ezután ruhanemüeket A jó polgári családból való leány pénteken j került dr. Gaál járásbiró elé.. A tárgyaláson r kiderült, hogy a leány lopásért már büfr^ telve volt, fiatalabb korában pedig favttónev* * lésre utalták. Szeles Erzsébet előadta, hogj azért lopott, mert nem volt sem lakása, sem élelme. Anyja nem akarta tartani, ezért mit évekkel ezelőtt elhagyta a szülői házat Kihallgatták Szeíes Erzsébet anyját is, terhelően vallott leányára. Elmondotta, hogf a leánya nem bírt megmaradni a szülői háznál és felutazott Pestre. Hiába kísérletezlek vele, nem lehetett belőle semmit sem faragni. A* ügyészi megbízott az anya vallomása után közveszélyes munkakerülés miatt is vádat emelt a leány ellen. A bíróság Szeles Erzsé­| betet bizonytalan ¡dőre dologházba utalta. A le4ny az Ítéletben megnyugodott

Next

/
Thumbnails
Contents