Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-05 / 127. szám

L /l'jl' J ÉLMAGYAHOHSZfiG XXI S. Telefon > 1MM. ^ I oAt uoca 10. Telefoni a< 1 l^véldn 4 R fekete évforduló JfL harangok zugnak s fekete zászlókat lenget k szél, Trianon évfordulóján gyászbaöltözik sz ország A sorstól, amf ránkszakadt, olyan messze még nem Jutottunk, hogy csak az objektivitás felsővilágftása mellett tudjak nézni azt, amf számunkra akkor és azóta történelemmé vilt Ett n sorsot magunkkal hordozsuk, mint ahogy magával hurcolja az üstökös csóváját: akármerre visz is utunk s akárhová dobál fa teMótlenfll Játékos sorsunk, — mint a %ötét gond a lovat atán, ugy követ berniünkét mindenhová, követ bennünket örökké a trianoni árnyék. .. , S minél közelebb az este, annál hosszabbak fez árnyékok. Trianon árnyéka betakar már mindent, életet, harcot, küzdelmet és munkát fekete lepelként von be ez az árnyék. Éjtszakába fordulhatott már be a sorsunk, ha az Krnyék Oyen hosszara nőhetett. A hegyek között élő emberek még késő este is láthatJák a hegycsúcsokon a nap sugarait s amikor már az este borulata magábaolvasztott mindent, a sziklába kapaszkodó fenyők csúcsát bíborra festi még a búcsúzó nap. De nekünk nincsenek hegyeink és nincsenek fenyveseink, ha egyszer utolér a sötét, akkor eí is nyél bennünket egyszerre mindenestül. ilyenkor, évfordulón, a lélek hajlamosabb emlékezni s a lelkiismeret szivesebben tart Számonkérőszéket Megtettünk.* mindent, amit sorsunk kötelességként elébünk szabott 6 gyászünnepek tartásán tul kivettük-e részünket. a gyász kötelezéseiből? A magyar élet teljességét Trianon megszakította, demi ugy 'éltünk-e tovább, hogy segítsük újra kiteljesedni a magyar életet s mivel törődtünk jobban: a magunk életéve!*, vagy a nemzet életével? Mi vol tfontosabb: a magunk kenyere, n magunk exisztenciája, a magunk állása és közéleti pozíciója, vagy a nemzet exisztenciája s a nemzet pozíciója? Tudtunk* ngy élni, hogy csak az ország érdekével törődjünk, tudtuk* minden cselekvésünket és minden elhatározásunkat a nemzet érdekeihez mérni? Ezen a széttöredezett magyar világban az életfeltételek is megfogyatkoztak s választanunk kellett, vagy a nemzet életét szolgáljuk, vagy mi éljük tovább a mi életünket a régi színvonalon s a régi örömökkel. Választanunk kellett a nemzet és a nemzedék között S választottunk is, de ez a választás sem a nemzet életének, sem a revízió gondolatának érdekeit nem szolgálja. Valami dáridózó, farsangi hangulat lett rajtunk úrrá, talán a balálból kimenekültek élelósztöre habzott fel bennünk, — mintahegy minden háború és minden epidémia után farsangi mámor és lakodalmas heje-huja ejti hatalmába az életbenmaradt szerencséseket. Csak a halál közelségének gondolata, az elmúlás kontúrja teheti ennyire csapongóvá a jókedvet Amikor kiláboltunk a háborúból és a dögvészből, talán a mi tisztánlátásunkat is elvette a puszta életnek, az életbenmaradásnak öröme s észre se vettük, hogy mire kötelez a gyász s mit parancsolnak a ránkszakadt veszteségek. Amikor ott kellett állnunk megtépett ruhában és felsebzett hmlokkal a ravatal mellett, egyeseknek kedvük kerekedett emberhajszákat rendezni, izzóvá lenni a felekezeti türelmetlenséget, a felelősség bélyegzőjét a parázsra tenni s Dózsa György tüzes trónját újra előrángatni a feledés múzeumából. A Vasárnap 1932 Junius 5 Ara Ml fillér « Vm. évfolyam, 127. str mellett, hol nemzet stfyedt el, nfegfetontek a kockavetők; s a szent halott ruháin osztozkodni kezdtek. Aki előttünk állott, akivel meg kellett a kenyerünket osztani, aki akadálya volt az előhaladásunknak, annak neve felkerült a proskribáltak jegyzékére. Egy elsuttogott szó elég volt olykor, hogy életsorsok lesodródjanak utjukról a családok exiszAenciái omoljanak össze. Áldozatot csak azok követelhetnek, akik maguk fa áldozni tudnak, a kőtelességteljesw tésre csak azok hívhatnak fel bennünket, akik maguk is hiánytalanul végzik el kötelességüket a a nemzeti egység megteremtésén csak azok fáradozhatnak, akik maguk nem állítanak fel korlátokat osztályok, pártok és felekezetek kőzé. A nemzet érdeke mást és többet követel tőlünk, mint amennyit eddig ELöriZSTESt helyben 3.ZO i XM), kHUOldnn te, SMfc tolrMeie ta!W» amirtnfc leni'< héMA kh'Melérel wt.n->nHi wnqei végezni tudtunk. A trianoni forduló nem lehet csupán történelmi emlék, ez az évforduló legyen a cselekvés programja és iránytszabója fa. Nem elég meghúzni a harangok kötelét és nem elég kitűzni a gyászlobogókat, áldozni és cselekedni fa kell azért, hogy ne kelljen az idők végezetéig gyás?lobogót tűzni ki és ne kelljen mindig a gyász harangjait megkortdi-. tárd. Amig egymással szemben állunk, addig soha nem közelíthetjük meg a nagy célt, csak egymás mellé áHva, egymással kezet szorítva, egymást megengesztelve Juthatunk ki abból az éjtszakából, amit a trianoni árnyék borított reánk. Nem lehet belenyuf^odnunk sem a gyászba, sem a bűnbe, megtisztulva és felemelkedne s a feladatainkhoz felnőve kell penitenciát tartani a múltért s kell erős fogadást termi a jövőre. IV A Papen-kormány programja hadüzenet a haladásnak Nagy Izgalom előzi meg az u) német választésokal (Budapesti tudósítónk tetefonjeientése.) Berlinből jelentik: Az uj választások hivatalos dátumát a jövő héten állapítják mfcg. Egyes hirek szerint a választást luQus 2*-*1 tartják meg. A pártok erősen készülnek a választásra, mely a köztársaság óta a legnagyobb vatesztást harcnak Ígérkezik. ' >. . \ A jobboldali lapok jóformán minden kommentár nélkül közlik a papén-kormány programját. A baloldali lapok között áronban izgalmat keltett a program és azt Írják, hogy Papén programja hadüzenet mindennek, ami a weimart alkotmdng bevezetése óta a haladás Úrén történt. A legérdekesebb bírálatot a szociáldemokrata Abend mondotta, mely aserfnt az uj kormány programja felülről jövő hadüzenete az oszfcHyharcnak és ezt okvetlenül követnie kál az alulról jövő hadüzenet, nefe is. Titulescu másodszor kísérletezik a koncentrációs. kormány megalakításával (Budapesti tudósítónk lefefonjctrnlése.) Bukarestből jelentik: Szombaton délután Titulescu a király kérésére letett arról, hogy kudarca következtében visszaadja a kormány megalakítására kapott megbízatását Megígérte a királynak, hogy mégeggszer ' megkísérti a koncentrációs kormány mega okítását. Délután a király magához kérette a pártok embereit akiket arra kért, bogy ne állják atját a kormány megalakításának. »Nem szabad feláldozni a magyar ipart a mezőgazdaság érdekében* A kereskedelmi miniszter expozéja a képviselőházban posta- és telefontarifát Revízió alá veszik a Budapest, junhis L A képviselőház mai ülésén a kereskedelmi tárca költségvetésének tárgyalását kezdté.'; meg. Görfley István előadó ismertette a tárca költségvetését Az általános gazdaság helyzetből azt a következtetést kell levonni hogy a mezőgazdaság megsejtése a legelső feladat Fábián Béla: Ml van az oia«z a*crs8dtostf? Nagyszeresére emelték a marha vamját Görgey bejelenti, hogy a pénzüfcri bizottság olyan határozatot hozott, hogy az OT1 ügyei • Wreskedetnrf minisztériumba kerülnek Mi gyar Pál szerencsétlennek tartja azt a beálHláft, amely a magyar helyzetet a világgazdasági helyzet függvényének mondja. A gazdasási életnek nagyon sok olyan terüfe'e van, amelyen cselekedni lehetne. A kereskedelemügyi miniszter részéről ugressziv aktivitást kiván. Ak/lvalib hivatalnoki karra van szükség és nem olyanokra, akik az ügyek altolaaávaT térnek ki a felelősség alól. Pékár r.yula az idegenforgalommal foglalkozott Sajnálattal látja, hoay az idefienforaalom fejlesztésére szoltfá'ó összeget a költségvetésben 5a.«M pentfrr sz&üüot'ák te. Ez kui:uráits öngyilkosság. Propprr 'Sándor az ipar és kereskedelem terheiről beszélt. Arra ké-te a kereskedelmi minisztert, hogy a bürokrácia kiküszöbölésével óvja meg a dolgozó munkásságot a krjpitalizmus kizsákmánvolásától. Kenéz Béla kereskedelmi miniszter »ieszélt ezután az ipar érdekében tett intézkedésekről. Iparunk a belső fogyasztás 96 százatékát elégili ki. Veszedilmes az a felfogás — mondotta —, amely szerint a magyar ipart fel kell áldozni a mezőgazdaság veit érdekében és bogy a vámvédelem előnyeit az ipar a mezőgazdasággal fizetteti meg. Minden Indokot tan es a magánvállalkozássá/ urm «£>eu/ő fegyv<Tref küzdő közüzemei meg tea szünte ni. A munkanélkülisésígel kapcsolatban azt mondotta, hogy nem zérkózJk ei a munkaidő szabályozásától. Magyarországon a megélhetés indexe olcsóbb, mint hármely nyugati államban — mondotta. A szünet után Kenéz miniszter folytatta beszédét Kijelöltette, hogy a külkereskedelem |ertn Európában is illogikus a helyzet, mert e«yik ol-