Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-21 / 165. szám

vn. 2iSicöcd iparos- ts hcrcskcdötórsadalma zárt üzletekkel ts mohelijekkel (Öntetett az elviselhetetlen közterhek ellen DaMMfl-Més MttttlKs az JpaffcsMlcftea jl nnomor ma olgan áüalénos, mint amlHjenneK a titkos válaszMjo&alf kellene lennie" CA Délmagtiarország munkatársától.) Vb pest, Miskolc, Debrecen után Stéged iparosat és kereskedői is beállottak a demonstrálók sorába, hogy elcsendesedett műhelyeikkel, lehúzott redőnyeikkel tüntessenek elvisel hetet tenül súlyos közterheit- ellen. Szerdán egész Canngrádmsgyében megszűnt a kereskedelmi és ipari élet: az Iparosok nem dolgozlak, a kereskedők nem árultak, ezren és ezren, szegények és ma még jómódnak, egységesen változást követeltek, gyors segítséget, mig nem késő, aniig még lehetőség van a •egitaégre. Szegeden szerda reggeltől délig csak tz iparosság tartott munkaszünetet és a kereskedők részéről az ékszerészek zárták be üzleteiket De déli 12 órakor bezártak a kereskedők is kivétel nélkül és déltől kezdve már W.z'-ános és egyöntetű volt a demonstráció. A város elcsendesedett, a forgalom meghalt Nyomasztó csendesség terpeszkedett az nccák fe-' lett A bezárt űztetek előtt ott álldogáltak a tulajdonosok, szomorúan és kétségbeesetten, mintha saját koporsóikat őriznék. Nagyszerű volt ez a demonstráció és mégis szomorú. A bezárt üzletek ünnepi külsőt kölcsönöztek a városnak és mégis mindenki gyászolt... Délelőtt 10 órakor az Ipartestűlet nagytermében tartották meg a kereskedők és iparoséi-. együttes demonstr&dós nagygyűlésüket. A terem zsúfolásig megtelt iparosokkal és kereskedőkkel. A karzatok roskadoztak a hallgatóság súlya alatt Tiz óra előtt néhány perccel megérkezett a rendőrség is: egy rendőrtiszt és a politikái osztály tóbb detcktivjeKőrmendy Mátyás > elnök nyitotta meg a gyűlést Mindenekelőtt arra kérte azokat, akik megjelentek ugyan, de nem kereskedők és iparosok, viselkedjenek nyugodtan és ne zavarják meg a méltóságos és nyugodt demonstrációt Bejelentette. hogy a felszólalók csak öt percnyi időt kapnak a beszédre, ezt az őt percet azonban a nagygyűlés meghosszabbíthatja. Ezután arról beszélt, hogy a mai demonstráció az elöljáróság egyhangú elhatározása folytán történt. A kereskedők déli 12 órától kezdve csatlakoznak a tüntetéshez. Ennek a megmozdulásnak kifelé oly erővel kell hatnia, hogy gondolkozásra késztesse mindazokat, akik az iparosság és a kereskedötársadalom sorsát intézik. A tüntetés, a munkaszűne'.elteiés végső eszközéhez, amely ismeretlen volt, ez ideig ebben a társadalmi osztályban, végső kétségbeesésben kellett nyúlni. A nyomor adta ezt a fegyvert az a nyomor, amely ma az gszág 70-80 százalékát a népkonyhára kényszeríti. Elismeri, hogy minden társadalmi osztálynak meg van a maga baja, de épen az iparosság az, mellyel a legkevesebbet törődnek l • hatalmon lévők. Elérkezett a tizenkettedik ÜV órája annak, hogy az iparosság meghallgav tásra találjon. A gazdatársadalom felé fordult most legutóbb a kormány segitő keze, de ugyanez a kéz az iparosság adófilléreibőí *eszi a segítséget. Az iparosság adófillérei segítették mindenkor talpra az országot. Most már joggal kérhetjük, hogy azok is segítsenek, azok is tegyenek le valamit a haza oll tárára, akiknek sok van, akik dupla fizetése1 ket élveznek... — Négy évvel ezelőtt nem ezt mondtat — kiáltotta közbe valaki Kőrmendy felé. — Akármit is mondtam akkor — válaszolta Kőrmendy — most szívből beszélek! Ezután a költségvetésből kimutatta, hogy a terhek zöme a városi lakosság nyakába szakadt Több térhet elviselni mir nem lehet Xoklcs Béla körzeti elnök felszólalásában bejelentette, hogv Csongrádmegye iparosai és kereskedői is sztrájkolnak és közölte a nagygyűléssel, hogy a vásárhelyi 12 pontot ma adja át a küldöttség a kormánynak. Üdvözölte a megmozdulást, amelyben egy szebb iövő hajualhasadását látja. Vérles Miksa a kereskedők álláspontját ismertette, ügy érzi — mondotta, hogy a kereskedők kötelességet teljesítettek, amikor csatlakoztak a demonstrációs megmozduláshoz. A magyar kereskedők sorsa nemcsak a környező államok magatartásától függ éa az a rengeteg szenvedés és nyomor, amely osztályrészéül jutott a kereskedőknek, nem egyedül a nemzetközi helyzetben gyökerezik. A kereskedőtársadalom mindenkor a legjobb adófizető réteg volt Ez a kereskedőosztály az utolsó 10 esztendő alatt teljésen elvérzett, még pedig azért, mert ez alatt az idő alatt nem történt más, mfnt a közüzemek, szövetkezetek és egyéb államilag támogatott intézmények adófittérekből való megsegítése. Az OMKE már összeállított 10 pontból álló. memorandumot et is juttatta a kormányhoz, ahol három hónap leforgása alatt Ígértek segítséget Ez a három •i't.« . . Katonai dlktatnra BerHnben! PAPIN KANCEIIÁR HITLER Idfőofők és beszélnek ma ulolfára a Belvárosi Moziban hónap régen letelt és a segítség elmaradt Ilyen körülmények kőzött mindenkinek — és nekünk is vezetőknek — meg kelt értenie a tömegek elkeseredését, szervezkedéséi, Újpest, Miskolc, Debrecen és most Szeged feljajdalását. Valljuk meg, hogy az érdekképviseleti szervek, bárhogy dolgoztak is, mégsem tudtak eredményt elérni. Ne vegye tehát «enki se zokon, hogyha most a higgadt, komoly kereskedők is a demonstráció drasztikus eszközéhez nyúlnak. Most, a legnagyobb reménység, az aratás Mátén agyszólván InlernáMan ül az országban, lermelvényefvel együtt az egész nsa«* gyar társadalom. Kötelességünk tehát idejönni demonstrálni és remélni, hogy sikerüljön megszabadulnunk a külső és belső internáltságunkból. Beméljük, hogy ez a demonstráció méltányosabb álláspontot fog kiváltani velünk, szemben a kormány részéről '„ A lelkes éljenzéssel és tapssal fogadott beszéd után dr. Dettre János, az Ipartestület ügyésze állott fel és mondott nagyhatású beszédet: — A magyar iparosság egységét köszönti — mondotta — ebben a megmozdulásban, amely az elkeseredésből született és amely a nagygyűlésre is elhozta az iparosságot Éz a megmozdulás megteremtette azt a csudát hogy a magyar Iparosság, az egyetemes Ipari érdekekéri, minden világnézett elfogultság és pártpolitika főié emelkedve, egyöntetűen foglal állást. Mert nincs jooboldali nyomor és baloldali szenvedés. A nyomor ma olyan mély és általános, mint amilyennek a titkos választójognak kellene lennie, olyan leplezetlen és ngiltf amilyen a mai választási rendszer. Ennek a nyomorúságnak nincs világnézete, nincs felekezete, nemzetisége. A nyomornak ez az iutemacionáléja teremtette meg az egysei, az iparosok egységes frontját antely ma már nem kéri, de követeli a sérelmek gyors megvizsgálását és orvoslását. Nem véletlen az, hogy a műhelyek és üzletek ezen a napon önszántukból egy napra feladták a munkát. Azért történt ez, hogy ne kelljen majd örökre bezárni. A város képe ma mutálja a jövendő képét: mi lesz akkor, ha tovább folytatódik ez a rendszer. Ma méí? magunk zártunk fce. de holnap, ho'napután a közterhek kényszerítő nyomása fogja lehúzni a redőnyöket ... És ez bekövetkezik, ha a ma még gyógyítható sebeket nem gyógyítják. De a nemzet a bezárt Ötletekből, műhelyekből nem élhet meg. Az életösztön tiltakozik az ellen, hogy az összeomlás, a pusztulás vegye át az uralmat a vitalitás, az éle' helyett. Nem folytatunk osztálypolitikát és nem szállunk pörbe azokkal, akik a birtokos osztály terheit a nem birtokosok nyí.K.ába sózzák, de ha már áldozatot követelnek az iparosoktól, akkor az áldozatok árán tegyék lermelöképessé és fogyasztóképessé a birtokos osztály mindn tag iát. Ha ezt nem teszik meg, vagy rtein tudjáK meglenni. akkor ccl'.alan, óngyiikos áldozatba kényszeritették bele a kereskedelmet és az iparosságot. Ez a két osztály kész az áldozatok viselésére, bár a válság itt is ép olyan mély, mint a birtokosoknál, de tiltakozni kell az ellen, hogy a kisiparosoktól és kiskereskedőktől követelt áldozattal a nagy birtokot segítsék meg, hogy az államvédelem jegyében igaztalan osrtálypolitíkát űzzenek. A gazdamoratóriur.i nem Lirtok-, henem bankvédelem, nem lese egyetíe.i egy kisgazda sem, aki e rendelet védelme alatt akár egy papucsot, va«y kocsirudat is tud jen venni. — Bennünk szent az a meggyőződés. ho<w a dolgozó magyar társadalom összefogás i nyomán lesz még talpraállás. A magyar iparosságnak rendezett csatasorban, egysét^sen kell felvonulnia, hogy az életért küzdjön. Ncni birjuk tovább ezt az életet mely napról-napri fogyasztja az erőket, sorvasztja az életet, nem birfuk el, hogy 74 léle adó legyen a rengeteg Illetéken klvOI, nem birjuk azt a rendszert, amely szegénységbe, nyomorba taszit minket nem birjuk tovább a közterheket az OTl-terhekct. Itt volna már az ideje annak, hogy a Társadalombiztosító ellen biztosítsák a társadalmat. Nem bírhatjuk tovább ezt a birtokvédelmet ezt a rendszert, amely az értékesítés válsága ellen ugy ákar küzdeni. hogy az értékesítés