Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-24 / 168. szám

VIL24. Őszinte és igaz portré Bata Tamásról és Zlinrői Zlin, 1831 julíus. Két napot töltöttem el Zlinben, ahol menzület«tt és *ho' meghalt a XX- századnak egyik kétségkívül legérdekesebb és legértékesebb egyénisége» Bata Tamás,, 57 asztendfis volt, ami­kor a zM temetőben sirba tették Erdőben, fák között Tan ez a temető: talán egyetlen romantikus helye * hatalmas gyárvárosiak. Szint« furcsa, hogy réti virágok között vezet el Ide az ut, alig 10 percnyire innen a gyárak szirénái búgnak. A századunk egyik legérdekesebb és fegértéke. sabb egyénisége szállott sírba Bata Tamással és ha as 6 teóriája azt is tanítja, hogy az egyén­nek nincsen szerepe a kollektív társadalomban, mégis nagyon is kérdéses, váljon akadnak-e fér­fiak, akikben tovább tud élni az ő munkára és alkotásokra teremtett lelke. Ez a léhk inaim, duális volt, minden értelmében a szónak, hiába titulálta gyárának alkalmazottait és munká­sait munkatársainak Bata Tamás, neki az életben munkatársa nem volt, a tömegek, amelyek őt kö­rülvették, nem tettek mást, mint vakon teljesi­tették a parancsait és as fi szigora előírása sze­rint igyekeztek diadalra vinni a sokat vitatott és megénekelt szisztémát Két napot töltöttem el ebben as egykor jelen­tóttelen morva faluban és nem tagadom, az fan' passzióm az volt., és az ma is, mintha Moszkvában jártam volna Maga Bata Tamás mondotta egr­szer, hogy Zlint Moszkvától csak az ut minémü­sége választja el, a cél mindkét' helyen ugyanaz éa as eredmény fogja mefmutatnL hogy ki ér #1 előbb a célhoz, Moszkoa, vagy Zltn A hotelben ahol angol kollégámmal, P. Psmbrocka Stephensseh a Daily Express szerkesztőjével meg­•sáfitam. olyan szobát kaptunk, amelyben fit ágy sorakozik a falak mellett. A bútorok a legmóder­n eb bek, a szobában ragyogó tisztaság, de esendő nincs, a apókét, amelyet este kiraktunk, az ajtó elé, paeoiatianut kaptuk vissza, azt mondták: a hotelben nem tisztítanak cipőt, azért vannak a dpőpucolók a gyár előtt, hogy az utas oda men­j«n, ha azt akarja, hogy tiszta legyen a cipője. Modern csőbutorok állanak a szoba közepén, de as éjjeli szekrényen nincsen lámpás és ha vizet akar inni az utas, akkor le kell mennie az I. emeletről a földszintre mert a kiszolgá'ó sze­mélyzetnek egyetlen dolga van csak, rendben tar. tani a szobát. Három és négy koronába kerül egy teljes ebéd vagy vacsora az étteremben, de válogatni az ételek között nem lehet is tffis* Zlinben nem kap az idegen egy póhdr sört, vagy agy spriccert Bata Tamős esküdt ellensége oolt az alkoholnak és a nikotinnak, 0 vott Zün polgármestere !» és az ő intervenciójára nem adtak ki vendéglői en­gedélyt a város területére. Azt mondta, hogy: alkohol és nikotin befolyásolja az egyént mun­kája teljesítményében, e;ért ni aga sem ivott és soha az életében nem /ivott el egy cigarettát, egy szivart, vagy egy pipa dohányt Ezrei szem­ben hihetetlen mennyiségben hozatott friss gyü­mölcsöt a világ minden tájékáról ZHnbe és áru­sította üzleteiben nevetségesen olcsó áron, A 50.000 lakosú oáros tejfogyasz­tását napi 100.000 literre oitte let, szjr.te probléma, hogy is tud elfogyasztani egy egvber átlagban 3 litor tejet naponta. A szociális berendezései mintaszerűek. Három, négy szobás lakásban ¡alt­nak a munkások minden lakásnak fürdőszobája van és a munkás a lakásért nem fizet többet heti 25 koronánál. Minden Zlinben született gyerek születésekor ta­karékpénztári betétkönyvet kap 1000 koronáról, ez az összeg évi 10 százalékkal kamatozik és á betétkönyv tulajdonosa csak 24 éves korában nyúl­hat a tökéhez, amely ekkor pontosan 9846 ko­ronát ki. Négy-ötezer ember nézheti végig a m->zik előadását, egy koronába karul a belépő­jegy a kjnóba, ahol nincsenek számozott helyek és az jut a jobb helyhez, aki korában érkezett. Erős de nem Jól szabott ruhákban járnak a munkások, nyugodtan azt lehet mondani, hogy mindegyikük elegáns, az emberek arcáról a gond. talanság és a megelégedettség beszél, de azért, amikor végignézem reggel a munkába siető tómé. geket és este a sétálók csoportjait, mégis vala­hogyan ugy érzem, hogy nem emberek, hanem masinák siet­nek a munkába. vagy sétáinak az utcán. Nyugalom és megelége­dettség ül az emberek arcán, de valahogyan hiány, zik a tekintetükből derű, a mosolygás- Azok akik itt születtek, sohasem fognak verset írni a daloló madárról, a tavaszi bimbófakadásóL — Azt tartanám én a legnagyobb festőnek — mondotta egyszer agy interjú során Bata Tamás —, aki szépen és megkapóan le tudná festeni azt as embert akinek öröme telik abban, hogy egy uj cipőt hoz a lábára. Valahogyan talán ez a mondat jellemzi leg­jobban az elhunytat Minden gondolata a cipő volt A városból valami egészen nagyot csinált, pedig ZÜnnek semmi létjogosultsága nem volt ahhoz, bogy kiemelkedjék a maga jelentéktélensé. gébfii Geográfiai viszonyát a lehető legkedvezőtle­nebbek, távol van a főútvonalaktól, folyója sincs és vasúti állomása ma is egy végállomása csak egy jelentéktelen vicinálisnak És mégis: -íusz­egynéhány évvel azelőtt csak 1200 lakosa volt, düledező viskók sorakoztak egymás mellé A fő­téren amerikaUUift paloták között, van agy ócska ház, a Baták foltoztak itt talán évszázadokon keresztül bocskort és csizmát és ebben született meg a pán ohet Mert Bata Tamás nem volt igazgató, vagy elnök, fi mindenki számára csak a főnök ar volt Még csak irodája, vagy Íróasz­tala sem volt a gyárban. Ott dolgozott éppen, ahol kedve tartotta A műhelyben, a levelezésben, as eladási osztályban, vagy a raktárak valamelyi­kében leült agy asztal mellé, papirost kért és elvégezte munkáját Szombat délutánra tutajkirándulíst terveztek a Vágon^jJeckó várától Pöstyénig. Az vott • terv, hogy a pöstyéni fürdőigazgatóság autóval viszi ei a vágparti fürdő előkelő vendégeit a régi vár­romokig, itt tutajra tzállnak, a tutajon majd ci­gány muzsikál, lacipecsenye iül és a romantikus Vág partja mellett este 10-re érkeznek meg majd a kivilágított Thermia Pala.» elé Englf minisz­ter, Bata Tamás egyik legjobb barátja, hivta meg a zlini gyárost erre a kirándulásra ée hétfta ér­kezett meg a* értesítés Pöstyénbe, hogy Bata Tamás szombaton délben repülőgépen startol OL rokovicon és fél óra múlva leszáll majd a ¡sós­t/Mi repülőtéren. Dwight Dams, a füfeptni szi­getek kormányzója, a hires Davis Cupa alakitója. 1« részt vett volna, ezen a tutaj kiránduláson, ame­lyet a tragikus eseményre való te kin tettei elha­lasztottak Csokorba k&tötfem egy pár tarka virágot Bata Tamás életéről és azt hiszem, bogy ez a tarka bokréta őszinte és igazi portréját adja a zlini gyárosnak. Ait mondja nekem X^.vrkka llugő, a "volt bécsi csehi zlovák követ, Bata Tamás egyik legbizalma­sabb barátja > — ZÜn környékén évszázadokkal ezelőtt "ana­baptisták éltek. Ez egy keresztény szekta volt, amelynek tagjai kollektív gazdálkodást folytattak éa az ember történelmi kötelességének tartották a munkát. 8n azt hiszem, hogy Bata Tamás ezek­nek a leszármazottja. Az kétségtelen, hogy az ősei anabaptisták voltak. <5 maga rendkívül val­lásos ember volt, kicsit különösnek .tartom, de mégis így van, hogy a maga oailősos hitét átvitte a gazdasági életbe. Az elvei minden esetre telítve vannak vallásos érzéssel és a végrendeletéből ugyanez az elv bon­takozik kl Tudvalévő, hogy a gyár nyereségéből részeltette a mun^okat, de nem azért, hogy ajándékot adjon, hanem azért, mert azt akarta, hogy minden munkása kapitalista lejgen ée mcgl tudja beesülni a vagyonAz iűHspentJa ez voH, bogy nincsen a világon olyan munkabér, bármityen magas legyen is az, amivel az ember meglehet elégedve és botor és oktalan az a munkaadó, aki munkásából ki akarta irtani a magasabb bér után oaló oágyai­Nyittan hangoztatta: legalább napi nyolcvan róna keU ahhoz, hogy a munkás gondok nélkül meg tudjon élni, a Bata gyárban de facto ennyi volt a fizeíéslminimum. Amit ezen felül kapott « munkás az folyószámlára került és már az ina. sok akiket »fiatalembereknek, hivunk hivatalo. san is évenként minimálisan 6 ezer koronát t».' karitottak meg. Nem tartozik a ritkaságok közé sz a munkás, akinek 800 ezer korona a megta.' karitott pénze Minden alkalmazottjából kapitalistát akart neJ vélni és évekkel ezelőtt egy feltűnést keltő nyi-j latkozatában ezeket mondotta: »Moszkva és Zli® között voltaképen semmi különbség nincs. Nekenj Is az a végcélom, ami a Szovjetnek. Moszkva ki., akarja kapcsolni az emberekből az irigységet,] •mivel szemben Zlln éppen as irégységet használja fűtőanyagul ahhoz a motorhoz, mmellyH a {eg* kedvezőbb viszonyok közé «kar kerülni minden ember. Oroszországban aenkisem lehet ur, ZlinJ ben kell hogy mindenki ar legyen_ Én azt hiszem^ hogy Zlin előbb éri et a célt, mint Moszkvait Merész szavak, de ennek megfelelően rendezte be életét, szisztémáját, gyárának épületeit és * munkásai életét is. Talán maga sem tehet ró La, hogy az uton mégis csak nagyon közeledett Moszk­vához és valahogyan mégis csak uniformizált» ez emberek lelkét. Nem Toltak ellenségei: csak a konkurrunsei ésl a suszterek. De fi nem haragudott a suszterekre^ sőt segítette fiket Zlin környékén minden ötven éven felüli suszter nyugdijat és házat kapott tőla. Boldog vott, ha segíthette az embereket A hasz­nálhatatlan munkást irgalom nélkül az nteára tefc, te, de gondoskodott róla Ha valaki bement hozzál, mért mindenki mindig beszélhetett Bata Tamás* sal éa a munkástakarékpénztárban lévő betétjét kérte, nvomban kifizette az Illetőt, de azonnas el is bccsájtotta a szolgálatból, mert attól tartott^ bogy az az ember demoralizálni fogja • töme­geket. Az emberek lelke, kedélye és egyénisége Zita­ben valahogyan Idegen nekünk. Kollektivizmus­ról, a termelés erkölcséről beszél az egyszer* munkás is és valaliogyan hiányzik a lelkekbői as a derű, amely annyira jellemzi a virágzó akácfáid mögött épült falusi házak émbereit Valahogyan hiányzik az ambitusok előtti padról a csöndé, «eo pipázó paraszt, mintahogyan hiányzik Zlinból az öreg ember h. Nyugodtan nevezhetnénk Zllnt a fiatalok xxxro* sának, öreg embert nem láttam sem az utcán, sem a gyárakban. Mi az oka ennekt — Érdek­lődtem. Azt mondtik, hogy aki megöregedett az kiveszi a pénzét a takarékból, pakkol és elmegy ZUnből olyan helyre, ahol muskátli nyílik <*z abU lakban, sör habzik a pohárban és ahol terefe­rélni lehet. * Amerikai méretek mindenfelé, egy kialakuló, de még ismeretlen világrend halvány kontúrjai, törne, gek és nekünk idegen jelszavak: ez Zlin és ez volt Bata Tamás. Vájjon sikerül-e az ő szellemé­ben tovább vinni a nagy müvet, ez a jövő prob­lémája iskolát nem csinált, a gondolatait bezárva tartotta a fejében. A nagy világ és az ő szűkebb munkatársai csak az alkotásait és az eredményeit látták, de alig nyifott alkalma embernek ahhoz, hogy beleláson a srerkezett rugói közé és sokan, nagyon aokan hiszik azt, hogy ez a sir, amelyet a zlini temetőben ástak meg? nem csak Bata Tamás földi maradványait rejti magában, hanem örökre elzárta a vilig elől ennek a rejtélyes em­bernek a ti', kait is. Padi Jöb. 320 Ertesiiés. Nöí divaiäruüxletemei e hó 25-én Kelemen ucca 1! sz. alól Kárász u. 3 & ss. alá (Salamander cipőüzlettel szembe) helyezem át. — Dusán felszerelt áruraktáramat a t. vevőközönség szives figyelmébe ajánlom. Teljes tisztelettel T €L h Ú r Pé/er

Next

/
Thumbnails
Contents