Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-26 / 145. szám

DELMAGYARORSZAG MEOBO. tawüauHMgi »«• l-em. Telefon: <k Telefoni IVOft. - Nyomda » L0w UKM uooa to. Telefon > t«-M. Távlnfl M lafélelm t Délnagyanmtág i A hatvanötödik konferencia Ujságcim«'k fekete betűi kiáltanak felénk: Kudarc előtt a lausannei konferencia, meghiúsulnak a genfi tárgyalások, nem lehet már békésen elintézni a német válságot! S mindezek már az első oldalon. Ha végiglapozzuk as újságokat, csak folytatódik ez a defetista beszámoló. A lausaniei konferencia a konferenciák' sorában a hatvanötödik. Hatvannégy konferenciát fejezteit be azzal, hogy a kővetkező konferencián véglegezik a megállapodást, hatvannégy konferencián állapították meg az értékes közeledést, a barátságos hangulatot, a fesztelen tárgyalási módot, a megértést és előzék«ny»égel s azt a reménytkeltő tényt, hogy mfl^en hamar meg tudják egymást érteni. Hatvannégy konferencia végződött már ezekkel az értékes eredményekkel. A hatvanötödik konferencia előtt azonban már mást is vártak a nemcsak simára fésült kommünikéket A liatvanőtődik konferencia előtt már arról lomltek beszélni, hogy most már végre valamit tenni ia kelL Elég volt a szószátyárkodásból és elég volt a benetteljes szavakbői, régen elérkeztünk oda, ahol a ráolvasás már nem segít s a szavak szépsc'ge már nem kábit el Az éhség és kétségbeesés szakadékára jutott el az emberiség hatvannégy konferencia közben. Akik konferencia lak, azok jól éltek, rosszul csak azok éltek a konferencia előtt s itmz sorban csak azok maradtak a konferencia után, akiken segiteni akartak s akiken segíteni nem mertek. S most újra az a veszély fenyegeti a világ népét, hogy eredménytelenül kelnek fel a jó urak az asztal mellől. Hátha bezárnák a világ urait és nem engednék ki őket mindaddig, ami 3 meg nem egyeznek a leszerelés, az adósságok elengedése, a vámhatárok megszüntetése és a jóvátételi követelések törlése kérdésében s amig meg nem egyeznek, nem adnának nekik semmit enni, milyen gyorsan elkészülnének a megegyezéssel s milyen hamar készen lenne az a fundamentum, amire az emberiség jövőjét ráépíthetné. Csak át kellene konklávévá alakulnia ezeknek a konferenciáknak s csak meg kellene egyezniök abban, hogy nem mennek szét és nem esznek addig, amig a vállalt feladatukat meg nem oldják. Mivel tudják elsüketileni lelkiismeretüket azok, akik felé száll most minden reménység és minden panasz? Akik arra 'vállalkoztak, hogy ezekben a történelmi időkben kormányozzák a rájukbizottakat, azokban legyen meg az a nagyvonalúság és az a monumentalitás is, ami nélkül ezekben a történelmi időkben csak kontármunkát lehet végezni Fel szabad-e kelni, fel tudnakje dolgukvégezetlenül kelni az asztal mellől, amelyen a világ népei számára van megterítve. Az ő kötelességük az, hogy az emberiséget odasegitsék a teritett asztal mellé. Elég volt a háborúból és elég vq}t a háborús békéből. Akik a háborúnak nem tudtak végetvetni, azok a békét nem tudják megkezdeni. Kezdtek akkor, amikor véget kellett volna \etni a véget vetnek annak, amit egyszer már becsületesen, egyszer már tiszta szándékkal s emlierhez méltó eltökéltséggel el kellene kezdeni Genfben a leszerelési konferencia folytatja Vasárnap, 1932 Junius 26 Ara titoiér Vm. évfolyam, 14-5. az. ELÖriZET£fi Havonta helyben 3.20 BadawMlen XVO, kUlfflhUlo , * e^yea MrAra Am hötwnjI ie, vaaér- Ünnepnap aa n,t- HlrItak MvSlele tarifa e«e*»r»f. Meofelenttc héMA ktr«tetev«il naponta reoqel üléseit a Lausanneban keresik a béWE a világ népei között Eddig- azonban csak ezeket a béketörekvéseket szerelték fe, a leszerelési konferenciának eddig esak a béka utáni harc eljelentéktelenitésével volt kétségbevonhatatlan sikere. A padfizmus szerelt le s a pacifizmus harcának vetetlek véget Ebben kulminál az eddigi leszerelési konferenciák sikerei Ha összeadnák azt a pénzt, amibe hatvanöt konferencia került a össze tehetnék mindazt a szellemi munkát, amit a konferenciáknak ajándékoztak, mennyi munícióval tölthetné be szerepét a oldhatni meg feladatát a hatvanötödik? Nem kellene akkor attől tartani, hogy egypár barátságtalan szó éa egy-két barátságtalan válasz felborítja a helyzetet s megszakítja a tárgyalásokat Túlságos nagy az a feladat s az a kötefesség, amit a tárgyaló felek magukra vettek. Az emberi lelkiismeret nem bírja ei az ilyen borzalmasan nagyra nőtt felelősség súlyát De az kellene már, hogy ennek a felelősségnek terhét necsak ml érezzük, hanem a tárgyaló felek is. Az keifene már, hogy csetepatéikban és sajtófogadásaikon, banketteken és tárgyalásokon mindig érezzék, hogy a világtörténelem számára dolgoznak. Ha nem tesznek semmit, el fognak merülni az észrevétlenség örvényében, de ha eredményeket érnek ei, az emberiség a soha kl nem hűlő hála pantbeonjában fogja megőrizni haló porukban is áldott emlékezetüket Világtörténelmi nagyságuk bölcsője ott ring a genfi tó partján s rajtuk áll, hogy arcképüket iskoláskőnyvük lapjain még évszázadok múlva is bámulja a gyerek, akiknek élete szebb, kenyere fehérebb és álma azért nyugodtabb, mert egyszer, századokkal azelőtt a genfi tó partján az /államférfiak tudtak és mertek végre — emberek lenni Herriot: »Hoover leszerelési szózata rendkívül nyugfalanlt« A (randa minisztertanács jóváhagyía a lausannei és s genll delegációk magatartását (Budapesti tudósítónk tetefonfete*t*se.) Párisból jelenük: Szombaton délelőtt lebrun elnökletével minisztertanács volt, melycó'jföríof a iauaanoei, Paut Boncoar a genfl tanácskozások eredményéről számolt be. A minisztertanács jóváhagyta a delegációk magatartását. A minisztertanács ntán Herriot nyilatkozott az újságíróknak. — Hoover. ein&t leszerelési szózata rendkívül nyugtalanít — mondotta —, mert vttzflye&ei'i a folyamatban lévő tárgyalások sorsát. Ugy látom, hogy ax toenet egyes pontjai kifejexetteu nekünk szólnak. Az a meggyflződ&em, hogy « üzenet egyes részel tévedésen atapUlnot. Franciaországnak továbbra is az az álláspontja, hogy a ftatfsereget nemzetközileg kelt megszervezni es ellen, öriznt »A titkosság kiterjesztése szükséges mondotta gróf Károlyi Gyula a felsőházban A pénzügyminiszter i bndapest—szegedi autóut megépítéséről €€ Budapest, junins 25. A felsőház szombati ülésén az első felszólaló Kftnnendy Mátyás volt, aki nagyobb bessédet mondott. A kézmüiparosok súlyos helyzetéről beszélt. Hangoztatta, hogy as Iparosai* mér nem tudja dvtaeU a közterheket As iparosság elégedetlensége teljes mértékben indokol*. Hatánozati javaslatod olvasott fel, melyben kérte a kereskedelsd minisztert, hogy a kémüveakamaráró! szóló törvény v&tehajtási utasításának életbeléptetéséről és a törvény által előirt választások megtartásáról intézkedjék. Dr. Saétl Gyula beszélt ezután, aki a kormány iránt eltsmeréss«f van, mert nagy veszedelemtől mentette meg az országot Az ügyvédtársadalom helyretéveí foglalkozott. A jogi oktatás reformját sürgette. A költségvetést elfogadta. Kenéz kereskedelmi miniszter beszédében kijelentette, elhatározott szándéka, hogy • flenszkonttaentéHs nt megépítése ügyében tárgyalásba bocsátkozik a pénzügyminiszterrel és ha nem 'ebet másképp, szük9*0mnikn kertiében adja ki as útépítési. Minden olyan állami üzemet, mely indokolatlan és egyenlőtlen versenyt támaszt a magániparaak és kereskedelemnek, ntrg keu szüntetni. A filléres gyorsok rendszerét fenn fogják tartani. Alweeht főherceg beszélt ezután. A főhercegnek az első szereplése ez a törvénybozás házában. — A dunai államok gazda,ági együttműködésében Magyarország gazdasági egyenjogúsága vita tárgya nem le bet, — mondotta A külügyminiszternek fokozott éberséggel kell őrködnie, nehogy elmulasszuk a kellő pillanatot, a megfelelő alka'mat és módot, hogy a revíziós elv karrierjébe kapcsolód iunk. . Arról beszélt ezután, bogy a parcellázás egyes vidékekai kívánatos, ott ahol a szaporodó népesség munkaalkalmat nem taláL A telepítés konkrét lehetőségeket nyújtana az állástalan, diplomás fiatalság elhelyezésére. A délutáni ülésen Albrecht főherceg folytatta beszédet, majd gróf Károlyi Gyula miniszterelnök mondott nagyobb be. szédet. Arról beszélt, l»gy a költségvetést csak akkor lehet továbbra is egyensúlyban tartani, ha minden parciális éritek háttérbe -Jorul. K közérdek áldozatokat kiván. A leépítések keserves feladatokat róttak reá és elmondhatja, hogy fiathónapos miniszterelnöksége alatt semmi oiyaot nem tudóit tcnul, ami örömet sxefrief v0tni üei:t Hogy azok az intézkedések, amelyeket a kormány eddig megtett, alkalmasak-e a cél elérésére, azt a törvényhozás hivatott megmondani A miniszterelnök ezután hosszabban beszélt a választójog reformjáról és azt hangoztatta, hogy a U/kossag kfterjesdéae szüksége*. Korányi pénzügyminiszter a pengő stabilitásáról beszélt, majd kijelentette, hogy a pénzügyi kormányzat fedeatet fog találni a budapcst—szegeti autóul megépítésére. Az elnök ezután szavazásra tette fel a benyújtott határozati javaslatokat, amelyek között szerepelt Körmendy Mátyásnak az ipartestületi tőrvény mielőbbi végrehajtásáról szóló javaslat is. A felsőház Körmendynek ezt a javallatát eltagadta, másik két javaslatát elvetette.