Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-30 / 173. szám

|/eOEO. Sier«e»IOt«a: Somrxjyl ucco «2.1. em. Telnlpn: KladAhlVBlal, iSManidtnyiiar é* legylroda : Aradi goco 9. Telefon s 13-00. - Nyomda s löw Llpö' uocn IU. Telefon i 2A.34. TAHratl M iBvélelm • IMtmnnyaroNzéq Szeged Szombat, 1932 Jullus 30 Ara M (111 «r VIII. évfolyam, 173. sz. Rladókészülíség egész Németországban a vasárnapi választások előtt Nácl-rohamoszíagok — rendfenntartási szolgálatban (lodapeatl tudósítónk telefon jelenléte.) Bernből jelentik: A vasárnapi birodalmi igyüKsi választásokra minden készen áll Szombat reggeltől kezdve az egész rendőrsége! riadótísHúllsigbe h'lyc'-ték. Szombaton és vasárnap minden felvonulás és szabadég alátt tartandó gyűlés nzigoruan tilos. A választási eredményeket nem tzabad nyilvános helyeken közzétenni, nehogy ueeai csoportosulás támadjon. A rendőrség utasítás' kapott, hogy minden rendzavarást a iegszigorubban fojtson el. B)r. Bratht porosz kormánybiztos-belügyminiszter péntek esti nyilatkozatában a leghatározottah. ban cáfolja azokat a híreket, hogy a nemzett sto. e'álista rohamoszlopokat mozgósították. Dr. Paali oldenburgi nemzeti szocialista miniszterelnök » nem'**1 szocialista roham0srtagoku i* belevon' ta a választási rend fenntartási szolgálatába. Hindenburg elnök pénteken szük;égrendeletetirt alá, amely politikát fegyverszünetet rendet el faIlus SJ-töl augusztus ÍO-ig. Ebben az időszakban titos minden gyűlés, nem tarthatók felvonulások és tüntetések A rendelet indokolása az, hogy a választási agitáció végsőkig feszült izgalmai után szükség van a politikai szélcsendre. Sallal Imrét és FUrst Sándort délután 2 órakor halálra ítélték, öt órakor kivégezték A stafárlálls bíróság elutasította a kegyelmi kérelmekel Budapest, július 29. Sallal Imre és Fürst y Sándor ügyében pén'eken délelőtt Töreky Géza elnöklete alatt összeült a rögtönitélő bíróság, amely a két kommunistaagitátort halálra ítélte. A halálos itfletel a délutáni órákban azonnal végrehajtották. A tárgyalás megkezdése előtt rendörosziagok szállották meg a törvényszék épületét és a környéket. Az épületbe csakis igazoltatás után lehetett bejutni, a tárgyalásra csak újságírók és néhány jogász kapo't belépőjegyet. Megjelent a tárgyalison Jeán Longuet francia képviselő is, aki az E-nberi Jogok Ligíja nevében interveniált a L jfraánynál a statáriális itélet ellen. A védők a folyosón izgatottan tárgyalták, hogy ezideig nem volt módjukban a vádlottakkal érintkezni, az iratokba beletekinteni és ezért táviratilag panaszt tettek az tgazságüfjyminis-.ternél. Negyedkilenckor vezették elö a két vádlottat. Sallai teljesen nyugodtan, Fürst összeroskadtad lépdelt a fegyőrök között A délelőtti tárgyalás 4. ! Félkilenckor nyitotta meg a tárgyalást Töreky elnök. Dr. vitéz. Széchy István ügyész emelt vádat élőszóval Sallai és Fürst ellen azért, mert mint a moszkvai Komitern küldöttei, a kommunista eszméket terjesztették sajtótermékekkel és egyéb eszközökkel, jelentéseket készítettek a munkások gazdasági visaonyairól és hangulatáról. Titkos nyomdákat tartottak fent, a kommunista ifjúmunkásokat szervezték és ezáltal kimerítették az állami ts társadalmi rend erőszakos fel/orgatására irányuló bűntett tényálladékát Töreky elnök ezután megállapította, hocy ffllnd a két vádlott jelen .an Kikérdezte Sallait és Fürstöt a személyi adataikra vonatkozólag, majd az ügyész zárt tárgyalásra tett Indítványt, amelyet a bíróság elutasított. A *cdők azt kérték, hogv mivel nem állott módlukban a vádlottakkal érintkezni, az iratokba betekinteni, adjon a t íróság módot arra. hogy 9 ^vádlottakkal beszélhessenek. A biróság ezt * 'tereimet is elutasította. Hzután megkezdték Sallal kihallgatását. kijelentette, hogy nem érzi bűnösnek ®;gát. 1918-ban lépett be a kommunista rirtba, azelőtt bankhivatalnok voli. A kombin alatt Korvin-Klein Ottó titkára volt és •"'nt ilyen, szerény leendőket látott el. Csak a(,"íiinisztra!iv teendőket végzett. Elmondta f^'án, hogy ci kommün után Bécsbe szöinneu Moszkvába ment. l(J2S-ban párlja megbízásából Magyarországra jőlt és mint a sokszorosító gép kezelője működött kilenc hónapon át 1929-ben visszatért Moszkvába, ahol a tervgazdasági osztályba osztották be. — 1932-ben a párt megint utasított, hogy jöjjek haza Magyarországra — vallotta Sallai. — Miért mondja, hogy haza? — kérdezte Töreky elnök. — Kérem, én magyar állampolgár vagyok... — De Magyarország nem a hazája önnek! — Magyarországon születtem, magyar az anyanyelvem. — Magának nincs hazája! Legkevésbé Magyarország az, — válaszolt az elnök. — Köti magát egyáltalán valami jóindulatú érzés Magyarországhoz? — Igen... — Nem, ezt sem hiszem, — zárta le a vitát Töreky. Sallai elmondotta ezután, hogy a párt nyomdai sokszorosító apparátusában a technikai érintkezés volt a feladata. Pesten tehát az volt a főszereibe, hogy a párt technikai funkcióit bonyolitsa le. Politikai funkciói egyáltalán nem voltak, politikai iránviló munkát sem végzett. A sokszorosításra váró külföldi Írásokat juttatta el a nyomdába anélkül, hogy azokba beletekintett volna — De maga az írásokat átfésülte! — szólt I őzbe Töreky.. — Nem, nekem csupán az ífjumunkás mozgalomhoz volt valaini közöm... — De maga cikkeket is irtl ELöriZETÉ*' Havonta Helyben 3.20 ld«k(tn Buinpetien 3-ttO. k^liroidttn O-4O pengd ^ FOTM mxAm A»« h«kö»xap Itt. vn.Ar- e* Unn«pn«pM liLTllT deteoelc i«lvélele (arlta wertol. Megielen«< hCMA kivéieléve' Sallai megjegyezte, hogy az anyag 95 százaléka külföldről jött, azokat nem ellenőrizte, mert ahoz nem volt joga. — A másik «funkciója az ífjumunkás moz. galom volt — mondotta Töreky. — Ugy látszik ez volt a fontosabb és ezt végezte nagyobb passzióval. Hát ez miben állott? Sallai elmondja, hogy az ifjúmunkásoknak csak tanácsokat adott. Tagadta, hogy a Thék Endre-uccai irodának politikai szerepe le't volna, csupán a technikai összekötő munkát -égezte. Kijelenti Sallai, hogy az országban járttitkárságok voltak, a központ maga írányitotta az ügyeket Több irat felolvasása után az elnök ezt mondotta: _ _ Nahát ezekből az iratokból ne.n az tűnik* ki, hogy ón szervezte a magyarországi pártot? ' — Ezekből az iratokból csak az látszik — válaszolta Sallai —, hogy olvastam a kommunista pártirodalmat Az elnök végül azzal a kérdéssel fordul Sallaihoz, hogy adja elő a védekezését. — Ml nem akartunk semmit — felelte Sallai csak meg akartuk magyarázni a munkás-osztálynak, hogy a* az egyedüli helyes ut, amelyen mi haladunk 1 — Ne programbeszédei mondjon, hanem adja elő a védekezését! — vágott közbe az elnök. _ Kérem, én védekezem. Nem akartunk mást mint a munkásosztály többségét meggyőz \i eszméink helyességéről... Külföldön mindenütt {.¿abad ezeket az eszméket terjeszteni.«. — Eaek általánosságok! — szakítja féli» Töreky. Ezután FOrst Sándort hallgatta kl az elnök. Fürst sem ismerte be bűnösségét Elmondta, hogy arra kapott megbízatást, hogy a szakszervezetekben az ifjur.mnkások részére előadásokat tartson. — Sallai milyen funkciót teljesített? — kérdezte az elnök Fürsttől. — Erre nem válaszolokl — felelte Fürst. Ugyancsak megtagadja arra nézve is a választ, hogy tevékenységéről kinek számolt be, majd visszavonja a rendőrség előtt Sallaira tett vallomását végül kijelentelle, hogy nem volt a párt titkára. Rátértek ezután a tanúkihallgatásokra. Elsőnek Karikás Frigyest vezették elő, aki kijelentette^ hogy nem vett részt a szervezkedésben. Bécsből küldték Pestre, de nem tudta, hogy kivel fog találkozni. Kilián György, Kospor Lajos és Kospor Lajosné vallomása után Kalmár Béla és Schweinitzer József lendőrtanácsosokat hallgatták ki. Elnök: Fürst vádlott arról panaszkodott, hogy őt a rendőrségen megverték. — Kérem, olyan körülmények között tett Fürst vallomást, hogy ez teljességgel ki van zárva. Ezután Lengyel Zoltán védő áll fel helyéről és két ínyei vesz fel. Felmutatja az ingeket és ezeket mondja: — Kérem, a vádlottak családtagjai ezeket a véres Ingeket adták át nekünk. Az elnök rászól a védőre: Tessék ellemtí ezeket az ingeket és ne tessék efféle család-