Délmagyarország, 1932. június (8. évfolyam, 123-147. szám)

1932-06-17 / 137. szám

9/EUEO. S(eri>etzM»ég: Somogyi ucca t2.l.em Telelőn: 23.33.^Kiadóhivatal. kUlcMnkMnyvtai 6* legylroda Aradi ucca e». Teleion : t J-OO. - Nyomda : Löw Llpöt ucca 19. Telefon < 2A-34. TAvlratl lavélclm DélmnnynrortzAo őseged Péntek 1932 junius 17 Ara lö fillér VIII. évfolyam, 137. sz. ELŐFIZETÉSI Havonta helyben 3.20 vidéken «• Blidnpetlen3-ftO, kUlldldrtn ft*40 pengd. - Fgyn rnxAm Ara hétkttanap ÍO, vatar. e» Ünnepnap I-d nu- Hlrrtetéiek lelvélele tarifa werlní. Megjelenik Mfitn kivételével nnnonl" renjel Szabad-e remélni ?... Genf, Bapallo, Locarno, Thoiry, London... bizakodó reu.énykedések megannyi állomása. Tervek és javaslatok, melyek közül egy sem vált valóra, c'őre elképzelt föllendülések, melyek nem következtek be, ellenben egyre meredekebbé vált a lejtőn léteié gördülésnek az ulja. Szabad-e remélni ilyen előzmények után, szabad-e még hinni, hogy a lausannei konferencia, amely ma kezdi meg érdemleges tanácskozásait, érdemleges változást is hozhat a jóvátételek ügyében? Az kétrégtelen, hogy ezúttal két jószándéku ember, MacDonald és Herriot találkozik T.ausannehan. Tőrténelqii mértékkel mérve kellejük közül MacDonald látszik a nagyobbnak, vagy legalább is neki inkább volt alkalma, hogy sorsdöntő pillanatban nagy és heroikus elhatározással tudja uj utakra lendilení hazája sorsát. Herriotnak inkább csak belpolitikai és ezen belül főleg pártpolitikai múltja vi<n,tr.ert rövid miniszterelnöksége 1921-ben nem nyújtott neki alkalmat, hogy külpolitikai téren érvényesith.-^se fe'fogását. Mégis az ő miniszterelnökségének az idejéhez fűződik az európai politikának egy nagyon jelentős változása: Németország felvétele a nemzetek szövetségébe. AZOK, akikben meg van a hajlandóság, hogy optimista szemmel Ítéljek meg az elkövetkezendőket, annak idején nagy jelentőséget tulajdonítottak ennek az aktusnak. Csalódtak, minthogy azóta nagyon sok mindenben csalatkoztunk. Herriotnak menni kellett, MacDonald is távozott, felülkerekedett a hajthatatlanság szelleme, amely elutasitota magától a józan belátás szavait, Németországban pedig kivirágoztatta a hitlerizmus vetését. Ma ® hely;et lényegesen más. MacDonaldnak, aki akkor tulajdonképpen egy kisebbségi kormánynak volt az elnöke, ma az angol parlamentnek hétnyolcados többsége áll a háta mögött. Akkor a diplomácia és a magas hivatalnoki kar szabotálta a munkáspárti kormány intézkedésit és alig várta, hogy Chamberlain jöjjön vissza az imperialista politika minden felfokozott igényével. Ma MacLonald abszolút tekintély és volt ellenfelei benne lálják a sors emberét és Anglia megmentőjét. Ugyanakkor Herriotnak is csak nagyon ingatag és nagyon kicsiuy koalíciós többség volt csak a háta mögött. Csupa töredékcsoport, amelyeknél sohasem lehetett biztos, hogy néhány embernek áttolódása nem fog'a-e egész kabitueljének bukását okozni. Ilyen parlamenttel és ilyen kamarával a háta mögött egyik miniszterelnök sem volt alkalmas arra, hogy eredményesen tudja a jóvátételek nagy kérdését megoldani Azóta nyolc esztendő pergett le az idő homokóráján és Lausanneban megint találkoznak MacDonald és Herriot. Vájjon több eredményt fognak-e elérni most, mikor hiányzik mellőlük Briand, a békés megegyezés nagy barátja, Németországban pétiig Papén a kancellár, akit a jobboldali restauráció szálláscsinálójának tekintenek? Az objektív szempontok talán azt mondanák, hogy nem a szubjektív érzések ellenben, amelyek sokszor megelőzik a tényekre alapilolt í>ölcseséget, másra utalnak. Newyorkban a tőzsdei árfolyamok emelkednek, Brüsszelben az irányzat megváltozott, a londoni siock exchange irányzata szilárd, Berlin szintén emelkedő tendenciával reagál az eddigi előzetes megbeszélésekre és a ma megkezdődött lausannei konferenciára Mi lehet ennek a bizakodásnak a magyarázata? Hiszi-e valaki, hogy Lausanneban egy nagy elhatározással törölni fogják a jóvátételeknek nevezett hadisarcot és lehel e remélni, hogy Lausanne uj fejezett... fog jelezni Európa politikai és gazdasági történetében? Legyünk ve!e tisztában, hogy ilyen csodára nem lehet számítani. A franciák még fenn fogják tartani jogi álláspontjukat a párisi külvárosi békék sérthetetlensége tekintclében, de azzal alighanem már ők is tisztában vannak, hogy jóvátételi összegekre többé nem számiihatnak. Hol vagyunk már a nyolc esztendő előtti hangoktól, mikor a legcsekélyebb eltérés az ErfiillungspoHtik vonalától, Shylock felhorkanásait váltotta ki. Ma szinte a belenyugvás érzésé vei várják Lausanneba Papent, aki ki fogja jelenteni, hogy Németország sem ma, sem a belátható jövőben nem tud jóvátételt fizetni. Erre jönni kell az elvi deklarációnak és az ujabb moratóriumnak, amelynél közömbös, hogy milyen időpontra tolják ki, mert megint csak meg fogják hoszszabbitani, mig le nem kerül a napirendről. Azt kérdezhetné valaki, hogy ha ez már igy van,' miért nem fogják a lausannei bölcsek marokra a jobbik eszüket és miért nem tőrlik egyszerűen a jóvátételek ügyét? Ennek két oka van. Az egyik a presztízs, amely mindig erős rugója volt a francia politikának, a másik — Amerika. A háború első szakában, amig Amerika burkolt szövetségesük és nyilt fegyverszállitójuk volt az ántánt-államoknak, ugy Francia-, mint Angolország igen nagy összegű kölcsönöket vettek fel a newyorki piacon. Anglia megkezdte háborús adósságainak fizetését, Franciaország azonban elkábilva Clémenceau és Poincaré Ígéreteitől, abban bízott, hogy Németország fog mindent megfizetni. Us Boches payeront lout. Itt áll szemben a francia álláspont az amerikai állási>onttal. A franciák azt mondják, hogy annyit elengednek a német jóvátételből, amennyit Amerika elenged az ő adósságukból. Amerika viszont tiltakozik az ellen, hogy a jóvátételek ügyét összekeverjék a szabad elhatározás alapján kölcsönképpen keletkezett adósságokkal. És mert Amerika nem megy el Lausanneba, nincs is meg az elintézés lehetősége. A világpolitika mégis bizakodik. Ennek a bizakodásnak vannak személyi és tárgyi forrásai. A személyi ok, hogy két belátó es jóakaratú ember képviseli Nagybritanniát és Franciaországot. A tárgyi ok peclig az, hogy az állapotok már odáig fajultak, bogy igy nem mehet tovább. Valaminek történni kell. Ha nem ma, akkor holnap. Ezért szabná remélni és ezért kell remélni, hacsak nem akarunk egészen lemondani a huszadik század kulturemberiségének e»'sz jövendőjéről. MMMWM<WaAMíMIIWMHMWMMMMIV MacDonald a lehetetlen szerződések revíziójában jelölte meg a kibontakozás útját a lausanne! konferencia megnyitó ülésén (Budapesti tudósítónk te lefonj e lenlé se.) Lausanneból je'entik: Csü'örtökőn délelőtt 10 órakor nyilt meg a 'ausann< i ko' fer«ncia, amelynek kimenetelét feszült érdeklődéssel várja az égése világ. A konferencia megnyitó ülésén M«eJVnrotld angol miniszter elnökölt és nagyyszabásu beszédben vázolta a konferencia feladatát. Beszéde elején részletesen ismertette a világválság okait és következményeit, megállapította hogy a válság az európai civilizáció létalapját veszélyezteti, sürgős és radikális megállapodásra van tehát szükség. V nemzetinek kölcsönős megá'lapíúlás utján rcvldrátauk keli az olyan kftte'ezctségrk^, anti»lyPk le!Jr»Mhe ellenek, mert etfyea avződések lehrtrtlen helyze'et teremtel/pk, *mi szülő oka vol* a mai válságnak. Idusaiméból jelentik: A konferencia delegátusai élénken kommentálták MacDonald megnyitó beszédét, amelynek különösen • a*rződévk revU 7.1 ójára vonatkozó része keJtett nagy feltűnést, a fsanela delegáció körében pedig valóságos megrökönyödést. A francia delegátusok körében- az a vélemény alakult ki, hogy ennek a kívánságnak gyakorlati megva'ósulása beláthatatlan komplikációkra vezetne. Az olasz és német delegáció nagy, megelégedéssé' fogadta MacDonald be-zédét Négypengős boletta és négyhónapos moratórium a gazdáknak I Kormány visszavonja a termésrendeletet .(Budapesti tudósítónk telefonjelentése.) Hosszú szünet után az egységes párt csütörtökön értekezletet tagolt, amelynek kiemelkedő eseménye Piirglv Emit földmivclésügyi miniszternek az a bejelenlése volt, hogy a kormány a lemiésr'.-'ndek-lel visszavonja és helyette uj rendeletet bocsájt kl Krfiger Aladár ismertette az egységcspárti delegáció javaslatát a gazdakivánsápok megoldása tekintetben. A javaslat léuycge az, hogy pert ne lehessen indítani a folyamaiban lévő peres eljárásokat, a végrehajtásokat, valamint az árveréseket felfüggesszék és a kamatot szállítsák le. Azután Pni'gly Emil földmivelésügvi miniszter bejelentette * íermésrendcíet módosítását. mert a kormány és a párt részéről a végr-rhajlasl ulasllás^al szemben aggályok merültek fel. Közölte, hogy az uj,.rendelet már munkában van és ez az ui rendelet a fejadag és az őrlési tanúsítvány részének mellőzésével • régi rendelet alape/ve'n épül fel. Ezután Korány' Frigyes báró pénzügymi: is.'tcr szólalt fel örömmel állapította m g, hogv- az egv. sé#es párt javaslata és a TBBE által benyújtott tervezet között » köieletWw lehetőd' megvan. A kormány olyan tervezet kidolgozásán munkáikodik, amely ugy a pénzintézeteket, mint a mezőgazdákat kielégítheti. Az erre vonatkozó rendeletet julius efsején kivánja életbeléptetni. Politikai körökben elterjedt hírek szerint a? -íj termésrendelet a 4 pergő" hoVán fog alapulni cs az adós védelmére vonatkozó rendelkezések julius l-lfil október 3! lg terjedő Időre vonatkoznak. A tervezet szerint a/onl>an bizonyos kivételek íií lennének, amikre a felfüggesztés nem vonatkozik, igy elsősorban a munkaviszonyból származó tarozások, folyó évi adók, haszonbérek, stb.