Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-08 / 129. szám

V .'.> . i. 1 ' hí i ( DELMAGYARORSZAG szeoEa atom ILLem. Telefoni 1 . - KladúhlT«toI, Telefon t 13—OO. « Nyomda > tow Llpól ncca lO. Telefon t X0-34. TAHraM levélcím • MlmaoyaToncáq Sceoed Szerda 1932 Junius 8 Ara 10 ffllér VIII. évfolyam, 129. helyben 3.20 i >M, kttlIHIdOn ELOriZETÉSi 10, vatAr- e* Ünnepnap 14 HIL Hlr­detétek letétele fnrtfa «er»n». Meofe­lenik hétlA khretelAvel nwponlw reggel Téli gondok nyáron Egy küldóttségj ár ássál kapcsolatban a köz­munkák megindításának gondolata vetődött fel tegnap a szegedi városházán. Alig van gondo­lat, amivel komolyan, a felelősség teljes átér­zésével annyira kellene törődni, mint a mun­kanélküliség leküzdésének gondolata. Fegyver­rel nem lehet szociáHs problémákat megoldani, — mondotta a belügyi tárca tárgyalása során a belügyminiszter, de a szociális kérdéseket meg kell oldani S mivel a legfőbb rendőr szak­véleménye szerint fegyverrel nem lehet, meg kell ugy oldani, ahogy lehet S attól tartunk, hogy ezt a kérdést inség­ebédekkel és inségcsomagokkal sem lehet to­vább megoldani. Az inségebédek és inség­onomagok csak átmeneti megoldások,- amíg a munka megszervezve nincs, addig az éh­halál ellen megvédik a munkanélkülit. Az éh­halál ellen megvédik, de nem konzerválják a munkaerejét A város, mint közület sokkal ke­vesebb lácerót tudott nyújtani az Ínségesek­nek, mint amennyire a testi erő fentartásálioz elengedhetetlenül szükség volt Az esedezés és meggyőzés hangján hányszor lettük mi is szó­vá, hogy legalább egg delta zsírral adjanak többet naponta minden Ínségesnek. De a Jó­szándék kevés volt az Ínségesek ellátásához s a bibliai csuda nem ismétlődött meg, pár kenyérrel nem tudtunk kielégíteni ötezer éhe­zőt. A város pőnze egyenlő arányban fogyott az inségebédekre reászorulók számának emel­kedésével. Minél kevesebb volt a város pénze, annál tóbb aaegény szorult rá a város ellátá­sára. Az a felkészültség, amivel a város aa elmúlt éivben ment neki a tél problémáinak és kötelességeinek, nem nyújtott módot sem nagyobb számú embernek, sem jobb ellátás nyújtására. De — most még csak a nyár kezdődik • most már tudjuk, hogy milyen kötelességek elé állit bennünket a tél. E kötelességek tel­jesítésében nincs jobb rendszer és nincs mód, amelyik jobbén bevált mint a munkanélkü­lieknek munkához futtatása. Ms már ezen a téren nincs eltérés sem a politika elfogult­ját sem a társadalomtudomány s a szociál­politika tisztánlátó! között. Ehez a megisme­réshez eljutottunk, fájdalom azonban, csak akkor jutottunk el, amikor a felismert helyes ut járhatatlanná vált számunkra. A probléma megoldása felett már nincs is vita: munkát kell adni a munkanélkülieknek, de e köteles­ségteljesítés módja előtt megáll tétován és ügyefogyottan minden közület. Pénz nincs és pénz nélkül dolgoztatni nem lehet. »Pénzünk elinalt* s csak a feladat maradt itt, amit pénz nélkül megoldani nem lehet Nincs pénz a tisztviselők fizetésére és nincs pénz az adósságok kamatjára, hogy lehetne most közmunkákat végeztetni? És mégis azt mondjuk, kell, hogy erre pénz legyen és lesz i» erre pénz. A pénzköltésnek minden korban más kurzusa és más divatja van. '"annak idők, amikor mindent megmozdítható pénzt a kulturára költenek, vannak idők. amikor a közegészségügyi kövctelményrk lépnek előtérbe s jutnak megoldáshoz, vol­tak korok, melyekben a városok épültek s voltak, amikor minden pénz a mezőgazda­ságban keresett elhely zkedést. I.etlenetes ne­héz, tragikus szavakat mondunk, amikor hang­súlyozzuk, hogy ma nem költheliink kulturára és nem áldozhatunk népegészségügyre, ma egyetlen feladat van és egyetlen kötelesség: az élei fentartása. Előbb élni kell, azután lehet filozofálni, lehet művelődni s lehet az élet szépségeiben gytayórködm. De elffbbélni kell ss élet fentartására krü megmozdítani minden fillért és minden gondolatot Nem akarjuk azt hogy alkalmi küldöttségek alkalmi szónokai vessék fel a munkáhozjutta­tás problémáját mi azt akarjuk, hogy az egész közigazgatás erre a feladatra kon­centrálja mankóját és képesséfrdt. Veszély idején minden embernek a fedélzeten van a helye. Most mutassa meg a közigazgatás, hogy képességekből, leleményességből, buzgóságból és ügyszeretetből mire futja? Csak tehetetlen, vagy elgyávult közigazgatás bizhat mindent a társadalom levékeoységése, — a szétszórt, széttagott, ötletszerű társadalmi jótékonyság kereteit messze meghaladják az elvégzendő kötelességek és betöltendő feladatok. Hozzá kell kezdeni minden késedelem n£kffl a tél feladatainak megoldásához. A rendelkezésre álló eszközök még fogyatékosabbak lesznek, mint az elmúlt évben voltak, de a megoldandó feladatok még súlyosabbakká váltak. De mi­nél szegényesebbek ea eszközök és minél sú­lyosabbak a feladatok, annál Nfcfoet kell pó­tolni az invenciónak, a leleményességnek és találékonyságnak s a tapasztalaitokon gazdago­dott előrelátásnak. Még ma hozzá keR kezdeni a munkához, mert nem tudjuk, hogy mit hoz a holnap. Herriot bemutatkozása a francia Kamarában 238 ax&iöbbséggei bizalmat axavaxiaJc a baloldali kormdny­nak — „Franciaország mindenkinek felajánlja acglíaégéí" (Bi tése.) Párisból jeientft: Herriot kormánya ked­den mutatkozott be a parlamentnek. Bouisaaa el­nök nagy beaséddel nyitotta aaflg as OKat és fel­hivta a parlament figyelme* • ihmoUádM fenye­gető veazedelemre- Herriot ezután felolvasta a kor­mányprogramot, amelyben hangoztatja, hogy a bé­két Európa es a világ áltatám* megszervezésével kell megalapozót. A békeszerződésekkel kapcso­latban azt hangoztatta, hogy a kormány haJinaSB még sava Is, hogy - - « - • - r m 1/ r y p vegyen KvzoenwQytzo Kpesesn, 0tségévei fokozatosan ef lebetee érni a vOág sta­bilitását és a világbéke je«yében áfló tafctte ki­békülést. Fotfalkozott még a feoftD&nynyflatfeoMt a vtfJMg­ÍMB küzdi államok befyarteveT és kijelentette, hogy a francia brmány mkwfciktoa fetajanljj segítségét hogy **eyh|tBe a inaidKacW' A kormányprogram vitája után a képviselőház SM sióvar 152 eteaeima t Isi Na I szavasott a fjer­A pénzügyminiszter beszéde a költségvetés vitájában »A kalföld ne várjon addig, amig Magyarország pengd értékéi* A próbaszlv&aok, • külföldi konferenciák, az alapok, az ad6relon» Bndapetf, jurás 1 A képviselőház mai ftlésén a pénzügyi tárca költségvetését kezdték tárgyalni Temesvary iiare előadó ismertette a tárca költ­ségvetését. A folyó költségvetési évben 691.2 miDió pengő kiadás és 730.5 millió pengő bevétel volt Ez a bevételtöbblet azonban csak látszólagos, mert 131 millió pengő kölcsönvett összeg és ha ettől eltekintünk, akkor körülbelül 90 mi//ló • deftcM A Németországgal kötött állatkiviteli kereskedelmi szerződés «Hporfswmpontból egyenlő érékfi a nullával, — mondotta. A tárcánál 26.4 millió pen­gővel csökkentek a kiadások. Az adóhivatalok szá­mát 137-ről 129 re csökkentették, de ha kell, még további csökkentéseket hajtanak végre. Farkas Tibor a tárca első szónoka Nem állot­tak volna elő azok a pénrügyi viszonyok — mon­dotta —, amelyeket a mutt kormány hátrahagyott és melyeket a jelenlegi kormány nem tud meg­lálioztatnt ha a kormány helyesen teljesítette voina kötelességét és az országgvülés, illelve a többségi párt kritikával illette volna a kormánvzat működését. A legfőbb áU.ml számvevőszék .üdo­máMaf bírt a próbás/ivások hatalmas ö'S-'é-ŐI Krról Jelentest kelteti vo/m /enni « pénzügy­min Ismerne k, a szám vevőik azonban ,vt nem tet'e n»«{. Javaslatot terjeszt elö, melyben java­solja, hogy • Doháov Jövedék egész ügymenetének megvizsgálására parlamenti hizotsá«o( küldje mfc ki — Lehetetlenség, bogy éveken keresztül törvé­nyes kamatláb \oltf niost azonban a krízis órái­ban szabadjára engedik az uiaor-t Határozati javaslatot nyújt be, amely szerint a képviselőház a pénzAgymtniszáeft, hogy as áHaaa és az egyes pénzintézetek ' őeőtt fennálló kapcsolato­kat részletesen feltáró kimutatást haladéktalanul terjessze a képviselőház elé. A külföldi kentvreoctálcra fefkOMM **#WSk részére folyósított va*utákról beszéli ezután Farkas Tibor. Kijelenti, hogy olyan számadatokat hallott, amelyek nincsenek összhangban az ország mai nehéz visaonyaival. Ugy informálták, hogy a le­szerelési konferenciára csak a honvédelmi mi­nisztériumból 2S egyént kiHd** Genfbe­— Az volna a hoíves, ha az állam pénzügyen tefcftntooék párt­Kérdésnek. A pénzügyi kormány politikai srempontoktóf füg­getlenül keaelje az állampénztárt. A külföldi adós­ságok ügyéről beszólt ezután. Ezt a kérdést lehe­tőleg a külfölddel egyetértésben kell megoldani A költségvetést nem fogadta ef. Gróf Merháry Móric felveti a kérdést, m»yen alapokai tart fenn & kormány és kimutatásokat kér ezek vagyoni mérlegéről. Áttér a külföldi adós­ságok kérdésére. A transzfermoratónum hosszabb fentartása veszélyeket rejt magában. Végül ki­jelenti, hogy a parlak íoati ellenőrzésnek fokosot­tnbbnak kell lenni, hogy minden fll/éc esaft oda kerüljön, ahol szükség' van ra ea rmft olyan célokra, melyeket a parlatnei* előír­— Azt kutatom, hogy elalud'-« a bakon a ko­csis és így korült-e a saekér kátyúba, vagy, a ko­csis ébrun maradt, de olyan utón hajtőit, amely

Next

/
Thumbnails
Contents