Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-19 / 163. szám

Vit. IV. Fért! sportingek, női sportbluzok nagy választékban olcsó árakon Pollák Testvéreknél sok, hanem a kereskedők fe csatlakozásokat az akcióban^ részvételflket a tüntetésben. Az iparosság vezetősége ezúton is felhívja tagjainak figyelmét a szerdai munkaszüneti« az zal a kéréssel, hogy azt feltétlenül tartsák meg. A műhelyek nagy csöndesséye a leghangosabb tiltakozás az Iparosság felPnbegl nagy nyt> mora elleni Felkéri végül az iparosság vezetősége az iparostáreadalom minden tagját ar. ra is, hogy a szerdán délelőtt 10 órakor, az ipartestület székházában tartandó nagygyűlésen teljes számban jelenjék meg. A szén-, te- és cementkereskedők egész nap zárva tartanak A Szegedi Kereskedők Szövetsége szén-, fáét cementáru szakósrlálya közli, hogy függetlenül a nagytanács hétfő estj határozatától, a szakosztály tagjai az iparosok iránti együttérzésük bizonyítékául szerdán egész nap tárva tartják üzleteiket és arra kéri vevőiket, hogy szükségleteiket kedden szerezzék be. Súlyos szerencsétlenség a gyakorlótéren (A Délmagyarorszig munkatársától.) A repüMtér mögötti katonai lőtéren snlyos baleset történi A katonák egy újfajta kézigránáttal gyakorlatoztak. As egyik katona dobás közben megbotlott, elesett és • gránát a keiében robbant fel, A szertehulló szilánkok a katonát súlyosan megsebesítették. Rtvals még hárman sebesülte* meg; a gyakorlatot vezető főhadnagy, dobásokat ellenőrző őrvezető és egy közkatona, aki közvetlen közelben állott. A sebesülteket azután azonnal a közrendészeti kórházba szállították, ahol megoperálták Az a katona, aki a szerencsétlenséget előidézte, e lábán, a mellén és s fején szenvedett kisebb-nagyobb sérüléseket. A másik három katona sebesülése nem súlyos természetű. A szerencsétlenség ügyében megindult a szigorú vizsgálat Katasztrófális árzuhanás a makói hagymapiacon a magyar-osztrák vámháboru miatt (A Délmagyarország munkatársától.) A magyar—osztrák vámháboru a makói hagymakertészeket és hagymakereskedőket is rendkívül súlyosan érintette. A régi nagy hagymapiacok közül úgyszólván egyedül az osztrák maradt meg és hogy most ez is elveszett, a legkatasztrófálisabb helyzet szakadt a hagymásokra. Ez okozta a hagyma majdnem* Ötvenszázalékos árzuhanását. Míg egy héttel ezelőtt 7 pengő volt a hagyma, most 4 pengőre esett te és további zuhanása valószínű. A vámháboru kitörésének pillanata óta egy mázsa hagymát 25 silling vám éa forgalmi adó terhel az osztrák határon. A négypengős árura tehát 20 pengő a vám, míg az olasz hagyma szabadon mehet be Ausztriába. Ausztria évente, augusztus közepéig, 400 vagon hagymát vett fel a makói termésből. Az idén eddig 38 vagon hagyma ment ki Felirat a tanárképző főiskola elhelyezését szorgalmazó tanárok ellen (A Détmagyarország munkatársától.) Ismeretes, hogy a legutóbbi közgyűlésen Wótf Miksa interpellációt intézett' a polgármesterhez, akitől azt kérdezte, van« tudomásé arról, hogy a legutóbb Szegeden megtartott bólesészkongresszttson mozgalom InduK meg a tanárképző főiskola Buda. pestre helyezése érdekéfien. Az Interpelláció további során Wolf Miksa azt is megkérdezte s polgármestertől, hogy ennek a mozgalomnak az ellensúlyozására milyen intézkedéseket szándékozik foganatosítani. ' v 1 Dr. Somogyi Szilveszter polgármester az interpellációra azt a választ adta, hogy hivatalos tudomása nincs ugyan a mozgalomról, de magánértefülésből hajlott arróí, hogy vannak egyes tsnárok, akik a főiskola Budapestre helyezését szorgalmazzák. A város mindenesetre felir a kulteszkormányuoz, hogy a kultuszminiszter azokat 'a tanárokat, akik nincsenek megelégedve Szegeddel, helyezze vissza a polgári Iskolába, Szegedre pedig olyan tanárokat helyezzenek, akik kedvvel és szívesen jönnek Ida VA hétfői tanácsülésen dr. vitéz Szabó Géza kulturtanáesnok ismertette, a feliratot *nely kiemeli, hogy semmiféle közérdek nem parancsolja ennek a fontos közintézménynek Szegedröf való elhelyezését illetőleg minden érdek az, hogy a főiskola továbbra is Szegeden maradjon A főiskolának még most is van olyan tanára, aki Budapestről Jár le Szegedre tanítani, több tanára pedig az irányban fejt ki propagandát bogy az iskolát Buda. pestre helyezzék. A feliratban azután arre kéri a város a kultuszminisztert hogy a város közvéte. ményének megnyugtatása és sz iskola működésé, nek érdekében ezeket a tanárokat helyezze vissza a miniszter a polgári Iskolába, viszont Szegedre olyan tanárokat helyezzenek, akik szlveseu dolgoznak ebben a városban. Zálogjegyéi mielőtt eladná győződjön meg, hogy legtöbbet fizet érte Gáspár, Mikszáth Kilmis-u. 3. sz. Keresek megvételre higanyt hamis caNmlfofakat, brilliáns ékszert régi arany és ezüstpénzeket 31 Kérem a efmre B^einl/ Rókus állja a<vámháborut Irts: magyar László. Rókus a kisajtóban állt, félvállal nekttámaszCodott az ajtófának, bozontos bajusza alól dacosan meredezett a vékony pipaszár és a vígén a kicsorbult Üres pipa. Hideg volt ez a pipa, már régen kihűlt Van tán három hete ls, hogy utoljára került bele füstölnivaló. Azóta már a szaga is kiment Hiába szopogatja az ember, hiába rágja a csutoráját, nem ér az semmit Eleinte még volt valahogy. H& naivot szitt rajta az ember, hát jött belőle némi bagószag. Dehát minden*, jónak végeszakad egyszer végeszakadt ennek is. Most hideg és száraz az üres pipa és ványadtam belesen lapuf a gatyakorcban az üres acskó. Rókus ugy állt a kiskapuban, mint valami szobor.* Kezefeje ernyedten lógott a kapufa mellett szeme pedig keményen fúródott át az nt másik oldalára, ahol ugyancsak volt egy kiskapu és annak a fájához is nekitámasztotta a vállát egy üyen Rókusszerü férüu, csakhogy azt nem Rókusnak, hanem Vincének hitták A pipa annak is ott meredezett a bajusza alatt, csakhogy nagy volt <m a. különbség a két pipa között Vince pipája nem volt hideg, száraz sem volt, sőt bodor füstfelhőcskék röpködtek föl minduntalan belőle. A szél néha odacsapta a finom dohányfüst szagát Rókus képéhez. Ilyenkor kitágultak emitt az orrlukak, de az arc mozdulatlan maradt, csak a tekintet kemé. nyedett meg jobban Amikor már vagy tizedszer hajtotta oda • füstöt n szél Rókushoz, hirtelen megelevenedett a szrN>r. Nem volt azért ez olyan szörnyű nagy elev. iedés, csak éppen a fej fordult be, az udvar felé es a száj szólalt meg szép csöndesen, de agy, hogy ott .ital is hallani lehessen: — Hallod.e Pista, hozzad eask azt a kulacsot Belül motoszkálás hallatszott, aztán nemsokára előjött Pista, surbankó legényke és nyaitotta apjánaK az öreg kulacsot. Erre kikerült a keserves pina a sárga agyarak közül és elbujt^a feje a lajbizsebbe. A kulacs pedig a jóbbkézbe került a balkéz fflresimKotta a bozontos bajuszt a tekintet pedig élesen vágott át a másik oldalra, Vince felé. A jobbkéz szépen, lassan magasra emelte a kulacsot előszór nem az eligazított szájhoz vitte, hanem a jobbfülhöz, mert kívánatos megtapasztalni, hogy maradt-e még benne a borocskából. A jobbfűi előtt aztán hosszasan, igen hosszan rázódott a kulacs, kotyogása áthallatszott a túlsó oldalra és irgalmatlan füstfelhőt csalt ott ki a pipából Erre a balkéz mégegyszer félresimitotta emitt a bajuszt aztán megmarkolta az ingujj szélét és odanyúlt vele a kulacs szájához. Mindez borzasztó lassan történt, szép, céltudatos mozdulatokkal, tán szélesebbekkel is, mint ahogy kellett volna De viszont amott is sűrűbben röpködtek a füstfelhők. A kulacs száján most kiloccsant a földre néhány csepp borital, tán áldozatként a föld Istenének. Régi szertartás ez, többezer esztendős, nem az nj Istennek szól, hanem a réginek, aki elmaradt valahol, a nagy vándorlásban és elárvult népe tán nagy elhagyatottsága miatt szenved most anvnyira. . A balkéz is odakerül lassan a jobb mellé, jól megmarkolja és kissé megemelinti a kulacsot a túloldal felé, mintha azt mondaná, amit ilyen» kor szoRis mondani, hogy: aggyisten. A kulacs szája nagy szerelmesen odasimul a iálresimitott bajusz alá és a túloldalról jól lehet látni, amint a görcsös ádámcsutka föl s alá szaladgál a nagy kortyolgatástóL Ezt aztán igazán nem lehet hagyni — gondolja haragosn Vince. Nagymérgesen kikapja agyarai közül a füstölgő pipát. Szinte megégette vele a •tenyerét, mert annyira áttüzesedett az a szapora szívástól. Aztán beleveri balmarkába a hamut, no meg a bennere'rcdt dohányt is, mivelhogy még fele sem hamvadt el annak, amit beléjetőmőtt A tüzes, szikrázó micsodát pedig nagy begyesen odaszórja a porba Előkerül a degeszre-tömött, kövér dohányacskó, a két izmos tenyér morzsolgatja egy darabig, módosan, rangosan A vastag ujjak aztán nagy szakértelemmel kicsavarják az acskó végét, helyet csinálnak rajta a pipának, as pedig éhesen merül le a belsejébe, as apróra vágott szüzdoliány közé. A szemek, már mint a Vince szemei, oda se néznek; mert hogy a kulacshoz tapadtak, meg ahoz a vidáman ugráló ádámcsutkához. De a kulacs mögül és az ádáraesutka fölül annál Jobban nyilazták a tekiutetek az acskót. Szó, ami szó, a müveletek és az eUcnmüveIe?ck után ismét visszaállt a régi helyzet Vince fújta a füstöt Rókus pedig az üres pipa Ízetlenné szopott csutoráját rágta. Tudnivaló ugyanis, bogy Vincének nem termett tavaly bora Ha rákivánt kocsmába kellett mennie Ebben pedig nemcsak az a hiba, hogy a legközelebbi kocssma félnapi járóra esik tőle, hanem az is, hogy nincs rávaló. Egyetlen megvesrekedett rézkrajcár sem akad a háznál. Crak egy valami van: dohány. Finom, Ulatos szüz. dohány, még az ősszel szerzett belőle egy nyalábravalóí. Két szép, szőkeszőrü malacot adott érte annak, aki hozta. Rókusnak termett bora. Kis szőlője van a ház mögött, megtöltötte levével mind a két hordót Dohány ellenben nincs. Pénz sincs. Az acskó tehát üres. Pedig talán egyetlen tömött pipábavalóért odaadná minden borát is, annyira ráéhezett. Tudja, hogy amott meg a borért eszi a fene a sógort, tán az is odaadná minden dohányát ha ugv, kedvére húzhatna egyet a kulacsból. Dehát nem leli«t szó semmiféle barátkozásróL Régi harag húzott árkot a két egyforma kisajtó között Már nem igen tudják, mikor támadt, > mi szülte. A fontos sz, hogy: van Beszéd ellen-és ben: nincs. Annál kevésbé barátkozás. így, a csöndes háborúság következtében egyre gyorsabban fogy emitt a bor, amott a dohány. Estefelé Róku» már dupla pipát lát Vince szájában, Vince pedig erős szédülést érez a sok pipától, tán el is esne, ha nem kapaszkodna meg az ajtófában. Mikor pedig a nyári szél elhozza az esti harangszót mindketten egyszerre fordulnak be a kapun. Rókus felrúgja nagy dühösen a kulacsot Vince pedig ugy vágja a fal tövébe az acskót porzik tőle a fal is, meg az acskó is. * Mert hát ez a vámLíboru.