Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-14 / 134. szám

SZEGED. SzerKcsztOteg: Somogyi ucea 22. I.cm Teleion: 23-33.^Kiadóhivatal, k01cs«nk«nyv<Ar «t tegylroda Aradi utca «. Teletor» r 13-00. - Nyomda : LBw Ltndt ucea 19. Telefon : 26-34. TAvIratl ** leveleim Délmagyaronzág Szeged Kedd 1932 Junius 14 Ara ie fillér VIII. évfolyam, 134. sz. Előfizetés: Havonta helyben 3.20 vidéken e* Budapesten 3-00. killlOldiin 6-40 pengd. — Fgye« szAm Ara hélköznan 1*>. w>»«r- et tlnnepnap 24 MII. Hirdetések felvétele tarifa «zerlnt. MegTelenl'i héttl irtvélrtéval ninin»!« reogel Alföldi munka Ez a Klébelsberg Kunó nem jó utón van. Mondta ezt már más is. Egyebet is, mást is. Eddig az volt a bogara, hogy Szegedet nagy várossá leszi. Kulturvárossá. Épített itt gazdasági iskolákat. Népiskolákat. Klinikákat. A palolakaput már nem tudta megépíteni. 'De alkotott egy teret, amelynek azonkívül, hogy nem világítják — mert hát hiába, takarékoskodni kell — az a legnagyobb baja, hogy európai viszonylatokkal mérve is számottevő, lebilincselő, megkapó és stílszerű. Ugyanez a Klébelsberg Kunő megálmodta a jövő Szeged képét és arányait is. A Nagyszegedét. A megyeszékhelyét. Amelynek 200 000 lakosa van. Amelynek állami intézményeit egyetlen kormány se tudná leépíteni. A mostani kormány se. Most ugyanez a Klébelsberg Kunő valami Országos Alföldi Bizottság megalakításán fáradozik Jár városról városra. Szervezett már Szolnokon. Agitált Békéscsabán. Vasárnap, légyegesen nagyobb keretek között, Szegeden feji I ki munkásságot. Az alföldi gondolatért. Az alföldi kultúráért Az alföldi városokért. Nem feledkezik meg a káros vizekről. A többtermelésről. A mezőgazdasági termények értékesítéséről. A tanyavilág problémáiról. De arra is szentel időt, gondot és munkát, hogy megszervezze s nemzeti szempontból nagyjelentőségű eszme szolgálatába állitsa az újságírókat. Ez az, ami miatt többen megorrolhatnak rá. Olyanok is, akiknek az orra a közéletben is csak üzleti szagra reagál. De olyanok is, akik hosszú orral vesznek tudomást minden olyan gesztusról vagy aktusról, amelyben az újságírás megértő megbecsülése és tárgyilagos értékelése nyilatkozik meg. Nem az egyén szempontjából. Kizárólag az eszme érdekében. Szegeden, különösen hivatalos körökkel, vele születik a hajlandóság a sajtó munkájának félremagyarázására és aláértékelésére. Lehet, hogy ebbe az állításba némi tévedés csúszott De csak az életkort illetően. Ezzel magyarázható, hogy valamennyi vidéki város törődik „ sajtójával. Szeged nem törődik. Vagy ha törődik, egészen sajátságosan annál kevesebbet törődik, minél jelentékenyebb egy-egy sajtóorgánum. A napilapok általában ki vannak átkozva a hatósági keblekből. Nagyjából a hetilapok is, ha politikaiak. Az olyan hetilapok, amelyek hetilapoknak neveztetnek, de nem jelennek meg minden héten, már közelebb állanak a hatóság gráciájának teljességéhez. Legkö: elébb pedig vagy azok az újságok állanak, amelyek a legkevesebb nyilvánossággal, a legkevesebb felkészültséggel s a leghosszabb időközökben jelennek meg vagy azok, amelyek nem Szegeden jelennek meg. Általában ez az újság legnagyobb érdeme a Hatóság előtt. A volt kultuszminiszternek, aki Szegee egyik országgyűlési képviselője, sok minden sikerült Szegeden. De abban, hogy a hatóságnak a sajtót illető felfogásában javulás álljon be, *kkor is kételkedni bátorkodunk, ha a doklor szerepére olyan kiváló ember vállalkozik, °tfnt amilyen ö. Egyben azonban biztosak igyunk. Az alföldi gondolatnak törhetetlen síóvivője lesz a szegedi sajtó. Legalább is az »része, amely törhetetlenscgéről számos eseten tett eddig is bizonyságot Amelyet eddig hevítettek eszmények. A városért Az öregért Az emberiségért. A gyöngékért. Az elesettekért. Az igazságért Amely a közért •aló harcos munka keresztjét eddig is vállalta és viselte. Ennek a munkának, hevületnek és tőrhetetlenségnek a szellemében járunk el, amikor megkérdezzük, hogy a polgármester, aki nagyon sok meghívót bocsájtott ki, meghivta-e az Országos Alföldi Bizottság szegedi tanácskozására a közgyűlés tagjait, beleértve az egész ellenzéket tehát liberálisokat és szocialistákat? Meghivta-e a munkásságot, amelynek problémája a legsürgősebb megoldásra váró városi problémák egyike? A kereskedőket és iparosokat, akiknek egykor tömör sorait évek óta ritkítja a terhek emelkedése s a vásárlóképesség csökkenése nyomán a csőd. Meghivta-e a földműveseket? Meghivta-e mindazokat, akiket nem annyira disz és méltóság, mint a munka és -tapasztalatok érdeme, a tudás ápolása, az eszmék szolgálata, a lakosság és a közérdekek mindig buzgó kiszolgálása ajánl? Az Alföldi Bizottság ülésem helye van minden városi problémának. Ez helyes. De minden társadalmi rétegnek is legyen ott helye. Lássuk együtt a hivatalos világ nagyszámn képviselőit Lássuk ott azonban rajtuk kivül azokat is, akiknek a problémáit megállapítani, csoportosítani, sorrendbe, foglalni és megoldani akarja ez a testűlet. MacDonald és Harriot tanácskozása megélénkítette a leszerelési konferenciát Grandi és Benes Genfben (Budapesti farfősíton* tetefonfeiemesej Páriából jelentik: Herriot miniszterelnököt Genfbe vató elutazása előtt a pályaudvaron az njságirőfc megostromolták. a miniszterelnök ,»ronban kitört az interjúk előí és még csak art sem volt hajlandó közölni, hogy mikor tér vissza Párisba. Kijelentette, hoey szeretne minél gyakrabban hazalátogatni. A genfi leszerelési konferenciát ujy Játszik oj életre villanyozta MacDonald és Herriot párisi tanácskozása és valószinfl, hogy a leszerelési konferencia a közeli napokban megélénkül. Hétfőn Genfbe érkezett Grandi olasz és Benes cseh külügyminiszter, akik a francia és angol miniszterelnökkel együtt résztvesznek az üléseken Henderson, a konferencia elnöke hétfőn egy küldöttség előtt kijelentette, hogy bár a leszerelési konferencia nem váltott0 be * hozzá fűzött reményeket, azért mégsem éli utolsó perceit. egyébként csak gyér értesülések áHana* «BnSSelkezésre. Angol oldalról hajlandóság mutatkozott a francia álláspont eíTogídáara, amely • üioratórhim egysmü meghosszabMtasaf kívánja, anélkül, hogy valamiképpen Francfaorarfttf igény«* *«fnAz Eeho de Part« arról értesül, hogy Fra»etaorsTá'í nem ragaszkodik & jóvátétel;* nefto srafdójólio/, ha Amitlka haflaodó a ftavetstgfcftif »dós aágokat ««engedni A leszerelési kérdésben Herriot b-feegyew« a »hosszú fegyverkezési szfmc<< «(vének megvalósításába. Szó volt továbbá » ITaoeta regyverfeezesi Wadfeoknak 5—1« saózatekftai való fessáttHásárél. Ami végül Ausztria péuzüffri megsejtését Hteti, Herriot hajlandó volt »* Ausztria részérő* Igényelt kftfcsóiraegiLsé* 'e#t&gyobb részét — 170. »tetve 200 mflijó sch|ll|ngí t — atveimt Szegeden marad az államépitészeti hivatal? (Budapesti tudósítónk telefonfelen tésej A hétfőn elterjedt hirek szerint a szegedi államépitészeti hivatal ügyében fordulat tőrtént, amennyiben — mint jól informált helyről értesülünk — a minisztérium elhatározta, hogy a hivatalt egyelőre Szegeden hagyják és egyelőre nem helyezik át Szentesre• A hirek szerint egyelőre toitábbi három hónapig marad a hivatal Szegeden, a towlbtoiak felől három hónap elteiténei döntenek. A hivatal tisztviselői a napokban megkapják a minisztérium utasítását arra vonatkozólag, hogy ne keressenek maguknak Szentesen lakást A német választások előtt ismét engedélyezik a hitlerista rohamcsapatokat Berlin, június 13. Hindenburg birodalmi elnök vasárnap délben kihallgatáson fogadta a délnémet államok miniszterelnökeit, névszerint Held Bajor, Bolz würtlembergi és Schmitt badeni miniszterelnököt. Az ötnegyedórás tanácskozáson jelen volt Papén birodalmi kancellár is. A kormányhoz közelálló helyen hangsúlyozzák, hogy a birodalmi kormány és a délnémet államok között mélyreható közeledés történt. Hindenburg újból leszögezte, hogy / t art az alkotmány mellett és továbbra is alkotmányosan fog elj írni A nemzeti szocialisták rohamosztagainak fcMPTfását elvben újból engedélyezik, de a délnémet miniszterelnökök kívánságára az engedélyezést olyan feltébelektől teszik függővé, amelyek kizárják a weimari alkotmány puccsszerű megdöntését (Budapesti tudósítónk telejon jelentése.) Berlinből jelentik: A küsróbön álló birodalmi gyűlési választásokkal kapcsolatban egész sereg kis- és kőzéppárt alakult annak ellenére, hogy a legutóbbi választások megmutatták, hogy a kis pártok a választások hewében