Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-03 / 125. szám

MAGYARORSZÁG tzcoeu. s»crk O«ÍO»<O i ILLem. Telefont SV33.#Kla>MIUvaial, íBlc*önhllny^Ar «• legylroda - Aradi UCCA Teleion > 13-OA. - Nyomtfa i LOw LM< ucca tv. Telefon« 20.34. TAHrali M InTílrtm néhnaoTar«r«cá<i.Knaad Pénlek 1932 junlus 3 Ara M fillér VUI. évfolyam, 123. ELériZCTfi«< Havonta helyben 3.20 cen «e BudnnMton UUIl»l«M*i» mnA. « rgye* tsAm Ara hetklla> ie, TBtAr- r» Hnnepnap M *>•>• !iek tebrétev Inrf'a asertnf. Mefltelenlk héttn rengel Iskolaév végén A kultusztárca vitájában hallottul* azt sz adatot, hogy tízezer az állásnélküli diplomások száma. Egy másik érdekes adat, amely szintén a képviselőházban hangzott el, azokra vonatkozik, akik juniusban hagyják el a középiskolák padjait. A magyar középiskolák évente tízezer éneit fiatalembert és leányt bocsájtanak neki az életnek. Ezekből rekrutálódik az egyetemek, a műegyetem, a közgazdasági egyetem és a többi felső oktatási intésetek hallgatósága. Szükségese felvetni a kérdést, hogy minők ennek a tízezres rétegnek a kilátásai, ha csakugyan odakerül az igazi élet elé és elhelyezkedést keresve kopogtat a hivatalok, irodák, üzemek és vállalatok ajtaján? Más oldalról viszont igazuk van-e azoknak, rfkik tiltakoznak a diplomás proletárok számának szüntelen szaporodása ellen, de nem tudják megjelölni a módokat és helyeket, melyek az elhelyezkedést biztosíthatják? A lény és való, hogy a magyar középosztály köreiben túlságba menő, sokak szerint egyenesen betegesnek mondható előszeretet tapasztalható a diplomás pályák iránt Igen tekintélyes gyűjteményt lehetne összeállítani azokból a röpiratokból, újságcikkekből és egyéb közleményekből, amelyek azt hintetik, hogy az Ifjúság menjen gyakorlati pályákra. A lateiner apa mégk tyeinernek nevelteti gyermekét, sőt nemcsak ő, hanem a kereskedő és iparos is ugy gondolkozik, hogy a diploma a legnagyobb örökség, amelyet ajándékul adhat fiának. Az eltanácsolás a gyakorlati pályák felé nagyon szép dolog az elméletben, gyakorlatban azonban csinálja — más. Valljuk meg őszintén, a mai viszonyok mellett az elméletnek és gyakorlatnak, a jó tanácsnak és követésének ezt az ellentmondását meg lehet érteni. A szülők gimnáziumot, reálgimnáziumot és reáliskolát és ezek tetejébe egyetemet végeztetnek a gyerekekkel, mert rovarban vannak, mert nem tudják, hogy mit csináljanak. A hosszú iskoláztatás nem egyéb, ^ flíint a nagy problémának, az igazi pályaválasztásnak későbbi esztendőkre való kitolása. Mögötte működik a lappangó reménykedés, hogy közben talán történik valami, talán mégis megjavulnak^ a viszonyok, talán mégsem lesz olyan reménytelen a helyzet, hogy harminc és negyvenesztendős meglett emberek, mint sokat ígérő kezdők akarják letaposni azoknak sarkát, akik őket korban néhány esztendővel megelőzték. Igazuk van azoknak, akik a diplomások számának szaporodása ellen tiltakoznak. A tiltakozás azonban önmagában nem elég. Mondják meg, mi történjék. Mutassanak elhelyezési lehetőségeket a löbbi pályákon. A helyzet azonban mindenfelé ugyanilyen sivár és vigasztalan. A kereskedelmi iskolák végzett növendékei nem tudnak elhelyezkedni. A bankok, melyeknek vezérei legjobban tilla!;oznak a diplomagyártás ellen, leépítenek és régi tisztviselőiket küldik el. A mezőgazdasági akadémiák azt mondják, hogy a földreform óta megcsökkent a kercslel gazda! isitek után. A nagybirtokosok nem vésznek fel, a közcpln.-lokosok nem tudnak felvenni gazdaliszlekct. Az ipariskolák végzett növendékei Írnoki és számjiszli állásokra nyujlják be pályázatukat. Az 'gazán gyakorlati ip:ir pedig éppen most érte el kereskedelemügyi miniszteri rendolel forB^tábau egyik régi vágyának megvalósulását, mellyel részben megoldani véli a képesített kisipar bajait: limitálták az egyes üzemekben alkalmazható tanoncok számát.* Ugyanezt követelik a kereskedelmi alakulások is: védekeznek az ifjú generáció feltörő versenyével szemben. Kavarognak a szavak és fogalmak: tudományos és gyakorlati pálya, szabad előrehaladás és rostavizsga, hivatottság szerinti érvényesülés és létszámkorlátozás, bizonyítvány, diploma, hivatal, állás, fixfizetés, önálló kereset A szavaknak és fogalmaknak e forgatagában pedig tétován, bizonytalanul állanak azok, akik már kikerültek az életbe é|B akiket most, az iskolaév végén bocsájtanak utjukra az iskolák. Kérdezik, de választ nem kapnak, hogy merre menjenek. Keresik,' de nem találják az utat, amelyen haladhatnak. Pedig ezt az utat szélesre kellene megszabni Évente tizezeren, sok tizezeren akarnak elindulni rajta. Anghelescu lesz az uj román miniszterelnök i Bukarest, junlus 1 Tttulescu ma éjjel 12 óra 20 perckor Zsombolyán keresztül Bukarestbe érkezett és holnap délelőtt 11 órakor kihallgatásra jelentkezik a királynál. jorga volt miniszterelnök továbbra Is a fővárosban marad, de nem hajlandó senkit sem fogadni, még a közoktatásügyi minisztérium osztályvese tőit sem fogadta, akiknek pedí« süraősen aláirnfwalóU lettek volna. Avaresen marsall, aki jelenleg Ohssorazágban tartózkodik, szombat estére Bokarestbe érkezik. A Curentut szerint a válságot ideiglenes tformánpagai fogják megoldani, amely a sürgős problémákat less hivatva elintézni a jelenlegi parlament támogatása meBett Ez az átmeneti kormánf, amrlgne* Angbelesem, a N<em*rti Bank jeteníegi kor. mdngzója lenne mx elaő*e, algához rendelné («tamenngi politikai párt vezetőjét ét vetik megtár. ggatná a sürgőé fellegé pénzügyi intézkedések végrehajtását. dencia hogy nak a pénzfcriéKtekaéT. Küzdeni kelt a defláció Az adminisztráció gyors leépítéséi sürgették a parlament csütörtöki ülésén A Ház letárgyalta a földművelési tárca kffllségveféséi Bodape*. jnnras 2 A képviselőház mai ülésén AbnAiy László elnök bemutatta Szeged « Bija feHratát a választójog módosgáaa tárgyában. A többség ezután elfogadta Dnkai Takáfe Gézának azt az indítványát, hogy a földmivelésügyi tárca költségvetését 12 órás filésen tárgyalják. Mattictialf Ferenc előadó ismertette a főldmivelésügyi tárca költségvetését Kun Béla volt a tárca eliö szónoka. A Jobboldalon nagyon sokan a plutokrácia képviselői, akik gazdáknak vallják magukat. Az egyik kerületben most választási harc folyik és a TÉBE exponense a^rár lobogó alrtt fcflzd. Ez is bizonyítja, hogy milyen vadházasságban van az egységes párt a nagybankokkal. Követelte, hogy az árveréseket függesszék fel. Az egységes pá'tban sokan kitartanak egy levitézlett rendszer mellett, amely sokszer kompromittálta magét A miniszteri Ígéretek olvac. papírkosarakat képeznek, amelybe minden belefér. A Hztlorgalmladó * g«*datfirfln.Hétn'k éppen agy kárara van, rntni a s/egfuy kcnyfrfo'iyíisztóknak. Kifogásolta a tárca keretében végrehajtott kőltségve:ési csökkentést, majd felemlíti, hogy h!:onyo» kormányhoz közelálló l.p a legeiojavl'ásl "lap terhére k<tp a kormánytól szubvenciót. Az elégedetlenséget b?Uigymtalsztert erőszakoskodással elfojtani nem lehet. Csizmadia András követeli a kamat leszállítását Csizmadia u»án Gitta" Rudolf fontosnak tartaná a külföldre irányuló buzaküld^ményck ál I mi védjeggyel -alö ellátását, amellyel a magyar buza hitelét világpiaci viszonylatban újra meg lehetne javítani. Kállay Miklós: A legfontosabb a főldtcherendczés sürgős megoldása, a karr.atkérdés és a lóldhöz jutlatottak problémáinak megoldása. Arra az őszinte állásponira kell helyezkedni, hogy mi fizetni nem ludunk. De azt sem tesszük, hogy kipumpolják az ország gazdasági éleiéből a transzfer kasszába a pénzt. (Élénk helyeslés.) RAHuy ezután a kamatleszállítás kérdésével fog lalkozik és azt mondja, hogy a kamatleszállítás nemcsak az adósok érdeke, hanem a köllségv; tésé is. Altalános gazdasági megkönnyebbülést jelent a kamatleszállítás. Feltótlenül káros az a lenÉber Antal a következő felszólaló. Bármilyen rettenetes és szomora, hogy mi a külfölddel szemben fizetési kötelezettségűnknek eleget tenni nem tudunk, ez kis részben rajtánk, legnagyobb részben a tajtunk kívül álló okok miatt következett be, ez TI mi váltoctatni nem tudunk- De abban a pillanatban, amper fli*4esfceptekaek vagyai*, feleslegedé vauk a Wanarfennoratórium, me/ t abbé! kOiföldl htletezőJnkmk seuind előnvftk sincs. Abban a memorandumban nem szerepelt elhibázott devizagazdálkodást rendszerünk átrefonnálása. Aki ma mezőgazdasági cikkeket exportál, az 30 százalék erejéig pönalízáltatik. Ez a közgazdasági eltévelyedés, amely a magyar mezőgazdaságnak évenként 60-70 milliójába kerüL Nagyon csodálkozom, hogy általában közgazdaságilag gondolkodó államférfiak ilyen politikát támogatnak. Ismétellen rá kell mutatni arra, hogy lehetetlen ma az országban az előirányzott közterheket bevenni. Leheletlen 800 milliós büdsét fentartani, tehát az adminisztráció gyors leépítése szükséges, hogy az összeomlást elkerülhessük. A földmivelési költségvetést nem fogadja el. (Taps a baloldalon.) Beck Lajos; Sajnos, hogy négy héttel az aratás előtt még semmi nyomát se láttuk a szükséges intézkedéseknek. Németország állítólag bajlundó átvenni négymillió mázsa búzát. A baj csak az: ezt az ajánlatot ahoz a feltételhez kó'J, hogy a négymillió mázsát augusztus 1-éig szállítsuk. Ez olyan kikötés, amely az egész nagyszerű ajánlatot a fantázia birodalmába utalja. Olaszországgal k tmillió mázsa átvételéről tárgyalunk. Franciaország 800-000 mázsát venne át; az osztráK ea cseh megállapodás ls a levegőbm lóg. A közvélemény tehát jogosan kíváncsi, milyen véglegesen megkötött szerződésekben biztosította a kormány a mutatkozó veszedelem elhárítását A földmivelésügyi tárca költségvetésének vitájában a délutáni ülés folyamán több fejszólalás hangzott el, majd Purgly Fmil földmivelésügyi miniszter ötnegyedórás beszédben részletesen foglalkozott a tárca keretibe tartozó kérdésekké Rámutatott arra, hogy a nehéz helyzetből a vtfag-