Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-08 / 129. szám

Mtr* telWR fcrdsWi. A méíy Iflegzetet vett. fl pedig félve fa remegve állt ott Késien arra, hogy bármelyik "alkalmas pillanatban ahnenc^üljöo... De nem lehetett megszökni. Előre é/vezte mindenki, hogy milyen Jókst lbg majd mondani. De » deH*vens megemberelte magát Később mégis érezte, hogy neki kell valami sjót« is mondania, hogy ne csalatkozzék az osztály... _ A viz az első vtz át nem eresztő rétedéi, ti agyagnál, megakad és azután mén az agyag >44*... Itt robbant ti ax t*s5 aeietea, — Mén, mén, mén, mén... — taHatsrott ex Osztály minden részéből. A pHwfci ar is etooedbodctt El « mosoly _ bár jőlndalatu volt — megzavarta • delikvenst. A rőrid bétcsatornáfm áüotok « növényevők... Az ásványvízben '.rnsaovan... — mondotta derültséget keltve. Az osztályt ujV.i érdekelte a, fcfcM. Fürkészve saemfélték a vergődést A professzor ar és as Igazgató or részvétteljesen csóválták > fejüket Még egg és még egg kérdés... Aztán a szentencia: — 2V», /fm, hagy fa*... Ax osztály lei ugrott és imádkosott A leghátsó padban egy kis negyedikes könnyes szemmel Imádkosta s többiveT: * Hiszek M»jnnrorszáy fettámadá' iában.., [K. Gg) Látnia azokat kell a színeket, legofabb fazonokat nletAtt fürdőruhát • ffirdőcipőt (ürdősapkáí # napernyőt vásárai, mit IHisI vüasitMkm. liHltitttn tilM fl aPS lehércégtáblás BORO S MIKSA I -cégnél Síécbenyf tér 15. lehércégtáblás BORO I -cégnél Síécbenyf tér 15. Hús/hónapi börtönre Ítélték a sikkasztó kiszombori uradalmi intézőt „Az uradalmi könyvek nem teklnthelffk okiratoknak, hanem csupán magáníeljegyzéaeknek" (A Déiwflgyarország munkatársától.) A szegedi tőrvény szék Cőmőry-tanácsa kedden Dáczer Ödön, * sikkasztó kiszombori uradalmi intéző bűnügyét tárgyalta. A törvényszék egy a'kaiommaí már Ítélkezett Dáczer ügyében és többrendbeli csalás, sikkasztás és magánokirathamisitás miatt kélesztendei fegyházra itélte. Az Ítélőtábla alaki okokból megsemmisítette az rlső biróság Ítéletét és uj tárgyalás megtartására utasította a törvényszéket. Dáczer ellen a mult év végén indult bűnvádi eljárás üraskovieh Péterné kiszombori földbirtokos feljelentésére. As oradalmi Intéző 1931 elején körülbelül nyofcézer pengőt sikkasztott. A váltókat, melyekkel az uradalom kötelezettségeit kellett volna elintéznie, a rajit céljaira használta fel, eladott három vagon búzát Draskovich Péterné tudtán kivül éss hogy ezeket a manipulációkat leplezze, 4 kóngveket meghamisította. A keddi tárgyaláson töredefmesrn beismerte a sikkasztásokat, csaMvikit azzal" védekezett, hogy csatád ja et tortájára, adósságai törlesztésére fordította az elsikkasztott összegeket. A biróság tanuként kihallgatta a sértett Drajkovich Péternét, aki elmondotta, hogy Dáczer ödön a legkiválóbb QOZaatiszt volt, amig bele nem keveredett rossz társaságba. Dr. Reich Zoltán védő azt fejtegette, hogy a könyvek meghamisítása miatt nem lehet a vádlottat ma^ánokirathamisitásban bűnösnek kimondani. A biróság bűnösnek mondotta ki Dáczer Ödönt csalás és sikkasztás bűntettében és egyeszlrndei és ngolchónapi börtönre itélte, ellenben a rrajánokirathamisitás vád,* a'ó, jelmentette, mert a biróság az oradaími könyveket nem tekintette okiratoknak, csupán magánfel jegyzéseknek. Dáczer ödön ezután szabadlábrahelyezését kérte a bíróságtól azzal az indokolással, hogy sikerült a nagytétényi uradalomban intézői állást kapnia. A bíróság elrendelte a szatadlábrahelaczését. Egyévi börtönre ítélték a Csillagbörtönből kiszabadult fegyencet, aki csalást és okirathamisitást követett el (A Délmagyarország manka'úrsátór.) Török Árpád I.ászló tcbhszöröíen b«Vite'.ett előéletű magántisztviselő a fcult évben töltötte ti sikkasztásaiért kapott háromesztendei fegyházbüntetését a szegedi Csillagbörtönben. A Szegedi Butorgyárba.1 dolgozott az irodai munkáknál. Itt ismerkedett meg He.rz Győrgvg\ el, aki vei megbeszélte, hogy a szabadulás után együtt fognak dolgozni. Török a mult év végén szabadult ki a börtönből. Kiszabadulása előtt azonban felszerelte magát a bulorgyár nyomtatványai a'. Amikor szabadon volt, a nyomtatványokat ugy ba*ználM fef, hogy a bútorgyár nevében megrendeléseket irt reájuk és az egyik bőrkereskedőtől nagymennyiségű bőrt, egy másik cég'ői pedig szappant csa t ki. A megrendeiőleveíekre itomlósi Andor igazgató nevét hamisította Kályhás rnUiöramat Bafxa ucca 9. szdm ald (Oroszlán u. sarok) gelyeziem öt. Léderer János kólyhásmesícr. KrB»>tib flnt Unonrnl flmtéM*! félrcsMk. 17< rá. Amikor a dolog kitudódott, megszökött Szegedről, Budapestre ment, ahof Wcisz Gyula álnév alatt hírlapírónak adta ki magát. Ezen a néven töltötte ti bejelentőlapját is. Körózőíevéi alapján fogták ef Budapesten. Kedden vonta felelősségre a szegedi tőrvényszék Gőmőry-tanácsa ctaíás, magánokirathamisitás és közokirathamisitás büntette miatt. Törők Árpád I.ászló kijelentette, hogy nincs szükség a beidézett tanuk kihallgatására, mert mindent beismer. Dr. Cseh Ernő ügyész dologházba kérte utalni a vádlottat, mert már igen sokszor volt büntetve. Törők az ügyész indítványára a kővetkezőket válaszolta: — Csak 1922 óla élek ilyen életet. 1922-ig katona vollam, a katonaságnál beiémnevelték, hogy: nem dolgozni. Amikor kijöttem onnan, nem tudtam elhelyezkedni, czCri lettem az, ami vagyok... A biróság az enyhítő körülmények figvelembevételével Tórök Árpád Lászlót egyévi börtönre itélte. Az ügyész súlyosbításért fellebbezett As olvasó rovata A posta és a posta pénze Tisztelt Szerkesztőségi A poéta a íegtőbb bo«v szuságot a telefonnaf okozza Itt van például a telefonkönyv. Vaskos, nehezen forgatható alkal. matosság tréfás" kedvű szerkesTtőie lehetett As ember például sürgősen fel akar; a hivni mond. juk a mértékhitelesítő hivsiatt. Fe l ^zza sebesen a szegedi részt, ha ez megvan, akkor kikeresi «s »m«-betüs neveket. Meg Is találja a mértékhite, fesitőt, de számot nem Mái mellette, hanem esak azt az' udvarias figyelmeztetés*, hogy lásd a ásza. gedl, mértékhitelesítőnél. Meg keli tehát kereanl as Sz-betüs rovatot, ott tényleg előkerül • keresett szán. Közben as ember szelíden kiszámítja, bogy tizedannyi betű felhasználásával magát a számot is odaírhatták Vofna az odvarias, de ellentmondást nem tűrő figyelmeztetés helyébe. Ugyanez a helyzet » befizetésekkef is. Ha as ember tartozik a postának, mondjuk a telefon, átszerelés díjrészletével, nagynehezen összeknpor. gatja a szükséges összeget és elballag vele a pos. tára. «t kűídik fühör-fához, nrig régre elárolják, hogy nem olyan egyszerű a dolog, sraint szt eb. ben az agyonrsdonalzált világban •* egyszerit halandó elképzeli. Az egyszerű halandó ugyanis ugy képzeli, hogy az ember tartozik valakinek és ez a valaki a posta, akkor elviszi tartozását a postának. De a posta nem így gondolja. A posta ngy gondolja, bogy nem veszi ei a pénzt ^ csak egyszerűen, elismervény ellenében. A posta ngy kívánja, hogy az ember a postának szánt pénzt adja fel szabályszerű. öélgeges pogtaattilvá* ngon a posta rimére. Az ember megtehetné azt Is, hogy nem adja fel a pénzt különös tekintettel arra. hogy az utalványra hnxzfiliére* bélyeg is kelt, hanem mondjuk megtartja magának, vagy bírói letétbe helyezi. De a postán nem tehet kifogni. Egyetlen részlel efmnfasztása esetén az egész hátralék egyösszefr ben válik esedékessé, vagy pedig a tefefonálromiJ » kikapcsoltatik és külön kl- és bekapcsolási díjjal terheltetik meg. Az ember tehát kénytelen feladni azt a pénz^ a posta pénzét posta.itafvángon « poétának és csak nagyon kevéskét enyhíthet belső feszültségén a tudat hogy a racionalizálás korszakában élünk.., Tisztelettel: Telcfomlöfizdt, Aféq Igen tisztelt Szerkeaztőaeg! Mm/ a Délmegynr. or»zág régi olvasója, a nyilv osságho"- szeret, nék fordulni az Olvasó rovatában, bogy elmond, jam- ebben a városban szinte mindennap kitaláL nak valami olvant, amivel az ember mindennapi életét megnehezítik. A legújabb vexatura az, ho?> i eniUoUak bennünke/ a természetes Jég haszrá. \ Lilától és arra kényszerítenek, hogy a lényege. sen drágább müjegét vásároljuk. A közönség?! még sem lehet elütni attól, hogy ott és onn^j szerezze be szükségletét, ahonnan lehet. , A magánháztartásokban eddig használt termé' szetes jeget — ami' szinte szívességből árusítottak — a jégszekrények tartányaiban tartották Srnv mifélo"módon nem juthatott a jég az élelmisz* rekkel érintkezést*.; a természetes jeget a mn^átv háztartásokban kizárólag hűtési cé'okra, az élelmi* szerektől elkülönítve, használták Meg kell kérdeznem még azt is, hogv a falvi ban miért szabad természetes jeget használni? He delet intézWsdik arról, hogy minden falunak j !g 'j veremmel kell ellátva lenni, megfelelő jéamennvi' v seggel. Merem állítani, hogy Szeged magánháztartásai nal; nagyrésze osztja tiltakozásomat és ezért a-n kérem az illetékeseket, hogy a helytelen ren !el kezést vonják viss/a és engedjék meg a kő'"a régnél- hogv természetes jeget ls ba ználbn soa Kiváló tisztelettel: (Aláirás; # legolcsóbb áron QvíUnvi festékkereskedőnél, JZ.iayjl Dugonics tér 11. ss. TeL: 11-OT. Belvárosban fűszer- és csemegeüzlef •••BHHm^ eladó. — Érdeklődők leveleit „Fűszer" jelige alatt továbbitja a kiadó. t^^ammmemmmmmtmmammmm^mmimmmmmmm^^a MMMHMMMMiMHtfa^^ Zománcozott fémjégszekrény, fürdőkád, kályha és berendezési cikkek világszabadalom petróleum főző versenyárban Bruckner Vasudvarban 75]! an I o