Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-29 / 172. szám

9 Z CO EU. SzerkMaUM^g: Somogyi ucca 22-I.om. Telefon: 23-33.^Klodóh!*o»íll, < 31««nkl1nyviAr «• 'egytrodo • Áradt ucca 8. Telefon t I3-0®. - Nyom, a : LHw LipOf ucca IM. Telefon < 20.34. róTlroll é* levélcím Dílmooyaror«iAr Sceqed •••••••••HltlINH Péntek, 1932 Julius 29 Ara tt fillér VIII. évfolyam, 172. ftz. ELOFIZCTCS: Havonta helyben 3.20 Idéken ét Budapetlen 3-00, IcUlftSldtln »MO - Boy«* Arrk hé,kö»Mp to, vatAr- ét ünnepnap t4 HL HlrdetOaelc lelrélel« »nrffa «aertnl. Meolelenix h«IM "civileiével wiwinnl» recipe. i Nincsen uj a nap alatt Ezt a vezércikket nem ml irjuk Ezt • vezércikket az a Macanly Tamd* nevű angoi történetíró irta, aki szabad óráiban újságírással is fogla'kozott és neraesak «(vonatkoztatott történelmi tanulságokat szúrt te könyveiben, hanem ho&zászótt az aktuális napi eseményekbe? is a lapok hasábjain. Ez a vezércikk pontosan száz esztendő előtt az Edinburgh hév^w hasábjain jelent meg; ha egyagy dátumot, vagy helyi vonatkozást kihagynánk belőle, szinte megdöbbentő pontossággal meg lehetne írni ma ís. Az emberiség fejlődéstörténetének során majdnem állandóan meg lehet állapítani, hogy az egyes polgárok a háborúk, adók, éhségek, összeütközések, indokolatlan tilalmak és még végzetesebb védő rendszabályok ellenére is szorgalmukkal gyorsabban termelnek uj értékeket, semmint azt a kormányok elpazarolni képesek volnának. Látjuk, hogy a nemzeti vagyonok szaporodnak és az élet berendezései tökéiebesbednek, bármennyire korruptok és pazarlók legyenek is a kormányok. Nehéz válságok időszakát éljük. De milyen csekélynek tűnhetik fel ez a válság, ha igazán komolyan gondoljuk végig az elmúlt negyven esztendő történetét: egy háború, amely mellett az összes eddig álélt háborúk étörpülnek. Adók, aminőket azelőtt a legerősebben taladóztaiott népek sem tudtak volna elképzelni. Államadósságok, amelyek méreteiben rtz összes azelőtt felvett adósságok együttes ósszegét meghaladják. A tömegek megélhetése tudatosan megdrágítva. A valuta könnyelműen elértéktelenltve és ugyanolyan oktalan módon felértékelve. És mégis, szegényebbek vagyunk, mint voltunk 1790-ben? Meg vagyunk győződve róla, hogy az ország vezetőinek állandó hibái dacára gazdagodott. Időről-időre volt ugyan megállás, volt még visszaesés is, de a fejlődésnek általános iránya kétségbe nem vonható. Vannak visszafelé gördülő hullámok is, de a szint emelkedése általános. Lehet, hogyha azt akarnánk megjósolni, hogy 1930-ban egy jobban táplált, jobban öltözködő és jobb lakásviszonyok között levő ötven milliónyi lakosság fog élni Angolországban, ha azt mondanánk, hogy Sussex és Huntingdonshire virágzóbbak lesznek, mint West Hiding és Yorkshire gazdag vidékei, hogy kertszerü gazdaságok fognak elnyulni Ben Xevis és Helvellyn magaslatiig, hogy ma még ismeretlen elvek szerint működő gépek állanak minden lakásban az emberek rendelkezésére, hogy utak helyeit mindenfelé vasutak Iáznék és utódaink csak gőzerő. 1 fognak utazni, lehet, hogy ez esetben sokan bolondnak tartanának bennünket. De mi nem akarunk jósolni. Csak a mul'.ra visszatekintve, ¿•gyet akarunk megállapítani: Ha valaki a parlamentiben, amelyet az 1720. esz!cndei válság zűrzavarral és rémülettel töltött el, azt merte volna mondani, hogy 1830-ban az aní?ol nemzeti vagyon a legmerészebb álmokat is meg fogja haladni, hoj^* az évi nemzeti jövedelem nagyobb lesz. mint az akkori egész adósságteher, hogy London mégegyszerakkorára s; áporodik, de a halálozási arányszám a felórj Lzáil le, hogy a posfa egymagában nagyobb jövedelmet fog a kincstárnak biztosítani, mini az összes vámok i's illetékek II. Károly iuejében, hogy huszonnégy óra alatt Londonból el lehei utazni Yorkba cs vissza is Leliet jönni, hogy tengeri utakat vitorla és szál nélkül tehetőnk, elődeink az ilyen beszédnek éppen oly kevéssé adtak volna hitelt, mint Gulliver utazásainak. És a jóslás mégis valóra vált volna. De a valóság az, hogy az emberek hajlandók annak feltételezésére, hogy mig az ő korukig állandó volt a fejlődés, a legközelebbi generációban ennek a folytonosságára már nem lehet számítani. És mi mégis abban a hitben vagyunk, hogy azok, akik azt hiszik, hony az emberiség fejlődésének fordulópontjához érkezett és legszebb napjai már elmultak, tévedésben vannak. Hisszük ezt, mert mindazok, akik előttünk éltek, látszólagos joggal ugyanilyen pesszimizmussal vélekedtek a saját korukról. »Az uj millió tönkre, lesz bennünket«, — siránkoztak a hazafiak 1640-ben, »az évi kétmillió tönkreteszi az országot«, — volt a kétségbeesés jajkiáltása 1660ban. Ugyanez ismétlődött meg minden válság alkalmával. De azért kérdezhetjük, hogy miért kell nekünk csak rosszat várni a kővetkező esztendőktől, ha a mult állandó javulást ho. zott magával? Angolország haladását azonban nem a mindent tudni akaró és magát mindenhatónak képzelő államnak, hanem az angol polgárság előrelátásának és tetterejének köszönhetjük. És ugyanebben az előrelátásban és tetterőben bizakodva tekinthetünk bizalommal a jövőbe. Az államférfiak akkor szolgálják legjobban nemz;tűk fejlődését, ha szigorúan a saját feladataikhoz tartják magukat, ha szabad mozgást engedek a tőkének és munkának, hogy termelő erői1 kifejthesse, ha nem avatkoznak bele az áralakulásba, ha lehetővé teszf: a tetterő és intelligencia érvényesülését, a hiúságot és ostobaságot ellenben sorsára hagyják, ha a békét biztositják, a tulajdont megoltalmazzák, a közterhekel leszátlilják és az állam egész üze.nében a legszigorúbb takarékosság szempontjait érvényesitik. Cselekedje ezt a kormány, a többiről majd a nép maga gondoskodik. Csütörtökön kétszer leszavazták a Dollfuss-kormányt (Budapesti tudósilónk telefon jelenlése.) Bécsből jelentik: A nemze'i tanács csütörtök délutáni ülésén két izbsn is leszavazták a Dollfus-kormányt, amelynek helyzete most már menthetetlennek látszik. A banktörvény tárgyalása során a parlament 78, illetve 79 szóval, 77 szavazat ellenében, két ellenzést indítványt fogadott el, a kormány azonban nem vonta le a szavazás következményeit, miután nem elvi kérdésről volt szó. A válságos belpolitikai helyzet végleges tisztázása napokig is eltarthat A jugoszláv nacionalisták merényletre készülnek Sándor király ellen? (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.; Belgrádból jelentik: A macidon forradalmárok szervezetének szófiai lapja, a »Makedonia« csütörtöki számáLan genfi levél formájában azt irja, hogy a jugoszláv nacionalista szervezel Sándor jugoszláv . király vsldesi kastélya ellen merényletet akar elkövetni, hogy ezzel lángra lobbantsa a nacionalista szervezeteket Szerbiában és alkalmat adjon a nagy leszámolásra Jugoszlávia ellenségeinek. A fantasztikus jelentést Belgrád poStikai köieibrn nagy felháborodással fogadták és főleg az keltett nagy izgalmat, hogy a király ellen is merényletet terveznek. madókésszüllségbe J&elyescléK a fpiílerislálc roJ&amossiagiaii Beolvasztanak több porosz minisztériumot a birodalmi kormányba (Budapesti tudósítónk telefonjetenlése.) Berlinből jelentik: Dr. Bracht porosz belügyminiszter csütörtökön délután bejelentette, hogy a központi szervekben, elsősorban a porosz minisztériumok keretében nagyszabású koncentrációt terveznek, hogy szorosabb együttműködést biztosítsanak a porosz és a birodalmi kormány között. A Vossische Zeitung több porosz minisztériumnak a birodalmi kormány egyes tárcáiba való beolvasztásáról ad hirt. ami az első lépést jelenti a birodalr ; reform felé vezelő ulon és az a célja, hogy kiküszöbölje a birodalom és Poroszország között fennálló dualizmust. Közvetlenül megvalósulás előtl áll a kormánynak az a terve, hogy egységes irányítás alá kell helyezni a német ifjúság testi és lelki nevelését. Bövidesen rendelet jelenik meg, amelyben a birodalmi kormány Különböző irányelveket állapit meg az Ifjúság célszerű, a honvédelem- és a sportnevelésre vonatkozólag. A birodalmi kormány nagyobb összeget bocsájt rendelkezésre elsősorban birodalmi sportoktatók kiképzésére. A baloldali lapok szenzációs formában azt irják, hogy a nemzeti szocialisták rohamosztagai' riadókészültségbe helyezték. A Berliner Tageblatt szerint a rohamosztagok központi vezetősége parancsot adott a vidéki alosztályoknak, hogy a roham osztagokat a választás napján helyezzék riadókészültségbe éa tartsák menetkészen. A pomeráníai tartomány több községéből állítólag ilyen osztagok már el is indultak Berlin felé. A lapok felszólítják a hatóságokat, hogy állapítsák meg, mi igaz ezekből a híresztelésekből és tegyék meg a szükséges intézkedést