Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-22 / 141. szám

VI. 22. Sport ^^^^wmm Az utolsó küzdelmek az első liga kapuja elöli Lassankint elcsendesednek » futballpálvlk A bajnok! mérkőzéseknek vége, legalább U az elsft. ség kéidése mindenütt tisztázva van, csupán az • kérdés tisztázatlan, bogy melyik csapat (esz az eW profiliga tizenkettedik résztvevője. KÜ osr tályozó mérkőzés dönt a Szeged FC és a Vasas kőzött ős az etsőre most vasárnap kerüt *or Egy évnek hosszú és tisztes munkája után a &eged FC legalább b annyi joggal megérdemelte votna, mint a Soroksár, hogy az L osztálybn ke­rftijőn. A Soroksár egyetlen mérkőzésen sem tett tanúságot arról, hogy jobb lenne, mint a Sze­ged, csak épen szerencsésebb körülmények kő­zött Játszotta le mérkőzéseit, amelyeknek kimene­telében mindig döntő szenén iutott — a soro<sáH pályának. Akármennyire is bizakodó hangulatban és meg-, fegsthatatlan reménységgel néz a Szeged FC az eljövendő meccsek elé, nem lehet tagadni, logy • nagy öaszecsspásban az előnyt inkább a Vasas­nak kell adni, mint akik hossza esztendők első­osztálya rutinjával rendelkezve, alőnyösebb hely­zetben vannak, mint a Szeged. Es nem art jelenti, bogy a Vasas jobb ls, mfnl a Szeged, esak "hely. zeb előnye látszik jobbnak. Ettől eltekintve szem­ben, kétségtelen, bogy az osztályozók sorsát a nagyobb küzdőképesség fogja eldönteni. A Szeged FC csapatának minden egyes tagja tisztában van azza!, hogy mit /sttnf számukra es mit fe/ent Szegett számára a Mr osztályozó. Győzelem esetén erőteljes fellendülés, veréség után pedig talán a ietfes megsemmisülés vár rájuk. Felfele tömi még lehet, da még egy ilyen évet átkflzdeni, aligha. Ehez már nem maradna ve­zető és nem lenne elég erő sem. A tét tehl.t nagy, ennek megfeWőleg as érdek­lődés is nagyméretű. Vasárnap egész Szeged egybe­forrva Újszegeden fog drukkolni a sikerért A távolban s Ferencváros, Hungária és Újpest mécs­esek perspektívája csábit, de oda még két ke­mény csatán vezet as ut Erre készül • Szeged FC Jó formában lévő együttese CÍPÖT"-ZiURK W • vásá rolh mert s nagybani gyártás lehetővé teszi a prima minőségnek oleső áron valö árusítását. „„ . Ir-'nyárnkj ' "*ljjpö . ... 9 SSO-töl lO-IO-lg fl rerfí barna etpS S IMS^SI IS-SO-lp FCrn fekete cipő . . P 1 l-SO-tói tS SO-ig Xl Gyermekcipők nagy vdlowMUoa Üsern ég újonnan átalakított telit: KOféuth Lafos sugórul O. Telefonit t7 72. Strindberg A* első léghajós sarki expedíció története irta r Dr. Benda LAszló A hóha táron felül hullott hó nem olvad teljességében el, hanem főrészben fehér taka­róként terül rá a hegyek oldalára. Amig ez a takaró vékony, megmarad a hegyoldalai 01, da mikor vastagodni kezd, életre kél. A felső hórétegek nyomják az alsóbbakat, mire azok a nyomás által keletkezett hó hatására elol­vadnak, de rögtön újra össze ls fagynak és igy Jégréteget, jeges, havas takarót alkotnak. Ez a réteg, ha kellően megvastagodott, meg­indul, lassú vándorlásba kezd és felgyülemlik a völgyekben. Bár a jégtömeg folytonosan pá­rolog, mégsem annyira, lo jy ellensúlyozni bir­né az ujabb és ujabb hótömegeket Igy az ősz­szegyült Jégtömeg folytoro;an nő. Megtölti a völgyet és a völgytorkon kibuggyan. Saját súlyánál fogva mozgásba Jő. Mint va­lami lassú folyam, húzódik le a völgyből a Jég­ár, a glecser. Mozgása olyan lassú, ho?y ha­sonló esésű folyó sebessége kb. egymil'.iSsrorta nagyobb. Több glecser egy fővölgyben egye­sülhet, ilyenkor a jégárak egész hálózata ala­kul ki. A több ágból táplálkozó glecserek igen hatalmasak szoktak lenni. Akadályt nem isme­rő erő! A völgyeket alkotó sziklák oldalából le-le­törnek, legyalulnak egy-egy darabot és ezeket a háznagyságu, sőt hegynagyságu szirtdarabo­kat cipelik, hengergetik, görgetik, magukkal sodorják és a jéggé fagyó t kőóriás csak ott pihen meg, ahol már a glecser is pihenőre tér, a melegebb égtájakon. Az ilyen elhullajtott szikladarabokat hivjuk vándorköveknek. Ha a glecseren járunk, megfigyelhetjük az utazó kő­törmeléket. Mint szürke, idegen test kiáltanak ránk a glecserjég szűzi fehérségéből. A gle­cser két szélén látjuk az oldalmorénúknt, ame­lyekből, ha a glecserágak egyesülnek, a kő. zépmoréna alakul ki. A glecser legalja a nagy nyomás következtében olvad, igy bővizű pata­kök eredője A glecserpatak alagutakat váj a glecser jegébe és zúgva, bömbölve, erős mo­rajlással tőr a szabad napvilág felé a jeges sö­tétségbe burkolt völgyfenékről. Hatalmas ere­je megmozgatja-e fenék szikláit és a lazább törmeléket. Ezeket is viszi magival s mintegy irányjelzőül teregeti, rendezgeti azt el. Ott pedig, ahol a patak elhagyja a Jégár Jeges nyelvét, abol tajtékot szórva kisurran alóla, ott lerakja nehéz terhét, megválik a kőren­getegtöl és igy a homlokmorénákat hozza lét­ra. A morénák hstalmas kőha'-nazok, amelyek ma bennünket bámulatra ragadnak és hegy­szerűnek tűnnek fel előttünk A rég eltűnt plejsztocén glecserekből a morénák visszama­radtak. Ezekből tudunk a glecserek és az el­jegesedés méreteire következtetni. A közép­morénák a glecser pusztulásával a völgy fe­nekére kerülnek, fenékmorénókká lesznek. A homlokiro énák helyben maradnak és jelzik, hol volt a jégár vége, tehát ezek a végmorénák. Az oldalmorén ákból alakult parti morénák is szépen kijelölik a hajdani jégár oldalsó hatá­rait. A glecser felülete nem sima. Egyrészt dom­ború, másrészt tele van repedésekkel. A Jég húzószilárdsága igen csekély. A legkisebb igénybevételre elreped és a kezdetben, vékony­ka nyilás rohamosan tágul. Az olvadás foly­tán rejtett üregek, mélyedések támadnak a glecser jégben, sokszor o'yan mértékben, nogy a jégárat majdnem járhatatlanná teszik. Nyá­ron a jégár felülete olvadni kezd. Az o vadék­viz eltűnik a jég hasadékain. Útjában henge­res csatornákat, aknákat váj a jégbe. Ezek folyton mélyülnek, mig csak a feneket el nem érik. Ha az ilyen lyukba belekerül egv-eyy nagyobb kő, azt az alázuhogó viz o-gásba hozza. Forgása közben a kő nagy üstöt váj magának a sziklafenékbe. svájci alpok gle­cservájta völgyeiben találunk legközelebb ilyen óriási üstökre. Más egyenetlenségek is keletkeznek a gle­cser sziklamedrérek fenekén. A jéggyalu a feneket teljes ho;szában megtámadja, de a kü­löibc-ő kőzeteket nem egyenlő mértékben ousz­tltja. A kemény gránitok el len tál nak § haragos pusztításnak, mig a puha homokkövekbe mé­lyen belevág a Természet rettene es ökle. Mé­lyedések, öblök, apróbb-nagyobb medencék egész serege alakul ki, amelyeket a Jégár el­pusztulta után kitölt a caapadékviz és tiszta Us tó csillan nwg előttünk. A plejsztocénkori hatalmas, több mint 4000 m vastag Jégtakarónak hasonló irányú hatása a mélyedések százezreit hozta létre. Ezeket kitöltötte a víz és igy értjük meg, hogy miért járunk az »Ezer tavak országában<, mikor Skandinávia bájos tájain, vagy Finnország le­pusztult tönkjén szalad velünk s vonat. A Jégár a vége felé elvékonyodik, se soha­sem enyhe átmenettel, hanem mindig függő­leges, éles fallal ér véget, amely alól előtör a glecserpatak. Ha a tengerbe hanyatlik a Jégár, akkor a jégtömeg csúszik, csúszik le­felé, mig csak a tengerbe nem ér. A Jég köny­nyebb lévén a viznél, a Jégár vége úszik a vizén, de emiatt feszültségek lépnek fel a jégben: darabokra hasadozik és az egyes da­rabok, mint óriási jéghegyek úsznak tova. A plejsztocénkori jégtakaró is glecserelemek­ből épült ki. Az egy ideig különálló glecser­ágak egyesültek, majd híztak, terjeszkedtek, kapaszkodtak a hegycsúcsok felé. Az alaco nyabbakat már magukba zárják és csak a magasabbak küzdenek a jégfolyara ellen. Eze­ket az árván, elszórtan kiemelkedő büszke szir­teket nunatakoknák hivjuk. A nunatak olda­lán félreismerhetetlenül ott van a glecser nyo­mé V u A visvajta völgy A glecservölgy keresztmetszeti keresztmetszeti formája. formája. A skandináviai jégkorszaki glecserek tek­női a Jégár keletkezése kezdetén olyanok vo - I tak, mint alpi jégáraink völgyei. V alakú völ­gyek, amelyeket a Jég pusztitó ereje U ala­kúvá formált Amint azonban nőtt a Jég a sarki tájon, a völgyek mindig erősebben vá­gódtak be a partba és bovatova a glecserek már a tengerbe nyúltak, sőt még ott is to­vább terjeszkedtek. Igy fölötte hosszú, sok­szor szeszélyes vonalzásu, de keskeny és mély öblök keletkeztek. Ezek a ffordok. A fjor­dok medencéjében sokkal mélyebb a viz, minfi azon a küszöbön, amely a nvilt tengertől el­választja a medencét (Folyt köv.) Dr. Reiter Qszkárné kozmetikai Intézete Szagai, Dogonlct tár 11. I. sa. TtMsiszán: M-02 Arcépolás. Szépséghibák kezelése. Szőr­száluk szemölcsök, végleges eltávolítása* Fénykezelés Olcsó bérleti rendszer. Tanít­ványok kiképzése Arcvizek. Arckrémek. Pou derek. Résztvesz a Délmagyarország takaré­kosság! akcióiában Kerékpárosok! Egyik nagy gyáramtól sikerült az alanti kerékpár gummikai és keli'* ' • olcsón megvásárolni: KfipMny k»». hun. í'50—fi'— I KerAkcaeggfi ker. h. 1-90— 2'40 Tömlő . . IMft-t-W K.uprmrA.nyer.. . 6'30—T-5TI Pe<1*l . . l-Sa-2'40 84rr«d« . . l 'TO- 2"20 K«k . . 1-4O—1-0O | l.ibu-piinpt . . I"fl0— 2 Vl T.lno . . J-50—2-20 I Botoh dynnmö . . 16 30— IT'SO Kerékpárokból a világhírű »STYR1A«, «TRIUMPH« és »PUCH« gyártmányok raktáron. A magvar syártmánvn »CSEPEL« kerékpár ná'am kapható. RADlí) és VARRÓGÉPEKBEN vezető márkákat tartok. GYERMEKKOCSIKBÓL a legolcsóbbtól a legdíszesebbig. Javítások olcsón, ős«es alkatré­szek rsktároa 174 Szántó Sándor gépkereskedő Szeged Kiss Dávi ' • nlnta, Kiss ucea 2. szám. Beretvás pasztilla a legmakacsabb fejfájást is elmulasztja

Next

/
Thumbnails
Contents