Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-18 / 138. szám

•I n SZCOEU. ll«rkMilO*ég: SomoflT' ucca SZ. I.om. Telelőn: 23.33. - KlndAhlvatal, kdlsadaktlnyviAr legylrmlii t Arndl nem A. Telefon : I.T-OO. - N romcin i L«w Llpóí UCCA 1U. Telefon > ÍO-34. TAvIrntl Invélclm • n/lm«ovnror»iAn Irfigpd Szombat, 1932 junius IS Ara ÍO fillér Vm. évfolyam, 138. sz. rLAFIZETÉSi llnvnnln Helyben 3.20 vtd«l:en «• Budnp««(en 3-00. UUlfMIrtítn 0-40 pengd. - rgye* »ldm ArB nap IA, vnuAr- ünnepnap " l!,r­rieteselc lelkiéin fntifn azerlnf. Meole­leniu h#f(A ií)vA(rMvr1 ""'H*"' ü I II ——— a Az „iskolaváros és az ujszegedi iskola Ha egyszer össaeállitanák a mérlegét enm k C Tárosnak kulturkötrlességeirŐl és kullurhi­vatásáról, ha a követel oldalra írnának min­dent, amit a város a kultúra szolgálatában elvállalni és véghezvinni köteles s a tartozik oldalra kerülne az, amit a város már pénz­ben, dologi szolgáltatásban és kőlelezetlség­Tállaláfshan már lerótt, akkor a város tar­tozásait rendkívüli mértékben duzzasztanák fel azok az adatok, amelyek a szegedi fclemi iskolák állapotáról a közigazgatási bizottsá­gon keresztül nyilvánosságra jutottak. Az ssgyik iskoláról kiderül, hogy az épü­Jete kivülröl botrányosan elhanyagolt s hogy • — franciák okozták ezeket a rongálásokat. Tizenkét éve annak, hogy a franciak elmentek • teljesen eltekintve attól, hogy az általuk okozott károkat hadikároknak minősitelték s az állani ezeknek megtérítésére szavatossá­gát nemcsak elismerte, de ebből eredő köte­lezettségeit teljesítette is, — tizenkét év óta nem volt arra pénz, nem volt mód és nem volt alkalom, hegy ezt az iskolát rendbehoz­rák? 'Azóta keresztül mentünk nem egyszer a pénzünk eiértékte enedésén s ertéktelen pa­pírokból értékálló müveket hozhattunk azóta keresztül mentünk olyan korszakon, amikor a közmunkák elvégeztetése rmnvira el­pőrenriü feladattá v.ílt, hogy nem tudtak ki­találni elvégezhető közmunkákat, több pénz volt, mint közmunka. S ha ugy végignéznénk az ulolsó tizenkét évnek a zűrszámadásait s a költségvetéseit, hogy mire szavaztak meg és mire költöttek pénzeket, kicsit groteszk­nek találná ik azt a magyarázatot, hogy pénz­hiány miatt nem tudták rendbehozni az is­kolákat Erre nem volt pénz, ha pénz volt is de erre nem volt, mert se cécó, se hűhó, se bankett-hangulat nem alakulhatott ki egy külvárosi iskola tatarozása körű' s az utolsó tizenkét évben minlha a cécók és hűhók al­kalmai is beleszóltak volna a közmunkák ki­adásának és elvégeztetésének programjába. S az ujszegedi iskola! Másutt, — az egész •rilágon, — városi iskolák viszik előre az is­kolák módszereinek és típusainak fejlődését. A modern pedagógia a városok kulturérzéké­fiek és áldozatainak köszönhetik az uj lipu­e.u s a mai gyerek értelméhez és lelkéhez el­érő iskola megteremtését. A városok iskolái mindig modernebbek, mindig haladottabbak, a kor szükségleteihez mindig simulóbbak vol­tak. mint az állami iskolák. Szegedről valami­kor, — Lázár György idejében, akinek azon­ban nemcsak szellemét tagadják meg, de ne­vét is lekaparják a fogadalmi templom előtti térről, pedig ezt a teret az ő nevére keresztel­te a közgyűlés, — ugy beszéltek, mint iskola­városi ól. Az iskolavárosból egyetemi város lett, ámde ez az előlépése nem jelentheti azt, hogy a város meglazilsa nz iskolákkal szem­ben fennálló kötelezettségét. Elvégre ez a kő­telezettsége nem is az iskolákkal szemben áll fenn, hanem a gyerekekkel szemben. Már pedig annyit elvárhatunk a várostól s elvár­hatunk attól a köztől, amelyért mi felnőttek annyi felmérhetetlen áldozatot hozunk, hogy a város legalább az iskolákban vigyázzon a gyermekeinkre. Gyermekjátszótereink nincse­nek, az éhező gyerekeknek tejet adni nem tudunk, napközi otthonaink nincsenek, gyer­mekfoglalkoztatóink nincsenek, ha már nin­csenek olyan iskoláink, melyek a pedagógia tudományának mai követelményei szerint len­nének megépítve és felszerelve s ha már ezek miatt a hiányosságok miatt a legkitűnőbb ta­nitók is csak korlátozottan tudnak ele<net len­ni hivatásuknak és missziójuknak, legalább olyanok legyenek a városi iskolák, hogy a gyerekeink testi épségét és egészségét ne ve­szélyeztessék. Ha már a gyerekek egészsé­gét nem szolgáthatják, legalább ne is veszé­lyeztessék. Ha adni nem tudnak, ne vegye­nek eL Mindig meghatott hálával néztük a tanítók munkáját, akik mostoha körülmények s mrg nem felelő viszonyok között teljesitik nem­zetépítő hivatásukat Lecsökkentett fizetéssel és lecsökkentett létszámmal végzik legneme­sebb kötelességüket a szegedi tanitók, tanít­ják és nevelik a jövő nemzedéket. Ebben a szent kötclességte^jesitésbrn a város legalább azzal vegye ki a részét, hogy megfelelő isk<v laépületel bocsát a tanitók és a gyerekek ren­delkezésére. Az iparfel ügyelő lezárathatja azt a műhelyt, amelynek levegője, vagy berende­zése a munkások egészségéi vészéi .ezteti Amit az i partei ügyelő megtehet, azt megteheti a tan­felügyelő Ls. A városnak arouban, ha van morális kötelessége, akkor elejét kell vennie annak a Imtránynak, ami az iskolájának be­záratása okozna. Hogy jobban tudjunk hat­ni azokra, akiket ebben a kérdésben hiva­tali és lelkiismereti kötelességük kötelez, azt mondjuk, hogy — Klebelsberg Kunó városá­ban többet kell törődni az iskolákkal, a gye rekekkel és a tanitókkal, mint amennyi törő­désről az ujszegedi és az alsóvárosi iskolák állapota bizonyságot tesz. Károlyi Gyula elkedvetlenedett és a parlamentben elterjedt híresztelések szerint visszavonulni készül Kombinációk Kereszler-FIscher Ferencről és Rftday Gedeonról (Budapesti tudósítónk tele fart jelentése.) A Délmagyarország budapesti munkatársának jelentése alapján két héttel ezelőtt megirta, hogy Károlyi Gyula miniszterelnök elkedvet­lenedett és az appropriáció felsőházi letárgya­lása után bejelenti lemondását. Azóta az ese­mények igazolták a Délmagyarország értesü­lését. Ma már ténynek tekintik Károlyi visz­szalépését, amit az egységespárti képviselők­nek Károlyi és Korányi ellen vezetett soro­zatos akcióira vezetnek vissza. Természetesen arról nincsen és nem Is .e­het komoly és megbízható hir, hogy Károlyi lemondása után a politikai helyzet miképpen fog alakulni. A közvélemény csak kombiná­riókra van utalva és ezek között sokáig Ká­rolyi Gyula szerepelt elsó helyen, aki ujabb, de szélesebbkörü meghatalmazás alapján fog ismét kormányalakításra megbízást kapni. A legutóbbi napok eseményei folytán ennek a kombinációnak a' valószínűsége gyjen^ült, mert a miniszterelnök közvetlen környezeté­ből kiszivárgott hirek is megerősítik azokat a politikai körökben már régebben terjesztett hireket, hogy a miniszterelnök helefáradva a küzdelmekbe, lisszavonulni készül. Ennek az eshetőségnek a bekövetkezését eszkomp­tálják azok a politikusok, akik a: uj minisz­terelnök személyében Keresztes-Fischer Fe­rencet. a jelenlegi belügyminisztert látják. Keresztes-Fischernek az egységes párt csü­törtöki értekezletén Bethlen Istvánnal és Pesthy Pállal folytatott megbeszélését már ez­zel a kombinációval hozzák összefüggésbe. Természetesen a politika mindentudói Ke­resztes-Fischer mellett másokai is emleget­nek. Ráday Gedeon neve szerepel :ürünt de beszélnek másokról is. Maiusteái Bécsben 6 évi súlyos börtönre iiéliéU A büntetés kitöltése után örökre kitiltják Ausxtrla területéről Bécs, Junius 17. A Matuska-per pénteki tárgya­lásán először a védő indítványozta, hogv a tör­vényszék Mézzé meg rsantavérről Dér Ferenc nép'anitót, Mohirtt* apóját. Kérte továbbá Berau?r Károlynak, a kalocsai tanítóképző intézet egvik tanárának megidézését, aki állítólag jelen volt Ma­tuska vallomása szerint, mikor megjelent neki a süliem. Az űgvész a védő indítvánvának elvetését kérle, mert Matu«ka ka/aktere tisztán aii a biróság előtt. Az osztrák szövetségi vasutak képviselője ezután bejelentette, hogy a va<»ui társaság 4200 ecWllng kártérítést ka vet <4. Ezután felolvasta az elnök a bécsi polgári biró­ság Végzéseit, amelyekből kitűnik, hogy^1020 óla kisebb-nagvobb összegek nüatt folyton foglaltak Matuskánál Az elnök felolvasta Schniolenskt bécsi lakos vaj. lomását. Schmolenski a biatorbágyi katasztrófa után a következő este egy vendéglőben ta'álkozott Matuskával. aki elmesélte neki, hogy ő is a bia­torbágyi halátvonaton utazott. Kimentem a fo­lyosóra, kinyitottam nz ablakot, egyszerre ória*l fényességet láttam, olycui volt, mintha percekig tartó villámlás lett volna, — beszél's akkor Ma tuska. — Arra a kérdésemre — folytatta a iann —, hogy miképpen történt a szerencsétlenség, Mi­tuska igy felelt: — Nagyon egyszerű a dolog, az ember vesz három méter drótot, összeköti egy zseblámpaba­térriával, a drótot a sínre erősiti és mik<»r a mozdonykerék a dróthoz ér, az aLatt levő ekrazli felrobban. Ezután Mataskfiné kihallgatása következett. Ma tuskáné mereven néz maga elé szinte öntudatlanul megy az elnöki emelvénv felé* Matuska clfordu', kezébe temeti arcát és' rázza a zokogás. Maluskáué néhány pillanatnyi gondolkodás után

Next

/
Thumbnails
Contents