Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-18 / 138. szám

Va- ÍO Eső és napernyők PoHáh Testvéreknél Megnyílónak a szegedi egyelem rádium-iniészeiél (A Délmagyarország munkatársától.) A srepedi egyelem > ádíum-ntézelét, amelyei a mult év októberében állilollak fel a nőgyó jászai í klinikán dr. Molnár József magántanár vezetésével, hivatalosan pénteken nyitotlák meg és mulatták be « meghivoltaknak. A sebészeti klinika tantermében gyűltek óssa a meghívottak: az egyetemi karok képviselői. Dr. Veress Elemér rektor mondott rövid bevezető beszédet, majd az Intézet vezetője, dr. Molnár Józsc! tartott beszédet a rádium Jelentőségéről, a szegedi intézet eddigi működéséről és a várhaló eredményekről. Előadásában kijelentette, hogy bár az intézet mindössze 150 milliqram rádiummal rendelkezik, mégis ezzel a kevés mennyiséggel is eredményes munkát lehet kifejteni a rákqyógyilás terén. A berau'.atás keretében tartotta meg dr. Kálló Antal tanársegéd magántanári próbaelőadását a »Rádium hatása a szövetekre és a sejtekre« cimmel. A nagy felkészültségű előadást a közönség megtapsolta. Borzalmas égési sebeibe belehalt egy tizenhárom hónapos kisfiú (A Délmagyarorr.zág munkatársától.) Néhány nappal ezelőlt jelentették a rendőrségnek, hogy Battancs János hasonló nevü tizenhárom hónapos kisfia szerencsétlenül járt. Baltanesné a reggeli órákban tejet forralt a tűzhelyen, majd amikor a tej felforrott, a forró tejjel telt edényt az asztalra helyezte. Közben az asszonynak valami dolga akadt az udvarban éa amíg kintjárt, a kisgyerek az asztalról magára ráutotta a teiet és összeégette magát Sikoltozására az anya befutott a lakásba, gyorsan kihívták a mentőket, akik a kisgyereket beszállították a bőrgyógyászati klinikára. Megállapították, hogy harmadfokú égési sebeket szenvedett és állapota életveszélyes. Tizenkét napig kínlódott a szerencsétlen gyermek a klinikán, de megmenteni nem lehetett. Téliteken kiszenvedett. A rendőrség a kisgyerek orvosrendőri boncolását rendelte el és megindította a nyozást annak a megállapítására, hogy terhel-e valakit felelősség a kisgyermek haláláért „Orvosolni kell az Alföldet ért történelmi Igazságtalanságokat" Nyilatkozatok az allöldl mozgalom feladatairól (A Délmagyarország munkatársától.) Vasárnap tartja az Alföldi Nagy bizottság vándorgyűlését Szegeden gróf Klebelsberg Kunó elnökletével. A mozgalom nagy visszhangot keltett és a társadalom minden rélegébon sokat várnak tőle. Ez a várakozás tükröződik viszsza az alábbi nyilatkozatokból, amelyeket a vasárnapi vándorgyűlés ílka'mából gyűjtött össze a Délmagyarország. A nyilatkozatokat itt közöljük: Dr. Somogyi Sxilvesxter polgármester: — A magyar történelem nagy igazságtalanságot köv«t«»t ei'az Alfölddeí izamben, pedig az országnak ezen a részén lakott mindig a fegnejyobb tömegben a szinmagyarság. Mindig az Alföld szenvedte ei a legtöbbet ugy a török hódoltság, mint a monarchia idején A monarchia idején azért, mert ax Alföld lakosságának nagyobb része a függetlenségi párthoz tartozott, ezért érték sorozaio-un mellőzések. As Alföldnek sohasem voltak hatalmas pártfogói, akik kiverekedhették volna számára a nemzab javakban való részesedést Az Alföld fefsegitése most annál időszerűbb, mert hiszen sajnos mi országból alig maradt meg több a nagy magyar Alföldnél. Klebelsberg Kunó alföldi propagandája következtében a politikusok figy«fro« most végre az Alföld elhanyagolt problémájára terelődik és megindult végre a mozgalom a történem! 'igazságtalanság orvoslására. — Az Alföldi Nagyhjzottság most vándorgvfi. léseket tart as Alföld nagyobb városaiban és igvekSZÍK megállapítani a:o\at az igényeket, amelyek, nek kielégítése aikatmas lehet a "bajok megszüntetésére, azokat a bajokat, amelyiknek orvoslása eloddzhatatianul szükséges. Most, hogy as Alföldi Nagybizottság Szegeden tart Vándorgyűlést, kívánatos volna, ha a programon szereplő nagyjelentőségű problémákhoz minét" többen és minél alaposabban hozzászólnia'*. Wimmer FUlöp a szerjedi kereskedelmi és iparkamara elnfttu —. Minden kereskedőnek es minden iparosnak kötelessége az alföldi mozgatom sziweMéiekkeí va'ó támogatása, mert a Jegesebb eredménv is, amelyet az Aiföloi Nagybizottság elér as Aiíóld érdekében, a mezőgazdaságon kívül elsősorban az ipar és kereskedelem érdekeit szofgélja. Meggyőző, désem szerint a nagyjelentőségű mozgalom ered. ményeképen rövidesen elmaradhatatlanuf megindul 'az Alföld felvirágzása, amiből mérhetetlen haszna lesz az egész országnak. A mozgafmat életrekcltő kezdeményezés éppen ezért hálára és elismerésre kötelező. Dr. Erdélyi Jenő főorvos, a szegedi orvosszövelsSg sajtóreferense: — Az Alföld érdekében Indított mozgalmat üdvösnek és helyesnek tartom és a^t várom tőle, hogy ráterelje az alföldi városokat a íafusi állapotból kjvezető útra Ennek azonban efső alapfeltétele az, bogy az Alföld városaiban — elsősorban Szegedre gondolok — meg ketr oldani a teQprimitívebb közegészségügyi kérdéseket. Porta, ion uccákra, c a'ornahátótatr", egészséges lakásokra, a nince'ü'iások megszüntetésére van esősorban szükség. Gondoskodni keh a városok portatanltásáról. Szegeden körül nem elég a körtöltés lábában telepitett huszméteres erdősáv, mert ez nem fogja lei'a kjvüiről Jövő porfellegeket Legalább egy Kilométer széfes erdőgyürüre lenne szükség, de nagy síwiséy «enne arra ts. h"»gy « város közelében, kisebb-nagyobb tá"o.'ságokra, 10—100 holdas erdőke. telepítsenek, mert jelenleg Szegednek üdülőhelye, kirándulóhelye nincs. A meglévő tereket ís egészségesebben kellene felhasználni, nem szota ina megengedni, txogy a teréket elzárják a gyermekek elől, pázsitos gyermekjátszóterekre van szükség. — As Országos Alföldi Bizottságtól erős kör egészségügyi propagandát is várok, amelynek ercdrnényeképen az alföldi városok nagyobb gondot fordítanak a közegészségügyi kérdések megoldására Körmendy Mátyás felsőházi tag, az ipartestület elnöke: — A kézmfliparosság szempontjából föltétlenül örvendetesnek tartom, hogy végre komolyan foglalkoznak az alföldi problémákkal, amely efsősorban természetesen mezőgazdasági probléma, de a segítség a mazőgazdaiágon keresztül eljut az ipa. n"g is. A kisiparosság nagyon sokat vár a megnyilvánuló agilitástól és őrömtnei'1 látja, hogy végre megindult egy komofv mozgalom, amafybói nem felejtették ki a- iparosság érdekeit sem. Varga Mihály a Kereskedők Szövetségének elnöke: — Nagy örömmel látom azt a mozgalmat, amely az Alföldi Nagybizottság megalakításával megin. dult végrf. az Alföld érdekében és meg vagyok győződve arról, hogv- a mozgatom ve.retöi helyes célkitűzéssel igyekeznek majd főcéljukat elérni Szeged és a szegedi kereskedelem szempontjából igen fontos volna, ha az Alföldi Nagybizottsdg céf. jaj között fontos szerepet töltene be a kereskedelmi problémák megoldása. — Szegedet ismét kereekedefmgócpantti kell tenni, Szeged számára viseza keli szererni azt a pozíciót, amelyet a háború előtt betöltött a nemzetközi 4s a belföldi kereskedelem terén. A háború előtt Szeged Középeurópa egyik legfontosabb kereskedetmJ gócpontja és tranzitó állomása volt Erre földrajzi fekvése és közlekedési adottsága predesztinálták. A vasúthálózat és a vizlutak fel. használásával Szegeden keresztül Juthatott el 'az áru a balkáni ál anokba és a nyugati államokba egyaránt. Szeged hjvatottsága ezen a téren változatlanul megmaradt és igy mai izoláltsága csalt erőszakolt, éppen ezért csak átmeneti tehet. Bíznunk keli abban, hogy a mo*t megkezdődött lausannei konferencia, amely a lehetetlen szerződések revíziójának jegyében ült össze, megtalálja a kivez'Jtő utat a mai világkrlzisbőf. Ez az ut kétségtelenül a revízió útja. Ha rálépnek az államok, akkor Szegeden keresztül Ismét létrejön a kapcsolat Dél és Nyugat között Erre a szerintem közeli lehetőségre már most fe«'keli "készülnünk. — Ezen a téren fs koaioiy munka vár az Alföldi Nagy bizottságra. Fontos alföldi érdek füződik ahhoz is, hogy végre befejezze az állam a szeged—bajai ut építését, mert ma lehetetlen kőzlekedési viszonyok uralkodnak az Alföld déli része és a Dunántm déli része között. Szegedről Pécsre például vagy csak óriási kerülővef, Budapes| ten keresztül bonvolódhatík le a forgalom, vagy pedig időtrabló vicinális vonalon. Az uj ut kényelmes és gyors összeköttetést teremtene a két országrész között és elhárítaná a belső kereskedelemnek ezt a mai lehetetten akadályát. Örömmel látná nem csak az alföldi, hanem a dunántuli kereskedelem is, ha aít Alföldi Nagybizottságnak sikerülne az ntépltés gyors befejezésének kiharcolása TJ » TS S e E «S I il K — tS 5 j 3 ítH* hs k £s5S5*ís2S'iji-iS «»«0>a e ifSifigtSl'i ttftgS S giS'fl&Ül Dologházra és börtönre ítélték a tóival cigánytársaság tagjait (A Délmagyarország munka:drsátóí.) A mult év őszétői aiév tavaszáig egy jól' szervezett tolvaj cigánybanda dolgozott Kisteleken, Szatymazon, Sövényházán és több községben. A cigányok tyúkokat, libákat, nuíykákat és nyulakat loptak és olyan ügyesen dolgoztak, hogy sokáig nem lehetett a nyomukra akadni. Jóformán minden éjszaka kdeitekéi betörést és érzékeny károkat okoztak a gazdáknak. Sok helyütt rájuk is lőttek, de a cigányok tovább folytatták munkájukat Tavasszal a szaty. mazi rendőrségnek sikerült a banda nyomára jutni. Elfogták a társaság fejét: Csuvár Györgyöt, akinek testében megtalálták a* egyik gazda fegyveréből származó söréteket Ezután sorra kézrekerültek a többiek is: Rostás József. Rafael Mán, Jakab Istwán, Csuvár Gvörryná és az orgazdák: Csiszár Györgyné és Ferenczy János. A cigányok a nyomozás 6orán beismerték a betöréseket. A tolvajbanda tagjait pénteken vonta felelőségre a szegedi törvényszék ViW-tanácsa. A cigányok eleinte tagadták a bűncselekmények legnagyobbrészét, azután mindent beismertek. Előadták, hogy a lopásokra Ferenczy János bujtocatta őket. Mielőtt lopni mentek vofna, Persnczy itatta őket^hong na. gyobb bátorságuk legyen. \ A biróság egéaz nsp tárgvatta flz ügyet Dr. Szarvas János vád-, dr. Holló Samu, dr. Szenttamási Miklós, dr Kálmán Akos védőbeszéde után a bíróság meghozta ítéletét. Csuvár r.yörgvdl 2S rendbeli, Rostás Józsefet 26 rendbeli lopis miatt 3—3 esztendei szigorított dologházra ítélte. Ferenczy János egyesztendel, Csiszár Györgyné 10 hónapi, Rafael Mári 8 hónapi, Jakab István 8 hó- * napi börtönt és Csuvár Györgvné egyhónapi fogházat kapott, . I