Délmagyarország, 1932. július (8. évfolyam, 148-174. szám)

1932-07-19 / 163. szám

DEMAGYARORSZÁG Ahlratel, SCCOEO. Sc«fKMBMMgt iLLem.Telelőn: Z303.^l KOIctOnkOnyriAr «a ucca a. Teleion > 13-0®.« Nyoma« i Ww Lioöl ucca ««. Telefon > 2A.34. Távirati M leveleim • DélmnoyaronsAa Szeged Kedd, 1932 Július 19 Ara M fillér Vm. évfolyam, 163. ClOFiZBTEsi Oaronta helyben MO •tdé«en «• Bodapeelen 3-«VO. ttUlf»\dBn ft-40 neogfl. « Btfyee wAm Ara hÉlk«»­nap 1», vMár. e* Ünnepnap «4 «ML H«r­deMtek felvitele tarifa taeftnl. Megle­lenlH hétfA hfvMeiernl nxnonlii renoe t Hutálás Lapunknak ez a helve elveké, világfel fogásé éa eszményeké. Kivétel nélkül mindig. Szok­tunk itt harrolni is. De mindig csak elvekért Eszményekért. Célokért, amelyeket szentek­nek és felfogásokért, amelyeket az igazság kiteljesedésének tartunk. Hűek maradunk eh­hez a programunkhoz és beosztásunkhoz, ami­kor ma ezen a helyen egy cikkei szállunk vitábe. Egy cikkel, amellyel bennünket akar­tak bántani s az igazság és jóhiszeműség el­len intézlek a jobboldali sajtóberkekben is párját ritkitó támadást Szélesebb alapokra fektetett, koncepciózus és agilis kulturmunkát sürgettünk a DemkétőL Ez a bűnünk. Látszólag ezért támad nekünk a nagy alakon kicsi szellemmel szerkesztett hétfői s ezzel a »támadással* kapcsolatosan érdeklődik ar iránt, hogy hát most már mi igaz: helyeseljük-e az egyetemnek Szegedre való hozatalát, vagy pedig »csatlakozunk azok­hoz, aldk az ország legnagyobb vidéki váro­sát állandóan támadják, mert megvalósult ré­gi vágya, egyeteme van*. Közhit, hogy a magyarországi jobboldali saj­tó gyenge. A szegedi jobboldali sajtó nagyon gyenge. Ez is közhit. A jobboldali sajtóor­gánumoknál foglalkoztatott újságírók ezzel a közhittel szemben —tiszteletreméltó egziszten­ciális okok miatt is f védekezfaek. Azt mondják, arról, hogy az ujságjuk rossz, nemi ők tehetnek, hanem azok a nyugdíjas fő­tisztviselők, aktiv ügyvédek és papok, akik állandóan gáncsot és gátat vetnek az újság­író és az újságíró munka érvényesülésének. Pontosan nem tudjuk, mennyi az igazság a jobboldali újságoknál foglalkoztatott újság­íróknak ebben az indokoltnak látszó állításá­ban. De annak a föltevésnek a magyarázatát, hogy mi, a Délmagyarország, olyanokhoz fo­gunk csatlakozni, akik lámadják Szegedet, százszázalékosan az ujságiró-amatőrösködés könnyelmű fólüteíességében és veszélyes tájé­kozatlanságában látjuk. Újságíró ilyet nem mondhat. Az újságíró olvas, könyvet is Új­ságot is. Az újságíró tudja, hogy ennek az új­ságnak nem minden sorát és szavát, hanem minden hetüjét és legkisebb vesszejét is — azokat sem véve ki, amelyekkel virgácsolunk — a Szeged iránt való fáradhatatlan szolgá­latkészség, minden szegedi üggyel szemben j kifogyhatatlan buzgóság s a legkisebb szege- " di érdekkel szemben is lankadatlan lelkesség rüti. 6 Ami már most a szegedi egyetemnek erő­szakoltan előcibált kérdését illeti, a Délma­gvarország természetesen sohasem csinált tit­kot ebből a véleményéből sem. A Délmagyar ország áltatában nem szokott titkot csinálni a véleményéből. Ez a rossz szokása elég köz­ismert Tudja rólunk mindenki. Természe­tesen újságírók is. Csak álujságirók nem. Akik valamennyien akkor cselekednének he­lyesen, ha — expiálva ezzei az »újságírás« 'erén tudás és tapintaP hiányában állandóan elkövetett botlásuka tis — I '* nol­gári foglalkozásuk oltárához. A szegedi egye­lem kérdését országos és helyi szempontból kell elbírálni. Sajnos, csak nyolc millió la­kost számláló, leszegényedett eladósodott kis ország vagyunk, amelyben nemcsak a két­kezi munkásokból, hanem a kereskedőkből, 'párosokból és szellemi munkásokból is ijesz­sok a — munkanélküli. Szoígalelkü haj­bókolók érdekből tőmjénezők ész nélkül ho­zsannázó kórusával szemben is meg kell mon­dani, hogy ilyen körülmények között bizony nem mellékes, hogy mennyibe van az állarat­nak egy-egy egyetemi polgár és hogy sokkal olcsóbban lehetne kitaníttatni az orvost, az ügyvédet és a tanárt, ha egy vagy legföljebb két egyetemünk lenne, mint amennyibe ma kerülnek, amikor négy egyetemet tartunk fenn. Az országos szempontból való tárgyi­lagos elbírálás kérdéséhez tartozik még, hogy a Bethlen-kormány egyéb reszortjainak leg­többször improduktív költekezésével szemben Klebelsberg Kunó millióiért itt maradtak a nemzetnek az egyetemek, itt maradt az 5000 népiskola és itt maradtak a gazdasági isko­lák. Meg kell mondani, hogy Kle­belsberg Kunó alkotó miniszter volt. Sok pénzt költött De nagy értékeket is pro­dukált S a magyar kultúrtörténetem a de­centralizációs kultúrpolitika zászlóbontásáért is egészen biztosan külön fejezetben fogja mél­tatni. Szegednek a mostoha sorsban való tar­tás sovány évtizedei után uf építője Klebelsberg. Olyan rajongó színezetű, koncepciózus szegedi programot, mist amilyet ö mondott el azon a közgyűlésen, amely díszpolgárrá avatta, még senkitől se hallottunk. Az értétek éa érdekek okos és áttekintő mérlegelése mellett azonban mindezekből sem lett volna szftbad annak kö­ve' kezni, hogy Szeged tízmilliónál többet, re­hát erején jóval, de jóval* tul költsön az egyetemre. Egészen rövidre fogva ez a mi véleményünk a szegedi egyetem kérdéséről. Tóbb ízben ki­fejtettük ezt a véleményünket Világosan. Nyíltan. Félreértésnek teret nem engedve. Te­hát ugy, ahogy mi mindig prédikálunk. Azt hogy szerkesztőségek pirosceruzázott lapokat küldenek egyes közéleti nagyságoknak, mo6t tudtuk mag. A hétfői jobboMa'iból." A fej-' lett technikának egy másik nemét azonban már ismertük. Síidén jobboldali ujságbóL Ezt a jobboldali újságot arra kötelezte a sze­gedi bíróság, hogy a megsértett Szociálde­mokrata Párttal szemben rehabilitáló nyilat­kozatot tegyen közzé. A nyilatkozat megje­lent 1931 december 30-án. De esek néhány lapszámban. A* előfizetőkhöz ugyanezzel a dátummal olyaa számok mentek szét, ame­lyeknek első oldaláról — mert a nyilatkoza­tot az első oldalon keltett közölni — hiányzott a Nyilatkozat, hiányzottak tehát az olyan mondatok, mint amilyen az, hogy meggyőr ződtünk róla, hogy cikkünk adatai a valóság­nak nem felelnek meg, meg az, hogy sajnál­kozásunkat fejezzük ki, amiért a Magyarror­szági Szociáldemokrata Pártot megbántottak. Az újságnak ilyen módon, tehát két különböző szöveggel való előállítását nevezik muíálásnak. A jogi és erkölcsi elbírálás természetesen egé­szen más terminus technikust használ az olvan mutálásra, mint amilyent ebhen az eset­ben követett el a jobboldali orgánum. De ugy látszik, ez sem akadály annak, hogy jobb­oldali ujságemhenek nagy gyakorlatra tegye­nek szert a mutálásban. Ez a magyarázata, hogy nálunk is mutálás etán kutakodnak, ná­lunk. akik a törvénytisztelet megkerülő, tűzzel játszó a a közérdekkel léhán kacérko­dó újságírásnak ezt a nemét átengedjük a jobboldali amatőröknek: papoknak, nyugal­mazott tisztviselőknek és egyebeknek. Az ellenünk intézett erőszakolt cikk atolsó bekezdése szerint nekünk *csak ar hogy a D. M- K. E. nem D. K. E. Másként volna gánccsal és dicsérettel, fejeződik be az elmemü, ha Délmagyarország kultúregyesülete volna a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületi. A játék itt nyilvánvalóan a ma­gyar szóra megy ki. Ez elten a kurzussal egy­idős buta frázis és gálád inszinuáció ellen, amelyet tizenhárom ¿r alatt szembeszegeztek mindenkivel, aki nem csatlakozott hozzájuk, aki fel nem ült és be nem dült nekik, amely már sokat vesztett talmi tüzéből s amefynek jegyében veszett szava plakátok háborút hir­dettek nemrég Klebelsberg ellen is, amelynek ma való értelme.kai használata azonban kö­zel áU a hazaáruláshoz — nem szállunk vi­tába. A magyar párt nem veszteit mandátumot a román választáson Jorgáék és a kommunisták nem fainak képviselethez (Budapesti tudósítónk telefonfetentése.) Bukarest­bői jelentik: A román választások er-sdinényének pontos számadatai még nem kerültek nyilvános­ságra Megállapítható, hogy a nemzeti 'parasztpárt nagy győzelmet aratott, azonban korántsem olyan átütő erejű ez a siker, mint ahogy azt várták. A párt az összes szavazatok 47 százalékát kapta meg, mig az első választáson 60 százalék esett rá. A választás számaránya alapján • kormány a 386 kamarai mandátum közöl 280-ra számíthat A eémet kisebbség megkapja a 8 mandátumot, a magyarok is 6—7 mandátumot kapnak, tetvit nem vesztenek semmit. A szociáldemokraták, akik először lépte* fel önálló listával, 6 mandátumot kapnak, mig a kommunisták és a Jorga—Arge­toianu-caoport egyetlen mandátumhoz sem jut A vámháboru Ausztria területén nagymértékben megdrágította az életet A közönség felzudulása kényszerit! kl a vámbékét (Budapesti tudósitónk telefonjeleu­té se.) Bécsből jelentik: Az osztrák imoortörók és a rragy fogyasztöközönség körében hétrn mutat, kozott legintenzívebben a vámháboru hatása. A hétfői piacon az árak nemcsak a mrgyar szárma­zásu áruknál, de a lengyel és olasz árunál is ma­gasra szöktek. A barack ára 70—80 garasról 1.20 schillingre, az egres ára 65 garasról 1 schillingre emelkedett A zöldbab ára 50 százalékkal emelke­dett és hasonló áremelkedés mutatkozott a többi gyümölcs-és zöldségfélékben h, ugy, hogy a becsi tahossáf, d» «Heg az ipari teriiiHet muutá^i;ííoak ülköíik. mín<1 "a,J>1Dbb ** na^obb nehézségekbe Az osztrák kormány hétfőn este tartott minisz­tertanácsot adta meg az utasítókat annak a

Next

/
Thumbnails
Contents