Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-26 / 169. szám

•£COEO. 9cerke*ztO*«fl: Somogyi uooo MZ. L. em. Telelcn: 23-CK3. ^ Ki&ddblvalal, kOlotOnkOnyvtar M tegyliuda» ArMU uooo a. Telefon t IVO«. ^ Nyomda t Ldw UDAI uccn ív. Telefon t 2S-.V«. TAHnM él levélcím • Délmagyoroniéa Széped x Kedd, 1932 Julius 26 Ara M mi«r Vm. évfolyam, 169. ElflPlZBTESi Havonta ho"rbf" • IMfean át SmlmiKlnii T~nTT, kUirmdUn enoO. - BOT«* •«*»» nap S«. VMéf. Ünnepnap" «ML"™»­tfeM*«k telvélele tarifa Mente­lent* hétfA wivelclével nennnlw fe"oel Nem Hzelönk száz százalékos póladói! A pénzügyi bizottság most kezdi tárgyalni a számvevőség által összeápilott költségvetési tervezetet s a városházá$*Wris azt hangoz­tatják, hogy a jövő évBBh száz százalékos lesz a pótadó. Nem értjük. A pótadó a költség­vetési hiány fedezete, amig tehát nincsenek megállapítva a bevételek és a kiadások, addig nem tudjak, hogy mennyi a hiány és nem tudjuk, de nem tudja senki sem, hogy a nem ismert nagyságú hiány hány százalékos pót a dóval tüntethető el. Ha a költségvetés ősz­sBeállítása előtt, a költségvetés tervezetének tárgyalása előtt, a bevételek és kiadások vég­összegének ismerete előtt valaki azt mondja, hogy a pótadó száz százalékos lesz, akkor ez • nyilatkozat azt bizonyítja, hogy a k.llséy­vetést száz százalékot pótadóhoz méretezték c a költségvetés összeállításához azzal fogtak hozzá, hogy a pótadó száz százalékos tesz. Aki ebben a városban most gondol adó­emelésre, az nem ismeri azt a várost, amelyik­ben él s amelyikben talán azt a hivatást kel­lene betöltenie s azt a feladatot kellene meg­valósítania, hogy a terheket ne emelje, ha­nem csökkentse. A pótadónak minden fillérrel való emelése a költségvetést irreálissá leszi Pár évvel ezelőtt még nem tartották fon­tosnak. a költségvetés realitását, mert ha nem folytak be a költségvetés tételei, akkor egy­srerüen bankkölcsönnel pótolták az elmaradó bevételeket Ma azonban, amikor a bankok csak a legkivételesebb esetben s akkor is két-három hétre adnak egész szokatlan fe­dezetek mellett nem kölcsönt, hanem »első segélyt«, ma a költségvetés realitása a városi gazdálkodás realitásának legelső feltétele. Ne vessenek ki száz százalékos pötadőt, mert úgysem fog befolyni. A behajtást meg lehet majd kísérelni, az árveréseket ki lehet majd tűzni és meg is lehet tartani, de száz százalékos pótadót a száz százalékkal romlott gazdasági életből kipréselni nem lehet Egyet el lehet érni, azt hogy a száz százalékos pótadó behajtásának megkísérlésével még azoknak az adózóknak exisztenciáját is veszé­lyeztessék, akik valahogyan még tudják vi­selni a terheket Adóemelésnek csak jövede­lemszaporulat vagyongyarapodás, vagy a ke- ' reset javulása nyújthat alapot Mit gondol­nak a városháza urai, miből fizeti ennek a városnak dolgozó polgársága a felemelt adót? Talán a buzarozsdából, vagy a kifagyott gyü­mölcsfákból? Talán az elnéptelenedett üzletek­ből s a lehúzott rollókbói? A kereskedők a cseh, a gazdák az osztrák vám háborúból? S a munkájából élő polgárság talán az igényte­lenségbe taszított s a szerzetesi szegénység fogadalmával felesküdött vegetáláshói? Meg­állott az élet, nincs kereset ninc jövede­lem, az értékét vesztett kis vagyon mindenki kezében kisebb lesz s amikor csak a kenyér­telenség s csak a munkanélküliség emelke­dik, akkor akarják felemelni kerek száz szá­zalékosra a pótadót? A pótadóemelos fenyegetésével szemben ta­lán lehetne más módon is védekezni. Nem a bevételek fokozásával, mert erre a művé­szetre éppen olyan képtelenek, mint amilyen képteleneknek bizonyulnak arra, hogy több közszolgáltatást vegyenek ki a polgárság zse­béből s arai már ezzel egyet jelent: több falatot a polgárság szájából. De a kiadások csökkentésével még lehet védekezni A múlt évi költségvetés még nem mutatja annak a kolostori szegénységnek képét amibe ez a város s ennek a városnak népe beöltözködni kénytelen volt A kiadások csökkentésével dl­Itlsák helyre az elmaradó hevételek hidngát, ne pedig pótadóval. A város bevételei azért csökkennek, mert a polgárság bevétele} is csökkennek. Lehet-e akkor arra gondolni, hogy a város csökkenő bevételeit a polgár­ság csökkenő jövedelmének nagyobb megadóz­tatásával pótolják? Nincs más megoldás és nincs más eszköz, mint a kiadások csökken­tése. Százezreket tesznek még ki a költség­vetésben azok az összegek, amelyek megtaka­ríthatók lennének, de amelyeket véd a tekin­tet egyesek tekintélye, véd a személyi szempont s a tapintat De most ostromlott várban élünk s nem lehetünk tekintettel azok­ra a szempontokra, amelyek a prosperitás ko­rában parancsolhattak. A költségvetést ugy kell összeállítani, hogy a polgárság önvédelmi harcában kapjon benne támaszt és segítséget De az nem önvédelem, ha a vizbefuló zse­bébe követ rak s nem önvédelem az sem, ha a gazdasági élet fuldokló exisztenciái pót­adóemeléssel hidalják át a költségvetési hiányt A város polgársága hatalmas erő\Tel fog tilta­kozni ez ellen az öngyilkos terv ellen s ez a hatalmas tiltakozás ki fogja harcolni a jobb belátást és a jobb cselekvést. Aláírtál* a lengyel—orossz egnemiámadási sszerxöáésl (Budapesti tudósítónk telcfonfelentése.) Varsóból jelentik: A moszkvai külügyi nép­biztosság fogadótermében hétfőn délelőtt ün­nepélyesen aláírták a lengyel—orosz megnem­támadási szerződést. 1 A bukaresti lapok csalódottan Írnak a szer­ződés megkötéséről és azt hangoztatják, hogy Lengyelország megszegte szavát, mert nem­régiben olyan igénetet tett hogT addig nem irja alá a szerződést amíg Románia és a Szovjet között nem Jön létre hasonló meg­állapodás. . . • • * Berlinben kedden, vagy szerdán megszüntetik az ostromállapotot ? A lipcsei törvényszék elutasította a porosz kormány panasza! Papenék a választások zavartalanságát ígérik (Budapesti tudósítónk telefon felenlése.) Lipcséből jelentik: A birodalmi közigazgatási bíróság elnöke, dr. Bumke hétfőn délután 1 órakor hirdette ki a birodalmi törvényszék Ítéletét a Poroszország és a birodalom között folyó perben. A bíróság a porosz szabadállam, valamint a szociáldemokrata párt és a centrum párt tartománygyűlési frakciója által a különleges intézkedésekre tett indítványát elatasilotta. A bíróság nyilt kérdésnek tekintette, hogy alkotmányjogi viszály esetén lehet-e helye ideiglenes intézkedésnek? Jelen esetben érről nem lehet szó — mondja az Ítélet —, mert a birodalom és ennek egyik országa közti viszályról van szó. Nem magánjogi természetű vitáról van 6zó — mondja az indokolás. — El kellett fogadni, hogy a keresetet benyújtó po­rosz miniszterek jogosultak képviselni Porosz­országot a jelenlegi vitában, kétségtelen azon­ban, hogy a minisztérium tagjai hivatali mű­ködésüktől el vannak mozdítva. Ez az el­mozdítás az elnök julius 20-iki rendeletének végrehajtása érdekében történt már pedig í jelenlegi eljárásban éppen ennek a rendelet­nek jogi érvényességéről van szó. Az állami törvényszék eddigi döntéseiben azt az állás­foglalást képviselte, hogy egy általa kibocsá­tandó ideiglenes intézkedés nem prejudikálhat egu végleges dön­tésnek. Berlinből jelentik: A berlini esli lapok a «ighatári,zottabb formában közlik, hogy _ kedden^ vagy szerdán megszűnik Bcr­*nben és Brandenbergben az ostront-' 'állapot. A birodalmi gyűlésnek az alkotmányos jo­gok őrzésére alakult állandó bizottsága h-ít­fön ülést tartott Az ülésen az egyik centrum­párti képviselő azt a kérdést intézte a had­ügyminiszterhez, hogy a hadsereg abban az esetben, hn a nemzeti szocialisták erőszakkal kezükbe akarnák ragadni a hatalmat, szembe­száll rra-e velükf A hadügyminiszter erős han­gon kiáltotta: — Magától értetődikl Ezután Papén kancellár kijelentette, hogy a kormány minden rendzavarást, jöjjön az akármely oldilról, elfojt és megtelt minden intézkedést, hogy a tiálasztások zavartalansá­gát biztosítsa. Sleichner hadügyminiszter az ülés végén beszámolt arról, hogy a letartóztatott szemé­ltekkel kapcsolatban lefolytatott nyomozás anyagát a legrövidebb idő ilatt a bíróság elé terjesztik. Kijelentette, hogy a hadsereg nem fogja az alkotmányban neki biztosított fogait másoknak átengedni és minden erejével fel­lép azok ellen, akik ilyen jogokat követelnek maguknak. Braun volt porosz miniszterelnök, akit el­mozdítottak állásától, egy második levelet in­tézett Papén kancellárhoz, amelyten arra kéri, hogy adjon neki alkalmat, hogy ő is heszéL­hessen a rádióban és ezúton válaszolhasson Papén kanoeilárnak a rádióban elhangzott, reávonatkozó vádjaim. A volt porosz minisz­terelnök levélben ismét rámutat arra, bogv állásától erőszakkal mozdították el és jognii fentartfa. . Berlinben hosszú idő óta nem volt oly csen-

Next

/
Thumbnails
Contents