Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-20 / 164. szám

VII. 20. Husz százalékkal több Szegeden tnosl a munkanélküli, mint a mult év juliusában volt Csütörtök Hn Inségankét lesz a belQgyminisztériumban (A Délmagyarorszáq munkatársáéi.) A belügyminiszter leiratban értesítette a város hatóságát néhány héttel ezelőtt, hogy az in­séflesek helyzetének javítása érdekében jú­lius 21-én, csütörtökön délelőtt ankétet tart, amelyre a vidéki városok polgármesterét és a népjóléti ügyek előadóját, Szegeden dr. vi­téz Szabó Géza kultúrtanácsnokot hivja meg. A miniszter, amint o leiratban közölte, tájé­kozódni kivan a szegedi munkanélküliek hely­zetéről, a megindítandó szükségmunkák .fe­dezéséről, a jelenleg is folyó szükségmunkák­ról és felhívja végül a város hatóságát arra is, hogy irásl>eli javaslatot terjesszen elő az ankéten a sHegedi nyomor enyhítésére, jelól­ja meg azokat a produktív szükségmunkákat, amelyek kereseti lehetőséget biztosithatnának a szegedi munkanélküliek számára. A belügyminiszter ezt a meghívását most telefonon is megismételte, dr. Somogyi Szil­veszter polgármester csütörtökön reggel dr. vitéz Szabó Géza tanácsnok kíséretében Bu­dapestre utazik, hogy ezen a nagyfontosságú értekezleten résztvegyen. A belügyminisztériumban tartandó ankét anyagát előkészítendő, kedden délben a kul­turtanácsnoknál megbeszélést tartottak, ame­lyen a mérnökség löszéről Breinovils Vilmos és Pálfy-Budinszkg Endre, a munkaközvetítő hivatal részéről Luny Mihály jelent meg. A belügyminiszternek nyújtandó felvilágosítások­hoz Lung Mihály érdekes adatokat ismerte­tett a szegedi Ínségesek számáról. Jelentése szerint a mult év nyarától mostanáig a város 8390 munkanélkülit foglalkoztatott a külön­böző inségmunkálatokkal. A nyomor ás mun­kanélküliség nagymérvű növekedését bizo­nyítja, hogy amig 1931 ulolsó hét hónapjára 4S06 inséginunkás esett, addig az 1932. év elsC öt hónapjára ez a szám a 8390-re emel­kedett. A munkaközvelitő nyilvántartása sze­rint a munkanélküliek jelenlegi száma 2165, tavaly ilyenkor csak 1800 volt, az emelkedés tehát körülbelül husz százalékos. A hivatal szerint a munkanélküliek száma februárban kulminált, amikor 6907 munkanélkülit tar­tottak nyilván Szegeden. A megbeszélésen az a vélemény alakult ki, hogy az elkövetkezendő télen körülbelül 8000 munkanélkülivel kell számolni. Egy munkás­család átlagos havi lakbére 15 pengő, ha te­hát a szegedi munkanélkülieket egy hónapban csak tiz napon át dolgoztatják az inségmun­kák keretében átlagos 1.50es napszám mel­lett, továbbá, ha minden munkanélkülit leg­alább annyi keresethez akarnak juttatni, amennyiből lakbérét kifizetheti, akkor a vá­rosnak erre mind2n hónapban százhúszezer pengőt kellene a kormánytól kérnie. Megállapították, hogy a legfontosabb inség­munka a tanyai utak szikelése lenne. A ta­nyavilágban készilellek már néhány szikes utat és azok kitűnően beváltak. A további útépítések szinte kimeríthetetlen munkaalkal­mat jelenlenének, a város egész éven át akár 5000 munkanélkülit is foglalkoztathatna ilyen módon. A polgármester a csü'őrtöki ankéten elsősorban ilyen irányban informálja a bel­ügyminisztert Görög Sándor fellebbezésének elintézéséig függőben marad a szegedi színház sorsa A szinügyi és a fogdgyl bizottság szenzációs határozata (A Délmagi¡arország munkatársától.) Egy héttel ezelőtt foglalkozott két teljes délutánon keresztül a szinugyi bizottság a színházi kér­dés tisztázásával és mint ismeretes, ugy ha­tározott, hogy nem javasolja Görög Sándor színigazgató szerződésének meghosszabbítását. Miután dr. Somogyi Szilveszter polgármes­ter még a szinügyi bizottság összehívása előtt kijelentelte, hogy a szinügyi bizottság javas­latát döntésnek fogja tekinteni és azt, mint polgármesteri határozatot végrehajtja, a bi­zottság foglalkozhuiott a szegedi színház ujabb vállalatba adásának kérdésével is. Egyhan­gúlag hozott határozat alapján a szinügyi bi­zottság azt javasolta a polgármesternek, hogy a szinház jövő évi bérletére dr. Szedő Mik­ló* operaéne l-essel kössön szerződest. Szedő ugyanis szabályszerűen bejelentette, hogy a Görög számára megállapított feltételek mel­lett hajlandó vállalatba venni a színházat A szinügyi bizottság Görög Sándorra vo­natkozó határozatának meghozatalánál igen nagy szerepe volt annak a táviratnak, ame­h»H az Orsiágoi Szinészegyesület elnöksége intézett a polgármesterhez, de amelyből ki­meredt egy szó és mei/változtatti a távirat értelmét. A szinészegyesület kikézbesitett táv­irata szerint az egyesület vezetősége Görög Sándor koncessziójának kiadását nem java­solhatja, mivel Görög nem teljesítette kötele­zettségeit. A helyesbített szöveg sz- int a szmészegyesület azt kívánta közölni a polgár­mesterrel, hogy a koncesszió kiadását a távirat feladásának napján nem véle­ményezhette. léébezben Göróc Sándor benvujtolta a pol­gármesteri határozattá emelt bizottsági javas­lat ellen fellebbezését, de a polgármester meg­bízásából dr. Szekerke Lajos tiszti ügyész is megkezdte dr. Szedő Miklóssal a szerződés megkötésére vonatkozó tárgyalásokat A szer­ződéstervezet azóta el is kés íült és kedden dél­után 5 órakor ült össze a logügyf bizottság tagiéival ki­egészített szinügyi bizottság. A bizottság több, mint két óra hosszáig tar­ló ülésen foglalkozott Görög Sándor fellebbe­zésével és azt a határozatot hozta, hogy Görög fellebbezését a belügymi­niszterhez terjeszti lel az összes Iratokkal együtt. Addig, amíg a fellebbezés ügye el nem dől, dr. Szedő Miklós szerződéstervezetét nem Is tárgyalta a bizottság. Az ülés után dr. Somogyi Szilveszter pol­gármester a következőket mondotta a Dcl­mnOyarország munkatársának: Belvárosi Mozi Minden Idők legérdekesebb Hímje i Történelmi arcképcsarnok •Megszólalnak: Európa szJmaxntt un k <•<>!. A viiág valamennyi élft ur -<k<.diSi­Eirópa anfárak elhall «a élö Intétól. A tudomány nagy elméi. A levegő hősei. A »port tureíféjfe1. F.t' m'jfl'il : 4 garnizon ördöge a sxcx n hh * s e'v n-n FM/-^-rp!(k Oreta Nlssen *s Victer Mc. Laglen f Kmitnsok .í «t •» orn iür — A jogügyi bizottság tagjai valamennyien külön-külön azt fejtegették, hogy jogom volt-e az első év után Görög szerződését meghosz­szabbi'ani. vagy sem. ha jogom volt, átruház­hattam-e a szinház igazgatását más*-*? Hai pedig rem volt jogom a szerződés átruházá­sa, visszaszáll t-e ez a jog a közgyűlésre? A1 jogügyi bizottság tagjai alaposan megvitat­ták a kérdést, de végül is az a vélemény ala­kult ki, hogy miután Görög Sándor ugyiS megfellebbezte azt a határozatot, amely őt a szinház további igazgatásától megfosztja éd a színházat dr. Szedő Miklósnak adja oda* az összes iratokat fel kell terjeszteni a bel­ügyminiszterhez: mondta ki a belügyminiszter az nfolsó szót a szfnház ügyében. Ha a bel ügymin is/.'.er ugy találja — mondok ta a polgármester —, hogy nem volt jogorrt a színigazgató-kérdésben határozni, akkor fel­oldja majd a határozatot és a kérdést döntés végett a közgyűlés elé utalja. Ha pedig a bel­ügyminiszter ugy találja, hogy jogom vett a határozathozatalra, akkor a. kérdésben érdem­ben fog dönteni. A szinügyi és jogügyi bizottságnak ezután a dr. Szedő Miklóssal kötendő szerződés pontjait keltett volna letárgyalnia, azonban erre sor sem kerül és addig nem is kerül, amig a belügyminiszter a kérdésben nem dönt. Végül foglalkozott az egyesitett bizottság a Makón játszó szegedi konzorcium segély k é­relmével, mivel azonban a kisgyűlés már ál­lást foglalt ebben a kérdésben, a bizottság nem hozott határozatot Arra a kérdésünkre, hogy mikorra várható a belügyminiszter döntése, a polgármester ki­jelentette, hogy a a város hatósága kisürgeti a mi­előbbi döntést. amely remélhetőleg nyugvópontra juttatja vég­re a szinház viharos problémáját. Genfben kimondták a vegyi- és 2 baktériumháboru eltiltását Paris, július 10. A francia delegáció teljes száma jelenléte Genfben lehetővé lette, hogy hozzáfogja­nak a munkálatok első szakaszának befejezésé­hez. Máris létrejött a megegyezés a véghatározat bevezetésére, amely a francia delegáció által na­gyon helyeselt két alapelvet állit fel: 1. a száraz­földi, tengeri és légi fegyverkezés egészének lénye­ges leszállítását, 2. a kényszereszköze k csökkentésé­nek szükségességét Az értekezlet hozzájárul a «mkofc toinafarfalmá. nafc ho Iá o?á «ához, a vegyi-, valami; t a brsfcié. rtam hab«ru és a gyújtóbombák használataik el­tiltásához, a fegyverkezéseknek megfelelő hatás­körrel felruházott bizottság utján történő ellenőr­zéséhez, mis a katonai repülők és a nehéz tüzérség ügyében még folyik a vita. Franciaország fenn kivánja tartani a bomba­vető repülőgépeket csupán harctéren valő alkal­mazásra és olyan rendezést követel, amely meg­akadályozza, hogy a polgári repülőgépeket kato­nai célokra felhasználhassák, kívánja végül, hojry: a szárazföldi tüzérség nehéz ágyúinak kaliberét a hajóágyukenek megfelelően csökkentsék. A szerződés tnásoüik szakaszának élőké z tését csak a szünidei megszakítás után veszik mun­káoa. Ennek a résznek főpnoblémája a fegyver­kezések korlátozása a költségvetési kiadások csök­kentésinek általános rendezése utján, amihez Fran­ciaország különösen ragaszkodik, miniliogy ebb-n a tekintetben a genfi határozatok bevárása nélkül máris kezdeményező léuéseket tett

Next

/
Thumbnails
Contents