Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-22 / 141. szám

DELM AGYAKORSZAG SZEOEO. M.L«m.tel •• Telelőm UpAtueee ll». Telefont TéTtratfl Szerda, 1932 Junius 22 Amtt ffllér Vm. évfolyam, 141. ELOFIZETfcSi Havonta helyben 3.20 m «a Bodapealm 3*eo, kUimiddn. peogA. # Zgye* as«m Ara MÉkHa. _ t®. vaiár. ea Ünnepnap tv «tiU lUrdeMtek felr«lele terlla a*ertn». Mente, lenl'r hétfA k(T«tel«rel nnnonlw reggel Alföldi Irodalom? A volt közoktatásügyi miniszter nr mostani szegedi tartózkodása alatt felvetette azt • gondolatot, hogy egy alföldi irodalmi szervextleí kellene teremteni s ennek a szervezetnek az lenne a féladata, hogy sz általa Összegyűjtött anyagi javak segítségével részben halott, részben éM, nj magyar tehetségeknek szépirodalmi alkotásait a nyilvánosság elé vigye, azokat az alkotásokat, araelvek a magyar Alföld lelkét szólaltatják meg Mint minden kulturális gondolatot, a fegMgyohb szeretettel fogadjuk ezt a tervel ft. 9 amikor ez alábbiakban megfosszak megjegyzéseinket, azoknak egyetlen céljuk és egyetlen feladatuk az, "hogy a keresett nt helyes irányának kijelölésében rfvéaeízük a magunk kötekeaégét "Tiróf Klebelsberg Kunő szerfttt elsőül Tömörkény István kiadatlan munkáiból kellene egy kötetet kiadni Ez a gondolat a legszebb program s a legbiztatóbb ntravaló lenne az uj azervezet számára. De ml következnék az elad kötet után? Beállottnak tetínfjük" azt a teltételt, hogy (irodalom barátok össze fogják adni a könyvek megjelenéséhez szükséges pénzf s talán bízunk abban Is, hogy a könyveladás ad- | jninisztrativ munkáját az alföldi magyar intelügeoda el lógja végazni (Nem hallgathatjuk azonban el, hogy mimlkét irányú várakozásunkban sok rész jutott a volt kultuszminiszter ur gondolatának kijáró tiszteletünknek.) De: az első kérdés, — van-e alföldi léJek? Van-e olyan kollektív érzés, amiben közösek vagyunk a szentesiekkel, a szolnokiakkal, a debreceniekkel, de ami benaünket elválaszt a pócsiektöl, vagy a soproniaktól? Talán lesz alföldi lélek, talán ki fog fejlődni egyszer az összetartozandó?ágnak szolidaritása azokban, aldk itt az Alföldön élnek s talán egyszer ez az érzés olyan egyetemes s olyan közvetlen lesz, hogy elkülönülést teremt Budapesttel és a DunántuÜal szemben, de ahoz az alföldi irók kellenek, akik az Alföld geográfiai fogalmából kollektív érzést tudasitanak majd. Amig azonban ez nincs meg, addig mi épp ugy tekintünk Debrecen felé, mint Pécs fáié s Szolnok épp olyan érzéseket asszociál, mint Kaposvár, vagy Győr. Gazdasági érdekek állithatfák egy frontba az alföldi városokat s ezért az alföldi bizottság munkásságának gazdasági feltételei adva vannak; de az alföldi lélek tudatát csak azok az irók teremthetik meg, akiket az alföldi lélek szolgálatában ez a készülő szervezet akar nyilvánossághoz juttatni. De kik lesznek ezek az irók? Az elgondolás szerint az alföldi irodalmi társaságok képeznék a magvát az uj alakulásnak. Ezekben az irodalmi társaságokban — mondjuk a legjobbat: — egyforma jogcímen jelentkezik a tehetség és a társadalmi pozíció. Ezek az irodalmi társaságok tehetséget csak akkor avatnak, ha társasági szempontból sem esik kifogás alá a jelentkező tehetség. S miután ebből tradíció lett, vigyázni kell az első kapavágásnál, hogy ne a főispánok drámáinak, az aranypennáju főjegyzők Jirai verskötetének s a tanfelügyelő urak történelmi regényeinek jusson a aénznek és munl-ának áldozatkészsége. Nem hiszünk abban, hogy Íróasztalok fiókjail-an Toldik, Bánk bánok és Az Ember Tragédiájáhfz hasonló értékű müvek bujdokolnak. Ald tehetség, az érvényesül. A színházak és kiadók példátlan versenye még a tehetségtelenségnek is nyilvánosságot ad, nincsenek Katona Józsefek és Jókai Mórok a titkos dráma- és regényírók között Inkább attól tartunk, hogy tehetségtelenek jutnak nyilvánossághoz, mini attól, hogy némaságban elsenyved a tehetség. Az Írói tehetség demokráciája megvan, ha demokrácia alatt az érvényesülés egyenlő feltételeit s érvényesülés alatt a nyilvánosság élé futást értjük, legalább is azok között a korlátok között van meg, amelyeket a kormányzati szellem irodalmi őrei jelölnek ki a példátlan szívóssággal védenek. Rá kell azonban mutatnunk azokra a nehézségekre is, amikkel az Írók pártállásra és világnézetre való egyesítése programjának megvalósítása jár. Könnyű azt követelni, hogy az alföldi bizottság zárja a pártpolitikát ki. gazdasági törekvésekből sokkal könnyebb kirekeszteni a pártpolitikát, mint az irodalmi ítélkezésből. Mert a helyeslés ,vagy helytelenítés, a tetszés, vagy nem tetszés — politikai állásfoglalásnál sokkal gyökeresebb preokkupáltságon múlik, a filonedzmus és mizoneizmus úrrá lesz az irodalmi Ítélkezés felett és ennek a mély, gyökeres, szinte az eleve el rendeltetésként hatő lelkitényezőknek csak egyik felszínes megnyilatkozása a pártpolitikai elfőgultság. Ha látjuk azt, hogy a magyar képzőművészek milyen harcban állanak egymással katedrán és a vádlottak padján s ha gondolunk arra, hogy a magyar Pen-klubból hogy léptek ki-be írói csoportok, akkor be lógjuk látni, hogy mennyi akadály előtt áll az a törekvés, amelyik,csak a tehetségük jogcímén akarja az Írókat egyesíteni s azt ígéri, hogy mellőzni akar minden osztály- és világnézeti külömbséget Napilap nem nyújthat arra ieret, hogy a volt kultuszminiszter ur szeretettel teli koncepciója által megindult gondolatsort végig tud-' juk vezetni. Csak egypár szempontra, egy-két problémára igyekeztünk most rámutatni azzal a céllal, hogy a termékeny terv megvalósulása-, nak útjából segítsük elgördíteni az akadályokat Mert ezt a munkát végzi az is, aki a* akadályokra felhívja a figyelmet, (D. J.) Herrioi terve sscerini ötévi moratóriumot aúnúnaJc Németországnak, de a Jóvátétel törléséről nem le0eí töó A lausannei Konferencia válságba lcerillí — lrJdK Berlinben (Budapesti tadóefiónk tetefonjetealése.) Lausannebói jelenük: Herriot, kedden délelőtt tervezetet nyújtott át iíacDonaldnmk, amely részletesen ismerteti, hogyan akar/a megoldani a francia kormány a jóvátételi kérdést Beavatott politikai körök szerint a tervezet az eddigi terhek eü'j harmadával akarja csökkenteni Németország jóvá. tételi kötelezettségen, ezen felül *étévi moratóriumot helyez kilátásba. Fenntartja a javaslat Franciaországnak azt az álláspontját, hogy a német birodalmi Vasattársaság terhire kötvényeket ketr tár boceáftant, amelyeknek kamat- és amortizációs szolgálatát (körülbelül évi 400 mifió aranymárkát) a birodalmi vasutak Vállalnák. A francia tervezetetek egyik legfontosabb része az a követelés, bogy Németországnak ujböt et kell ismerni fóvátéteii kötelezettségeit és ltogg « német jóvátételi kötelezettségek etm törléséről nem lehet sző. MacDonald és Herriot défután ujabb tanácskozásra ültek össze. Arról beszélnek, hogy a helyzet Lausanneban afbót kiéleződött és utalnak arra, bogy a francia javaslatok olyan terheket jelentenek Németországnak, amelyeknek összege a magánhitelek visszafizetési kötelezettségével együtt körülbelül *vi kétmilliárd a^ny márkára i tehetők Azt hiszik azonban, hogy * francia javaslatba maximuma annak, amit Franciaország! követei és a további tárgyalások során a franciáit hajtandók lesznek engedményekre. A jóvátételi tárgyalások egyébként az egész keddi napot igénybe vették, ngy, hogy «z osztrák kölceöntOrggalásra nem kerül' * betett sor. A leszerelési tanácskozások is Lausenneba terej lődtek, kedden megérkezett Gibeon vezetésével az amerikai delegáció. Durand francia kereskedelmi miniszter é9 Warmboid német gazdasági miniszter kőzött fontos tárgyalások voltak a Dnna.problérrfl ügyében, különösen az agrárkérdésekkel "kapcso/ latban A tanácskozás akőrüf forgott, hogyan fo hetne jelentős áralakulást biztosítani .a dunai államok agrárlerményei részére megfelelő kereskodelempolitikai intézkedésekkel. A német sajtó ezekkel a hirekkel "kapcsolati 2

m azt irja, hogy a lausannei konferencia v£i* gba került és a krizis csütörtökön éri ei tető* fokát „Hitler nem türl a délnémet államok renitens viselkedését" Ostromállapot ? Aofonai diktatúra ? (Bndapesti tudósítónk telefonjeleniése.) Berlinből jelenlik: A délnémet tartományok kormányai és a birodalmi kormány konfliktusa rendkívül súlyos következményekkel fenyc^t Több lap a küszöbön álló ostromállapotról ir és azt jelenti, hogy a konfliktust végeredményében csak katonai diktatúrával lehet megoldani Gobbels, a nácik egyik fővezére a nemzeti szocialisták lapjában cikket irt, amelyben hangsúlyozza, hogy Hitler világosan értésé PB adta a belügyminiszternek, hogy a nemzett szocialista párt nem túri a délnémet á!la-> mok renitens viselkedését és annak eUensulyo zására megfelelő intézkedéseket foganatosít