Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-24 / 168. szám

agMMHftftwm w><wi->i»iaikJjwiiL«g«w SZEGEI). SzerKe»zlO»«g: Somogyi ucca ¿2.1.em, Teleion: 23-33 KladOhlvnlal, KÜIrattnklSnyTtAr «« :cqytroda - Aradi ucca 8. Telefon: 13-00. ^ Nyomda s Löw tlodt ucca 19. Telefon : 26-34. TAvIrel! é» levélcím DélmanyaronzAa .«xeged Hova? Hová, hová, óh, hova tűntek el, — énekli zengő bánatú dalát Lenszky áz Anyeginben, hová, hová, óh, hova tűnlek el az ifjúság s mindaz a gondolat, törekvés, elszántság, álom és szent fogadkozás, amiért valamikor s se nettünk volna szállani, szállani, szállani egyre. A történelemben a rend és szabadság kor­szakai váltják fel egymást Az egyik korban a rend, a másik korban a szabadság az ideál­ja az emberiségnek. S nemcsak az emberek­nek és nemcsak az emberiségnek, vannak a kornak is eszméi, amiket magába szív a serdülő ifjú, amikért harcol a férfi 3 amik mellett kitart és őrt áll az öregkor. A mi nemzedékünk számára az a legtragikusabb, hogy a szabadság korszakában nőttünk fel s a szabadság levegőjét szíttuk magunkba s mi­re férfiakká nőttünk, a rend lett az ideál, a rend lett a kor szelleme s minden politikai uralom a rend megszilárdítását tűzi ki fel­adatút Aki valaha a »százszor szent égi szabad­sági szerelmese volt, tapsolnat-e az annak, ami most Németországban végbemegy? Mi csak a nemzeti elnyomatások idején élhettük azt át, aminek most Németországban vagy tizen­ötmillió választópolgár örül. Idegen fegyver gyűlölt uralma teremtett csak nálunk olyan rendet, mint amilyenben most a német jobb­oldal a nemzeti élet megújhodását látja. Rendet mindenki akar. Rendet akar az is, aki az emberi cselekvés és emberi gondo­lat szabadságára akarja felépíteni A lársá<­dalom rendjét, a szabadsághősök is rendért küzdöttek, a szabadság rendjéért. A különb­ség csak az, hogy a rend hívei a rendet vég­óéinak, a szabadság hívei a rendet eszköznek tekintik, eszköznek és állapotnak, aminek nincs más feladata, mint az, hogy az állam polgárainak s magának az államéletnek nyu­galmát és zavartalanságát biztosítsa. Még a forradalmár is rendre törekszik, a forradalom rendjére, a rendnek csak a bűnöző szándé­kú emberek 'ehetnek az ellenségei. De rénd-é az, ami nem áll másból, mint abból, hogy az uralom gyakorlói a maguk akaratát s a ma­guk felfogását kikényszerítsék mindenkiíől s ennek a kikényszerítésnek ellentmondás nél­küli biztonságát az államhatalom minden uralmi eszközével teremtsék meg? Rend-e az. amikor vádlók és vádlottak egymást cseré­lik fel s akit ma a rendnek őre megrendsza­bályozott, az szabályozza meg holnap 1 rend­nek őrét? Rendbe az, amikor üldöző és ül­dözött szerepet cserél, amikor erénnyé vál­tozik át az, ami addig bün volt s bűnné mi­nősül az erény szolgálata? Az ember szü­letésénél fogva s szülelésétől fogva konzerva­tív s még konzervatívabb az emberi társa­dalom. Hogy mi az ercny és mi a bün, hogy kit kell üldözni és kit kell magasztalni, az a meggyőződés, az az ítélet az ember lelki éle­tének fejlődése során alakul ki, az ember er­kölcsi ítéletét nem tudja ugy változtatni, mint ahogy változnak uralmi rendszerek és kormá­nyok. Az az eljárás, amelyik a tegnapi köz­hatalom gyakorlóit börtönbe zárja, csak azért, mert részesei voltak az elmúlt uralom­nak, alapjában Véve forradalmi támadás az emberiség erkölcsi felfogása s morális ítél­kezései ellen. Forradalmak idején nincs szük­ség tudósokra, — mondoilák Lavoisie iek s a na«y tudóst lefejezték. Forradalom ükjén Vasárnap, 1932 Julius 24 Ara 24 fillér évfolyam, 168. VIII. ElőFIZETÉS Havonta helyben 3.20 vidéken és Budapesten ."»-«O, lcUlt»ld»n Ö-40 eniA. - Fgyes Ara h«k»a­nan t«, vatAr- és Ünnepnap 24 «11- Hir­detései« felvétele fnrl'n izerlnt. Megje­leni»* hétf« 'r*vételével n»"->"te reiqe, nincs szűkség erkölcsi Ítéletekre sem, — mond­hatják most a német jobboldal rajongói. Am a történelem arra tanit és azzal vigasztal, hogy soha uralom nem volt állandó, amelyik a tömegek kőzérzüLetével nem törődött Hová, merre halad ez a világ, amelyik már nem elfordult, de hátat fordított mindannak, amit eddig haladásnak, fejlődésnek, mindem emberi törekvés céljának neveztünk? Hová, merre halad ez a világ, amelyik egy ostrom­lott vár kivételes jogrendjét teszi törvény­könyvvé s állandósítja azt, ami eddig csak a legkívételesebb lehetett? Nem igaz az, hogy a kommunizmus ellen csak a polgári sza­badságjogok nélkül lehet küzdeni, a kom­munizmusnak a szabadság hatásosabb ellen­szere, mint a szurony. Ami most Németország­ban történik, az nem is a kommunizmus ellen üzen háborút, hanem a polgári demok­rácia ellen s érzésben azért találja magával szemben mindazokat az országokat, amelyek tisztelik a demokráciát « melyek államéletükel a demokrácia intézményeire alapították. A világ terein a demokrácia és reakció küz­denek egymással s bármily monumentális is a német viaskodás, mégis csak egy guerifla csetepaté a világtörténelem színpadán. A jö­vő fog arra feleletet adni, hogy az emberi­ség az angol demokráciát, vagy a német kí­sérlete; fogja-e követni Aki azonban eddig hitt a demokráciában, annak nincs még oka arra, hogy illúzióitól megfosztva s remény­vesztetlen tagadja meg ideálját és meggyőző­dését Bécsbe uiasznalc a magyar delegáíusoK Csütörtökig aláírják az Ideiglenes megállapodást (Budapesti tudósítónk telefonjelenlése.) Bécsből jelentik: A1 ¿Budapesten tárgyaló oszt­rák delegáció szombaton délután visszaérke­zett Bécsbe. Megbízható helyről nyert infor­mációk szerint ugy a végleges; mini q modus vivcr.dire vonatkozó magállapodást letárgyalta a két delegáció, a szerződések parafálása előtt azonban azt kérték az osztrák delegátu­sok, hogy jelentést tehessenek kormányuknak. Az osztrákok vasárnap tesznek jelentést a kor­mánynak és igy a hétfőn Bécsbe utazó ma­gyar delegátusok szerdán, legkésőbb csütörtö­kön aláírhatják a modus vivendire vonat­kozó megállapodást, amely kétheti időtartamra szól. E két hét alatt a delegációk letárgyalják a végleges kereskedelmi szerződésre vonat­kozó részleteket is. Lipcsében hétfőn hirdetik ki az Ítéletet a porosz diktatúra ügyében Papén szerint csak »átmeneti Intézkedésekről« yan szó. de Poroszországban egymásután függesztik lel a vezető tisztviselőket (Budapesti tudósítónk telefon jelentése.) Lipcséből jelenlik: A lipcsei német birodal­mi közigazgatási bíróság szombaton fiit ősz­sze, hogy meghozza határozatát a birodalmi kormány és Poroszország kőzött folyó nagy kontraverziában és eldöntse, jogszerűek és al­kotmányszertlek voltak-e azok az intézkedé­sek, amelyeket a birodalmi kormány Porosz­országban fomnatosilott. A közigazgatási bí­róság dőlt őárom panasz fekszik. Az egyiket Poroszország, a másikat Bajorország, a harmadikat Baden nyújtotta be. A tárgyalás megnyi'.ása után felolvasták Po­roszország panaszát, amelyhez csatlakozott a porosz tartománygyülés cenlrumfrakciója és a szociáldemokratafrakciója is. A bíróság ugy döntött, hogy előbb ideiglenes határozatot hoznak abban a kérdésben, hogy felfüggesz­tik-e a poroszországi birodalmi biztos műkö­dését és ezzel a döntéssel megvetik a később következő főtárgyalás alapját.'A közigazgatási bíróság szombaton egész nap tárgyalt A lipcsei állami főlörvényszék ° a panaszok ügyében. öéifön, déli egy érakor Qirűet Ítéletet. Berlinből je'entik: A porosz közigazgatás­ban továbbra is nagv változások történnek, egymás ulán függeszlik jel a kerületi főnökö­ket, a rendőrtiszt viselőket és neveznek k! he­lyettük ujabbakat Stuttgartból jelentik: Papén birodalmi kan­cellár ma délelőtt a berlini gyorssal megérke­zett a stuttgarti főpályaudvarra. A pályaudva­ron nagyob csoport Heil¡-kiáltással üdvözölte a kancellárt. A pályaudvar előtt óriási ember­tömeg gvült össze, amelyből a kancellár meg­jelenésénél „£e Papennel" és „Hell Severing!" Máltás hangzott el. A kancellár kísérőivel a Refchs­bahn-szállóba ment, ahonnan rövid idő múlva a würtlembergi állami minisztériumba hajta­tott. A tüntetés ekkor megismétlődött A tartományi miniszterek stuttgarti értekez­letén jó hatást váltott ki Papén nyilatkozata, amely szerint a birodalom továbbra is federalisztikus alapon marad és nem csorbítják meg a tartományok jogait. Papén szerint a porosz kormánybiztos ki­nevezése átmeneti intézlcedés és hasonló eljárásra nem kerül sor a többi tartományban. Papén kijelentette, hogy az ost­romállapot is rövidesen megszűnik éia julius 31-iki valasztást rendesen megtartják, tsreuer Róbert Reichsbanner vezéri sarai-

Next

/
Thumbnails
Contents