Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)
1932-07-19 / 163. szám
DEMAGYARORSZÁG Ahlratel, SCCOEO. Sc«fKMBMMgt iLLem.Telelőn: Z303.^l KOIctOnkOnyriAr «a ucca a. Teleion > 13-0®.« Nyoma« i Ww Lioöl ucca ««. Telefon > 2A.34. Távirati M leveleim • DélmnoyaronsAa Szeged Kedd, 1932 Július 19 Ara M fillér Vm. évfolyam, 163. ClOFiZBTEsi Oaronta helyben MO •tdé«en «• Bodapeelen 3-«VO. ttUlf»\dBn ft-40 neogfl. « Btfyee wAm Ara hÉlk«»nap 1», vMár. e* Ünnepnap «4 «ML H«rdeMtek felvitele tarifa taeftnl. MeglelenlH hétfA hfvMeiernl nxnonlii renoe t Hutálás Lapunknak ez a helve elveké, világfel fogásé éa eszményeké. Kivétel nélkül mindig. Szoktunk itt harrolni is. De mindig csak elvekért Eszményekért. Célokért, amelyeket szenteknek és felfogásokért, amelyeket az igazság kiteljesedésének tartunk. Hűek maradunk ehhez a programunkhoz és beosztásunkhoz, amikor ma ezen a helyen egy cikkei szállunk vitábe. Egy cikkel, amellyel bennünket akartak bántani s az igazság és jóhiszeműség ellen intézlek a jobboldali sajtóberkekben is párját ritkitó támadást Szélesebb alapokra fektetett, koncepciózus és agilis kulturmunkát sürgettünk a DemkétőL Ez a bűnünk. Látszólag ezért támad nekünk a nagy alakon kicsi szellemmel szerkesztett hétfői s ezzel a »támadással* kapcsolatosan érdeklődik ar iránt, hogy hát most már mi igaz: helyeseljük-e az egyetemnek Szegedre való hozatalát, vagy pedig »csatlakozunk azokhoz, aldk az ország legnagyobb vidéki városát állandóan támadják, mert megvalósult régi vágya, egyeteme van*. Közhit, hogy a magyarországi jobboldali sajtó gyenge. A szegedi jobboldali sajtó nagyon gyenge. Ez is közhit. A jobboldali sajtóorgánumoknál foglalkoztatott újságírók ezzel a közhittel szemben —tiszteletreméltó egzisztenciális okok miatt is f védekezfaek. Azt mondják, arról, hogy az ujságjuk rossz, nemi ők tehetnek, hanem azok a nyugdíjas főtisztviselők, aktiv ügyvédek és papok, akik állandóan gáncsot és gátat vetnek az újságíró és az újságíró munka érvényesülésének. Pontosan nem tudjuk, mennyi az igazság a jobboldali újságoknál foglalkoztatott újságíróknak ebben az indokoltnak látszó állításában. De annak a föltevésnek a magyarázatát, hogy mi, a Délmagyarország, olyanokhoz fogunk csatlakozni, akik lámadják Szegedet, százszázalékosan az ujságiró-amatőrösködés könnyelmű fólüteíességében és veszélyes tájékozatlanságában látjuk. Újságíró ilyet nem mondhat. Az újságíró olvas, könyvet is Újságot is. Az újságíró tudja, hogy ennek az újságnak nem minden sorát és szavát, hanem minden hetüjét és legkisebb vesszejét is — azokat sem véve ki, amelyekkel virgácsolunk — a Szeged iránt való fáradhatatlan szolgálatkészség, minden szegedi üggyel szemben j kifogyhatatlan buzgóság s a legkisebb szege- " di érdekkel szemben is lankadatlan lelkesség rüti. 6 Ami már most a szegedi egyetemnek erőszakoltan előcibált kérdését illeti, a Délmagvarország természetesen sohasem csinált titkot ebből a véleményéből sem. A Délmagyar ország áltatában nem szokott titkot csinálni a véleményéből. Ez a rossz szokása elég közismert Tudja rólunk mindenki. Természetesen újságírók is. Csak álujságirók nem. Akik valamennyien akkor cselekednének helyesen, ha — expiálva ezzei az »újságírás« 'erén tudás és tapintaP hiányában állandóan elkövetett botlásuka tis — I '* nolgári foglalkozásuk oltárához. A szegedi egyelem kérdését országos és helyi szempontból kell elbírálni. Sajnos, csak nyolc millió lakost számláló, leszegényedett eladósodott kis ország vagyunk, amelyben nemcsak a kétkezi munkásokból, hanem a kereskedőkből, 'párosokból és szellemi munkásokból is ijeszsok a — munkanélküli. Szoígalelkü hajbókolók érdekből tőmjénezők ész nélkül hozsannázó kórusával szemben is meg kell mondani, hogy ilyen körülmények között bizony nem mellékes, hogy mennyibe van az állaratnak egy-egy egyetemi polgár és hogy sokkal olcsóbban lehetne kitaníttatni az orvost, az ügyvédet és a tanárt, ha egy vagy legföljebb két egyetemünk lenne, mint amennyibe ma kerülnek, amikor négy egyetemet tartunk fenn. Az országos szempontból való tárgyilagos elbírálás kérdéséhez tartozik még, hogy a Bethlen-kormány egyéb reszortjainak legtöbbször improduktív költekezésével szemben Klebelsberg Kunó millióiért itt maradtak a nemzetnek az egyetemek, itt maradt az 5000 népiskola és itt maradtak a gazdasági iskolák. Meg kell mondani, hogy Klebelsberg Kunó alkotó miniszter volt. Sok pénzt költött De nagy értékeket is produkált S a magyar kultúrtörténetem a decentralizációs kultúrpolitika zászlóbontásáért is egészen biztosan külön fejezetben fogja méltatni. Szegednek a mostoha sorsban való tartás sovány évtizedei után uf építője Klebelsberg. Olyan rajongó színezetű, koncepciózus szegedi programot, mist amilyet ö mondott el azon a közgyűlésen, amely díszpolgárrá avatta, még senkitől se hallottunk. Az értétek éa érdekek okos és áttekintő mérlegelése mellett azonban mindezekből sem lett volna szftbad annak köve' kezni, hogy Szeged tízmilliónál többet, rehát erején jóval, de jóval* tul költsön az egyetemre. Egészen rövidre fogva ez a mi véleményünk a szegedi egyetem kérdéséről. Tóbb ízben kifejtettük ezt a véleményünket Világosan. Nyíltan. Félreértésnek teret nem engedve. Tehát ugy, ahogy mi mindig prédikálunk. Azt hogy szerkesztőségek pirosceruzázott lapokat küldenek egyes közéleti nagyságoknak, mo6t tudtuk mag. A hétfői jobboMa'iból." A fej-' lett technikának egy másik nemét azonban már ismertük. Síidén jobboldali ujságbóL Ezt a jobboldali újságot arra kötelezte a szegedi bíróság, hogy a megsértett Szociáldemokrata Párttal szemben rehabilitáló nyilatkozatot tegyen közzé. A nyilatkozat megjelent 1931 december 30-án. De esek néhány lapszámban. A* előfizetőkhöz ugyanezzel a dátummal olyaa számok mentek szét, amelyeknek első oldaláról — mert a nyilatkozatot az első oldalon keltett közölni — hiányzott a Nyilatkozat, hiányzottak tehát az olyan mondatok, mint amilyen az, hogy meggyőr ződtünk róla, hogy cikkünk adatai a valóságnak nem felelnek meg, meg az, hogy sajnálkozásunkat fejezzük ki, amiért a Magyarrországi Szociáldemokrata Pártot megbántottak. Az újságnak ilyen módon, tehát két különböző szöveggel való előállítását nevezik muíálásnak. A jogi és erkölcsi elbírálás természetesen egészen más terminus technikust használ az olvan mutálásra, mint amilyent ebhen az esetben követett el a jobboldali orgánum. De ugy látszik, ez sem akadály annak, hogy jobboldali ujságemhenek nagy gyakorlatra tegyenek szert a mutálásban. Ez a magyarázata, hogy nálunk is mutálás etán kutakodnak, nálunk. akik a törvénytisztelet megkerülő, tűzzel játszó a a közérdekkel léhán kacérkodó újságírásnak ezt a nemét átengedjük a jobboldali amatőröknek: papoknak, nyugalmazott tisztviselőknek és egyebeknek. Az ellenünk intézett erőszakolt cikk atolsó bekezdése szerint nekünk *csak ar hogy a D. M- K. E. nem D. K. E. Másként volna gánccsal és dicsérettel, fejeződik be az elmemü, ha Délmagyarország kultúregyesülete volna a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületi. A játék itt nyilvánvalóan a magyar szóra megy ki. Ez elten a kurzussal egyidős buta frázis és gálád inszinuáció ellen, amelyet tizenhárom ¿r alatt szembeszegeztek mindenkivel, aki nem csatlakozott hozzájuk, aki fel nem ült és be nem dült nekik, amely már sokat vesztett talmi tüzéből s amefynek jegyében veszett szava plakátok háborút hirdettek nemrég Klebelsberg ellen is, amelynek ma való értelme.kai használata azonban közel áU a hazaáruláshoz — nem szállunk vitába. A magyar párt nem veszteit mandátumot a román választáson Jorgáék és a kommunisták nem fainak képviselethez (Budapesti tudósítónk telefonfetentése.) Bukarestbői jelentik: A román választások er-sdinényének pontos számadatai még nem kerültek nyilvánosságra Megállapítható, hogy a nemzeti 'parasztpárt nagy győzelmet aratott, azonban korántsem olyan átütő erejű ez a siker, mint ahogy azt várták. A párt az összes szavazatok 47 százalékát kapta meg, mig az első választáson 60 százalék esett rá. A választás számaránya alapján • kormány a 386 kamarai mandátum közöl 280-ra számíthat A eémet kisebbség megkapja a 8 mandátumot, a magyarok is 6—7 mandátumot kapnak, tetvit nem vesztenek semmit. A szociáldemokraták, akik először lépte* fel önálló listával, 6 mandátumot kapnak, mig a kommunisták és a Jorga—Argetoianu-caoport egyetlen mandátumhoz sem jut A vámháboru Ausztria területén nagymértékben megdrágította az életet A közönség felzudulása kényszerit! kl a vámbékét (Budapesti tudósitónk telefonjeleuté se.) Bécsből jelentik: Az osztrák imoortörók és a rragy fogyasztöközönség körében hétrn mutat, kozott legintenzívebben a vámháboru hatása. A hétfői piacon az árak nemcsak a mrgyar származásu áruknál, de a lengyel és olasz árunál is magasra szöktek. A barack ára 70—80 garasról 1.20 schillingre, az egres ára 65 garasról 1 schillingre emelkedett A zöldbab ára 50 százalékkal emelkedett és hasonló áremelkedés mutatkozott a többi gyümölcs-és zöldségfélékben h, ugy, hogy a becsi tahossáf, d» «Heg az ipari teriiiHet muutá^i;ííoak ülköíik. mín<1 "a,J>1Dbb ** na^obb nehézségekbe Az osztrák kormány hétfőn este tartott minisztertanácsot adta meg az utasítókat annak a